Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-230

370 Az országgyűlés képviselőházának 230. ülése 19 U december. 3-án, szerdán. 4. Milyen intézkedéseket kíván tenni a mi­niszter jár ezeknek a hiányoknak a pótlására h Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Teleki Bél aj T. Ház! Már a kereskede­lemügyi tárca tárgyalásánál a bizottsági tár gyalás rendjén szóvátettem egy igen nagy hord­erejű kérdést: a déda—szeretfalvi székely ősz szekötő vasútvonal kiépítésének kérdését. Nem szükséges, hogy ezt itt részletezzem, 'hiszen képviselőtársaim közül a Ház minden oldalán már többen rámutattak arra, hogy milyen vi talis érdeke ez a Székelyföldnek, egyetlenegy vonal lévén, amelyen keresztül az élelmezés le bonyolítható és viszont a Székelyföld termékei kiszállíthatók. (Ügy van! Ügy van!) A minisz ter úr válaszával a bizottságban nem egészen nyugtatott meg arra a kérdésre nézve, vájjon kellő^ eréllyel folyik^e ennek a vasútvonalnak a kiépítése és elkövettek-e mindent, hogy a le bető legrövidebb idő alatt átadható legyen a forgalomnak ez a vasútvonal. Éppen ezért az óta egy igen megbízható emberemet kiküldtem ennek az ügynek a revideálására és ottani ta pasztalatainkat szeretném a miniszter úr tudó mására hozni. Szeretném kérni a miniszter urat, adjon megnyugtató választ arranézve, hogy a szükséges intézkedéseket a legrövidabb idő alatt meg fogja tenni. /Elsősorban is kifogásoljuk ennek a vasút­építésnek a tempóját. Vitális kérdés lévén, itt nem lehet a rendes munkamenet szerint el­járni, hanem igenis minden pillanatot a szó szoros értelmében éjt nappallá téve kell ezt a munkát elvégezni. (Palló Imre: De Udvar­helyre is építeni kell! — Vajna Gáborő Ez is egy, az is egy, úgy jó, ha sok van!) Kérem, egyszerre legalább egy legyen, azután folytat­juk Udvarhelyre. Egyébként mindnyájan kér­tük az udvarhelyit is. (Zaj. — Halljuk! Hall­juk!) Elsősorban megállapítottuk, hogy ez a munka — a miniszter úr tudniillik azt vála­szolta a bizottságban, elismeri, hogy egy kicsit lassú menetben folyt, de gyors intézkedés tör­tént a munka fokozására — mondom, megálla­pítottuk, hogy ez a munka még ma sem fclyik a kellő eréllyel és tempóval éspedig a munkás­hiány miatt. Ma már az előrehaladott téli idő­járás is akadályozza ezt a munkát, de viszont egy kicsit valahogyan az a jellege, mint annak a bizonyos hangya-tücsök mesének, hogy nyár is volt, de azt a nyarat nem egészen használtuk ki. (Palló Imre: Annyi zsidó van itt, el kell vinni munkatáborba! — Meixner Emil: Abban nem lesz köszönet! — Derültség és zaj.) A másik kérdés, amely ezzel szorosan ösz­szefügg, az, hogy milyen az ottani munkások megszervezése és milyenek a szociális viszo­nyok. A munkáshiány ugyanis nem azon mú­lik, hogy általában nem fizetnek megfelelő munkabért, sem azon, (hogy nincs ember, aki ezt a munkabért meg akarja keresni, hiszen ez a székelyföld sarkán van. ahol menekültek is állanak tömegesen rendelkezésre és azonkívül székelyek, hanem azon múlik, hogy kellő szer­vezés hiányában nem aidták meg a lehetőséget, hogy ezek a munkások ott lakjanak, ott élel­mezzék magukat és emberi feltételek mellett dolgozzanak. (Palló Imre: Borzasztó! Szervezni ez á kormány nem tud!) A következő kérdése­ket vizsgáltam ennek a kérdésnek tanulmányo­zásánál : Milyen a munkásság elhelyezése? Milyenek a munkástelepek? Milyenek az étkezési és ellá­tási viszonyok, a kereseti lehetőségek 1 ? Milyen az orvosi ellátás 1 ? Milyen a