Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-230
370 Az országgyűlés képviselőházának 230. ülése 19 U december. 3-án, szerdán. 4. Milyen intézkedéseket kíván tenni a miniszter jár ezeknek a hiányoknak a pótlására h Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Teleki Bél aj T. Ház! Már a kereskedelemügyi tárca tárgyalásánál a bizottsági tár gyalás rendjén szóvátettem egy igen nagy horderejű kérdést: a déda—szeretfalvi székely ősz szekötő vasútvonal kiépítésének kérdését. Nem szükséges, hogy ezt itt részletezzem, 'hiszen képviselőtársaim közül a Ház minden oldalán már többen rámutattak arra, hogy milyen vi talis érdeke ez a Székelyföldnek, egyetlenegy vonal lévén, amelyen keresztül az élelmezés le bonyolítható és viszont a Székelyföld termékei kiszállíthatók. (Ügy van! Ügy van!) A minisz ter úr válaszával a bizottságban nem egészen nyugtatott meg arra a kérdésre nézve, vájjon kellő^ eréllyel folyik^e ennek a vasútvonalnak a kiépítése és elkövettek-e mindent, hogy a le bető legrövidebb idő alatt átadható legyen a forgalomnak ez a vasútvonal. Éppen ezért az óta egy igen megbízható emberemet kiküldtem ennek az ügynek a revideálására és ottani ta pasztalatainkat szeretném a miniszter úr tudó mására hozni. Szeretném kérni a miniszter urat, adjon megnyugtató választ arranézve, hogy a szükséges intézkedéseket a legrövidabb idő alatt meg fogja tenni. /Elsősorban is kifogásoljuk ennek a vasútépítésnek a tempóját. Vitális kérdés lévén, itt nem lehet a rendes munkamenet szerint eljárni, hanem igenis minden pillanatot a szó szoros értelmében éjt nappallá téve kell ezt a munkát elvégezni. (Palló Imre: De Udvarhelyre is építeni kell! — Vajna Gáborő Ez is egy, az is egy, úgy jó, ha sok van!) Kérem, egyszerre legalább egy legyen, azután folytatjuk Udvarhelyre. Egyébként mindnyájan kértük az udvarhelyit is. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elsősorban megállapítottuk, hogy ez a munka — a miniszter úr tudniillik azt válaszolta a bizottságban, elismeri, hogy egy kicsit lassú menetben folyt, de gyors intézkedés történt a munka fokozására — mondom, megállapítottuk, hogy ez a munka még ma sem fclyik a kellő eréllyel és tempóval éspedig a munkáshiány miatt. Ma már az előrehaladott téli időjárás is akadályozza ezt a munkát, de viszont egy kicsit valahogyan az a jellege, mint annak a bizonyos hangya-tücsök mesének, hogy nyár is volt, de azt a nyarat nem egészen használtuk ki. (Palló Imre: Annyi zsidó van itt, el kell vinni munkatáborba! — Meixner Emil: Abban nem lesz köszönet! — Derültség és zaj.) A másik kérdés, amely ezzel szorosan öszszefügg, az, hogy milyen az ottani munkások megszervezése és milyenek a szociális viszonyok. A munkáshiány ugyanis nem azon múlik, hogy általában nem fizetnek megfelelő munkabért, sem azon, (hogy nincs ember, aki ezt a munkabért meg akarja keresni, hiszen ez a székelyföld sarkán van. ahol menekültek is állanak tömegesen rendelkezésre és azonkívül székelyek, hanem azon múlik, hogy kellő szervezés hiányában nem aidták meg a lehetőséget, hogy ezek a munkások ott lakjanak, ott élelmezzék magukat és emberi feltételek mellett dolgozzanak. (Palló Imre: Borzasztó! Szervezni ez á kormány nem tud!) A következő kérdéseket vizsgáltam ennek a kérdésnek tanulmányozásánál : Milyen a munkásság elhelyezése? Milyenek a munkástelepek? Milyenek az étkezési és ellátási viszonyok, a kereseti lehetőségek 1 ? Milyen az