Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-230
376 Az'országgyűlés képviselőházának 230. ülése 1941 december 3~án } szerdán. és nem fognak olyan álláspontra helyezkedni, hogy hadd; éljék ki magukat ezek az öregurak a régi világ eszmekörében. (Bajniss Ferenc: Az Iván nem fiatal!) Ma ez a legsúlyosabban elítélendő akció, mert már a fiatalság megmételyezésére is átterjedt és amint beszédem elején mondtam, a legalkalmasabb arra, hogy magyar és magyar közé olyan áthidalhatatlan szakadékot vágjon, hogy a végén fegyverrel álljunk egymással szemben, mint 1921-ben! T. Ház! A mi törvényeink szabályozták az államfő jogkörét és a jogutódlás kérdését is. Én tehát minden ilyen akciót, amely alkalmas arra, hogy à magyar nép fiai között széthúzást és egyenetlenséget szítson, a legélesebben elítélek, miért is kérem a miniszterelnök úr azonnal és sürgős intézkedését. (Helyeslés és taps a szélsőbahldálon. — Palló Imre: Ezt a kérdést végre el kellene intézni!) Elnök: Az interpolációt a fíáz kiadja a miniszterelnök úrnak. Rajniss Ferenc képviselő úr, a következő interpelláló, interpellációjának elmondására azonban halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak-e; a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. ..-..-. , Az utolsó interpelláció • Matolcsy Mát> á-, képviselő úr interpellációja a közellátásügyi miniszter úrhoz a rekvirálások tárgyában. Kérem á jegyző urat, szíveskedjék az in terpelláció szövegét felolvadni. v ; Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »1. Van-e tudomása a miniszter úrnak aról, hogy a me zőgazdasági termények rekvirálása körül a termelést károsan befolyásoló jelenségek ta pasztalhatók 1 ! 2. Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni arra nézve, hogy a rekviráló közegek a termelés nagvfontosságú szempontjaira tekintettel le gyének? Matolcsy Mátyás s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő tirat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Egészen : röviden szeretnék erre a rendkívül nagy fontos; ságú kérdésre rámutatni és a közellátásügyi miniszter úr figyelmébe ajánlani azokat á jelenségeket, amelyek a falvakban történő rekvirálások folytán hamarosan a legsúlyosabb következményeket fogják felidézni. T. Ház! Nagyon jól tudjuk, hogy annak a 800 rekviráló bizottságnak, amely ma az or szagban községről-községre járva a felesleges terményt összeszedi, rendkívül nehéz a feladata. Azzal is tisztában vagyok, hogy az a rendszer, amely ma Magyarországon a köz ellátást intézi, egyenesen alkalmatlan arra, hogy zavartalan közellátást biztosítson. Ezért nem halasztottam el interpellációmat és kivártam az interpellációk legvégét is, hogy az első alkalmat felhasználjam arra, bogy erre a kjétrdésre felhívjam a kormány és a miniszter úr figyelmét. Ez nem a mai nap kérdése, hanem a Jövő év termelésének és a jövő köz ellátásának problémáját is érinti. T. Ház! Ügy értesültem, hogy a közellátásügyi miniszter úr a legkülönbözőbb uta sításokat és brosürákat adta ki ezeknek a rekviráló bizottságoknak, vagy közegeknek a különböző szempontok betartása végett. En ezeket nem ismerem, de a való életben megtörtént tényeket fogok név szerint felsorolni, hogv rávilágítsak arra a lehetetlen -es tarthatatlan, helyzetre, amely ennek íolytan a jövőben, a jövő évi termelpsbeu fogja hatását éreztetni. -À-'-:\ -, \ -w "VÍI« ; Üllő községben; — Pest alatt nehany kilo méterre — a szorgalmas kisgazdatársadalom a rekvirálások során a következő esetek miatt háborodott fel méltán. Egy 17 holdas gazdának, Greguss Imrének a vetése után kimaradó és a gabonapiacon elszámolva még nem lévő mindössze 78 kilogramm búzáját — nyilván nem mérheti ki grammra a vetőmagot — és 130 kilogramm kimaradt rozs-vetőmag ját, amelyet a gyorsan beállott hideg miatt nem tudott elvetni, nemhogy meghagyták volna, vagy pedig, tekintve, hogy ez feleslegnek szá mit, egyszerűen elvitték volna, hanem tekintve, hogy nem tudott elszámolni, büntetés képpen elkobozták. (Budinszky László: Ez is valami!) Ez abszurdum, mert ez azt a gazdát végleg elkeseríti. Hogyan fog az termelni, hogy ha akkor, amikor a vetőgépet leállította és kieresztette a benne lévő 78 kilogramm búzát, ezért megfenyegetik és büntetésképpen elkobozzák a búzát. (Mozgás a jobboldalon.) T. Ház! Én csak felsorolom ezeket a konkrétumokat; távol áll tőlem, hogy a közellátási miniszter tir személyét még csak támadjam is, (Helyeslés a jobboldalon.) de fel kell említenem ezeket, hogy valamiféle okos megoldásra jussunk,, mert végzetes következményei lesznek ezeknek az eljárásoknak. Itt van a következő eset. Egy 15 holdas gazda személyesen keresett fel panaszával: van két tehene, két lova és két hízó disznója. Volt még két mázsa csöves tengerije, — kertészkedő gazdáról van szó — s abból másfél mázsa tengerit — tekintet nélkül arra, hogy disznóját hizlalni tudja-e vagy nem, hogy a tehenek vagy lovak mit kapnak, — egyszerűen feltették a kocsira és elvittek. (Egy hang a jobboldalon: Túlkapás!) T. Ház! Ez nem termelést elősegítő politika, mert ez a politika a konkrét esetben már a termelés visszafejlesztésére vezet s hogy ennek hatása mi lesz és hogyan fognak a jövő évben termelni, erre azt hiszem, nem kell senkit különösebben figyelmeztetnem. A gazda panaszkodott, hogyan termeljen tovább tejet, s teheneinek miképpen biztosítson abraktakarmányt, mire ez a bölcs bizottság és az illető tiszthelyettes vagy zászlós úr, — nem tudom — aki ott volt, azt mondotta: a felesleget most elvisszük, maga azonban igényelhet korpát a malomban. (Derültség.) Az igénylések azonban legkevesebb két hónap alatt intéződnek el, hogy azután addig a teheneivel mi lesz és a pesti tejellátás hogyan alakul, erre nem adott választ a bizottság és a zászlós úr. T. Ház! Hogy milyen következményei lesznek annak, hogy, az egyik oldalon elveszik a terményt, a másik oldalon az igénylést nem honorálják, azt egy másik eset is igazolja, amely ugyanott történt. Füles Elek gazda beadta a csépléskor mutatkozó 21 mázsa rozsféleslegét. Ezután legkevesebb iî—4 mázsa korpája lett volna. Igenyelt a malomban korpát és igénylése azóta is ott porosodik valahol, egyetlen kilogramm korpát nem kapott, jószágállománya, tejtermelése lezüllött. Azt hiszem, egészen lehetetlen esetekkel állunk szemben. Egy másik gazdának, — hogy gyorsan felsoroljam: Béki István a neve, fuvarozással is foglalkozik, középbirtokos — kukoricáját azzal vitték el, hogy kukoricát csak hidegvérű lovaknak szabad adni, melegvérű lova lévén, annak adjon zabot, de hogy a zabot hol szerzi be, azt csak a jó Isten tudja megm on-' dani. ;;.-• !'• & •'••• • ,,-. :"• .• ' -•" ï\ Ház ! ; Ezek konkrét sérelmek és panaszok,