lelki gondozás és milyen' a munkások aránya, értve ezen azt, hogy vájjon annyi magyar munkást alkalma­zunk-e, amennyit csak lehet, biztosítjuk-e ne­kik az elsőbbséget? A lakások dolgában megállapítást nyert, hogy ezek — amint a bizottságban is elmond­tam —^ falusi házakban vannak elszállásolva. lOgyideig iigen magas uzsoraárakért ők maguk vettek maguknak lakást. Ezt a miniszter úr is koncedálta, sőt ő még magasabb uzsoraárak­ról tudott, mint én. (Vajna Gábor: Tíz pengőt fizetnek tömeglakásért egy hétre!) Vagy 1 pen­gőt naponként és személyenként, de olyan szo­bákban, ahol húszan vannak együtt elhe­lyezve. (Vaina Gábor: Elég szomorú!) Azt hi­szem, körülbelül a Ritzben lehetne lakni eaaai az áron. Azután ezek a lakások nem is megfe­lelők, a barakkok pedig, amelyeket a cégek építettek, — mert öt szakaszban dolgoznak ezen M vonalon és az öt cég építtetett egy-egy barakkot — nyári barakkok. Azt hiszem, az ezek­ben tartózkodás ilyenkor igazán nem kellemes már, úgyhogy most nagy sietve igyekeznek a cégek ezeket fűthető téli barakokká átalakí­tani. Ez nem egészen megfelelő. Azután min­denki panaszkodik r a tüzelőanyag hiánya miatt, amely egyébként járna a munkásoknak. Az élelmezés szintén nem mondható ki­elégítőnek. Me? 1 van állapítva, hogy egy mun­kásnak mi járna. Járna neki fejenként és he­tenként hét darab egykilós kenyér, egy kiló szalonna, öt deka cukor, öt deka rizs, 75 deka főzöliszt és egy darab szappan. A. kenyeret megkapják, a szalonnát nagyjából, a cukrot, rizst és szappant oedig majdnem általánosan sohasem kapják. (Nagy zaj a ssélsőhaloldalon. — Felkiáltások: Ez hallatlan!) A szervezés úgy van elgondolva, hogy a. Hangvára bízták, hogy a Hangya ... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon, fel­kiáltások: Jóra bízták!) A mi Hangyánkra bízták, az erdélyi Hangyára, (Egy hang a széhőbaloldalon: Âz más!) amelv a leguaaryobb lelkiismeretességgel rögtön felállított 16 fió­kot. Itt azonban van egy szervezési hiba. még­pedig az. hogy nem a kenyeret szállítják a munkásokhoz, hanem a munkások jönnek a kenyérért a kiosztáshoz és megesik, hogy a tá­volabbi helyek munkásai ezáltal rendkívül sok időt veszítenek, azonkívül bizony még az is megesik, hogy elmaradnak a kenyérkiosz­tásból. A munkások keresete nagyjából megfelel, itt azonban az esyik szakaszon egy igen rossz, szokás van, amelynek nem tudiluk. hosry mi az oka. (Olvassa): »Nem lehet megállani tani, ki­nek intenciójára«, — mondja a jelentés — »de megtörtént és egyesek szerint még most is megtörténik, hogy ha egy kubikos nem az át­lagosan számított köbmétert, hanem annál sokkal többet dolgozik naponta és ezáltal n keresete meghaladja a 10—12 penarŐt azonnal más helyre osztják be, igen^ rövid időn belül négy-öt helyre is.« (Vaina Gábor: Ez régi szo­kás!) »Amikor azután a végzett, munka számbavétele elérkezik, azon a címén, hogy sok helyen sok munkát végzett s nem lehet pontosan b-smérni a munkáját, egyszerűen óra­bérben fizetik ki. Ez megtörtént leggyakrab hau a Kassai főmérnök szakaszán.« Megje­gyezni szeretném, hogy ezzel a Kassai főmér­nökkel egy kis baj van. (Palló Imre: Mindjárt gondoltaim, hogy valami származási bai lehet!) általában ezen az egész szakaszon. Elsősorban a keresztény mivoltával van némi baj. (Palló Imre: Biztos zsidó! — Mozgás.) Azt mondja a jelentés (olvassa): »A pana­szok felvétele során többek között különösen Kassai zsidó főmérnökre egy Király nevű zsidó

Next

/
Thumbnails
Contents