orvosi ellátás 1 ? Milyen a lelki gondozás és milyen' a munkások aránya, értve ezen azt, hogy vájjon annyi magyar munkást alkalmazunk-e, amennyit csak lehet, biztosítjuk-e nekik az elsőbbséget? A lakások dolgában megállapítást nyert, hogy ezek — amint a bizottságban is elmondtam —^ falusi házakban vannak elszállásolva. lOgyideig iigen magas uzsoraárakért ők maguk vettek maguknak lakást. Ezt a miniszter úr is koncedálta, sőt ő még magasabb uzsoraárakról tudott, mint én. (Vajna Gábor: Tíz pengőt fizetnek tömeglakásért egy hétre!) Vagy 1 pengőt naponként és személyenként, de olyan szobákban, ahol húszan vannak együtt elhelyezve. (Vaina Gábor: Elég szomorú!) Azt hiszem, körülbelül a Ritzben lehetne lakni eaaai az áron. Azután ezek a lakások nem is megfelelők, a barakkok pedig, amelyeket a cégek építettek, — mert öt szakaszban dolgoznak ezen M vonalon és az öt cég építtetett egy-egy barakkot — nyári barakkok. Azt hiszem, az ezekben tartózkodás ilyenkor igazán nem kellemes már, úgyhogy most nagy sietve igyekeznek a cégek ezeket fűthető téli barakokká átalakítani. Ez nem egészen megfelelő. Azután mindenki panaszkodik r a tüzelőanyag hiánya miatt, amely egyébként járna a munkásoknak. Az élelmezés szintén nem mondható kielégítőnek. Me? 1 van állapítva, hogy egy munkásnak mi járna. Járna neki fejenként és hetenként hét darab egykilós kenyér, egy kiló szalonna, öt deka cukor, öt deka rizs, 75 deka főzöliszt és egy darab szappan. A. kenyeret megkapják, a szalonnát nagyjából, a cukrot, rizst és szappant oedig majdnem általánosan sohasem kapják. (Nagy zaj a ssélsőhaloldalon. — Felkiáltások: Ez hallatlan!) A szervezés úgy van elgondolva, hogy a. Hangvára bízták, hogy a Hangya ... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon, felkiáltások: Jóra bízták!) A mi Hangyánkra bízták, az erdélyi Hangyára, (Egy hang a széhőbaloldalon: Âz más!) amelv a leguaaryobb lelkiismeretességgel rögtön felállított 16 fiókot. Itt azonban van egy szervezési hiba. mégpedig az. hogy nem a kenyeret szállítják a munkásokhoz, hanem a munkások jönnek a kenyérért a kiosztáshoz és megesik, hogy a távolabbi helyek munkásai ezáltal rendkívül sok időt veszítenek, azonkívül bizony még az is megesik, hogy elmaradnak a kenyérkiosztásból. A munkások keresete nagyjából megfelel, itt azonban az esyik szakaszon egy igen rossz, szokás van, amelynek nem tudiluk. hosry mi az oka. (Olvassa): »Nem lehet megállani tani, kinek intenciójára«, — mondja a jelentés — »de megtörtént és egyesek szerint még most is megtörténik, hogy ha egy kubikos nem az átlagosan számított köbmétert, hanem annál sokkal többet dolgozik naponta és ezáltal n keresete meghaladja a 10—12 penarŐt azonnal más helyre osztják be, igen^ rövid időn belül négy-öt helyre is.« (Vaina Gábor: Ez régi szokás!) »Amikor azután a végzett, munka számbavétele elérkezik, azon a címén, hogy sok helyen sok munkát végzett s nem lehet pontosan b-smérni a munkáját, egyszerűen órabérben fizetik ki. Ez megtörtént leggyakrab hau a Kassai főmérnök szakaszán.« Megjegyezni szeretném, hogy ezzel a Kassai főmérnökkel egy kis baj van. (Palló Imre: Mindjárt gondoltaim, hogy valami származási bai lehet!) általában ezen az egész szakaszon. Elsősorban a keresztény mivoltával van némi baj. (Palló Imre: Biztos zsidó! — Mozgás.) Azt mondja a jelentés (olvassa): »A panaszok felvétele során többek között különösen Kassai zsidó főmérnökre egy Király nevű zsidó
