Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-230

3ti ÄA 'országgyűlésképviselőházának 280 az egyik rabló azt kérdezte az eljáró detek­tívektől, hogy vájjon a fényképe benne van-e már az »Est«-ben. Révi Károly és József, ez a két fiatal gyerek hivatkozott a kihallgatásuk­kor arra, hogy: »mi olvastuk Matuskát« és valóban a. házkutatásnál előkerültek a Matus­káról szóló összes sajtótudósítások, amelyeket egy-másfél hónap alatt összegyűjtöttek egy régi fényképalbum tokjában. T. Ház! Én már régebben foglalkozom a szellemi szabotázsnak a kérdésével és az ez ellen való védekezéssel és harccal. Magam is kíváncsi voltam ezekre a tízfilléres rémregé­nyekre s egy utcasarkon megvásároltam min­den válogatás nélkül egy csomó könyvet. Itt van például egy »A rejtélyes gyémántmező«, 64 oldalas könyv, több embert gyilkolnak meg benne. A másiknak a címe »A titokzatos rob­bantó«, két embert gyilkolnak meg benne és egy szabötázsesetet ír le. »Az elkártyázott vad­nyugat« 62 oldalon jelent meg, de már nyolc embert gyilkolnak meg benne ésszó van benne egy bankrablásról. »A kilenc ujjú« című könyv­ben már négy gyilkosság és egy szabotázs sze­repel. A következő könyv címe: »Titok szi­get« menekült, szökött börtönfegyencek gyöny­balászata, embertelen gyilkolások és egy egész hénszülött-falunak a kiirtása van benne leírva. »A szent tó titka« a címe egy másik könyvnek, fantasztikusnál fantasztikusabb rémes történe­tek vannak benne leírva, gyilkossággal. Egy következő könyv címe: »Colttal szerzett fele­ség«, öt gyilkossággal. Ezzel szemben ugyanannál az újságárusnál vettem meg Benke Tibornak »A rét fia« kis 96 oldalas füzetét, amelynek ugyancsak 10 fil­lér az ára. Ebben nagyon szép mesét találni; van benne egy kép Rákócziról és Thaly Kál­mánról. Van benne egy cikk »Nyelvében, él a nemzet« címmel, ír benne Zrinyiről és Ber­csényiről egy történetet, tréfákat közöl benne, ír továbbá a levegő meghódításáról szóval olyan t kérdésekről, amelyek mindenkit kell, bogy érdekeljenek, akiknek drága tudományos szakkönyvekre nem telik. Ugyancsak tegnap beszéltem a felhatalmazási javaslathoz hozzá­szólva arról, hogy székelyföldön nincsenek könyvtárak, főleg népkönyvtárak. Viszont ott is nagyon; el vannak terjedve ezek az olcsó tíz­filléres rémregények. Ha mi az ilyen és ehhez hasonló merényleteket meg akarjuk akadá­lyozni, akkor ezt a szemétirodalmat, amit tu­lajdonképpen nem is nevezhetünk irodalomnak, ki kell irtani a magyar nyomdából. Ezeknek nem szabad engedélyt adni arra, hogy ilyene­két kinyomassanak és ha már kinyomatták, sürgősen el kell koboztatni, hogy a lelki mé­tely, a lelki kútmérgezés ne terjedhessen tovább. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A cenzúra!) Abban a pilanatban, amint ilyenek kinyomtatására engedélyt adunk, abban a pil­lanatban, amikor ezeknek terjesztését meg­engedjük, nekünk, mint hatalomnak, felelőssé­get kell éreznünk azokért az elzüllött szeren­csétlen flótásokért, akik ilyen regényeket ol­vasva, rossz mozidarabokat nézve, erkölcsi züllésre, gyilkosságokra, emberölésre, bank­rablásra és egyéb súlyos bűncselekményekre ve­temednek. Annak a szegény fiatal gyereknek nem volt elég ideje, alkalma és módja, hogy ma­gasabb iskolát végezzen, mert szegény szülőktől származott, azonban lelkében a szegény ember­nek is megvan a vágya, szeretne olvasni, sze­retné képességeit valamilyen irányban fejlesz­teni. IIa ázonbani ilyen regényeket olvas, nem cöóda, ha képességei ilyeü irányban fejlődnék. ülése î 9U1 december S-ân, szerdán. Éppen ezért kérdezem a miniszterelnök urat, hajlandó-e sürgős, intézkedéseket tenni, hogy az ilyen rémregények a magyar könyvpiacról azonnal kivonassanak és a jövőben ilyen regé­nyek ne jelenhessenek meg. (Taps a szélsőbal­oldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnak. Következő interpelláló Rapesiálnvi László képviselő úr volna, aki interpellációjának el­mondására halasztást kért. rL'érdem, méltóz tatnak-e a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a kért halasztást megadta. Következik Baky László képviselő úr in­terpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpel­láció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a legiti­mista szervezkedés tárgyában. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy az országban széleskörű le­gitimista propaganda folyik, amelyik alkalmas arra, hogy a lakosságban nyugtalanságot keltsen és az ország politikai érdekeit veszé­lyeztesse. Hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr en nek megszüntetésére erélyes intézkedéseket tenni. Baky László s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Baky László: T. Ház! Az utóbbi napokban lefolyt viták és elhangzott interpellációk so­rán tényleg bőségesen hallatszott a Ház min­den oldaláról az a kívánság, hogy a nemzet lelki egysége helyreálljon. Mi őszintén kíván­juk ezt és ezért tartom kötelességemnek, hogy egy olyan mozgalommal jöjjek a nyilvános­ság elé, amely a legalkalmasabb arra, ho^y magyart a magyarral szembeállítson. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Különösen veszedel­mesnek és elítélendőnek tartjuk ezt a mai időkben, amikor a magyar királyi honvédség a magyar nemzet jobb jövőkért harcban áll. Nagyon jól emlékszünk rá, hogy nagyon tág lelkiismeretű politikusok 1921-ben egészen a polgárháború széléig sodorták az, országot az 1921-es királypuccsal. (Úgy van! Ügy van!) Nagyon jól emlékszünk rá és a túloldalon is vannak képviselőtársaink, akikkel együtt küzdöttünk ez ellen az akció ellen. Azóta sem tudtak egyesek megnyugodni. Bedig ez a kérdés elvesztette súlyát, mert hiszen Magyar­ország államfője bölcs országvezetésével és annál a mindennél többet mondó ténnyel, hogy a trianoni bilincsek és békeszerződés által ha­zánk elszakított jórésze visszatért, bebizonyí­totta, hogy a húsunkból való hús. a vérünk­ből való vér, kiválóan alkalmas országveze­tésre és nincs szükségünk • semmiféle ide­gen származású államfőre. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Palló Imre: Élés volt a Habsburgokból!) Néhányan azonban még maradtak, akik semmiképp sem tudnak megnyugodni a változ­hatatlanba és egy idegenszellemü udvar leve­gőjében akarják kiélni (Palló Imre: Ambiciói­kat!) ambícióikat. Köszönöm. Sajnos, meg kell állapítanom, hogy ezek közül nagyon sokan vannak, akik a magyar országgyűlés tagjai. (Palló Imre: Ez már szomorú!) Különösen a mai időkben kétszeresen esik latba, hogy tör­vényhozói minőségükkel ilyen súlyosan össze­férhetetlen mozgalomban vegyenek részt. (Rajniss Ferenc: Törvényhozók?) T. Házi November 20-án volt Ottó napja és ez alkalommal a szokásos Ottó-vacsora. (Raj"

Next

/
Thumbnails
Contents