Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-228

Az országgyűlés képviselőházának 228. világosabb formában feltárni a dolgokat. (Sütő Gyula: Ennél világosabban már nem lehet! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Király József: Legyen szabad ismét Im­rédy Béla mélyen t. képviselő úr miniszter­elnöki megnyitó beszédéből idéznem néhány sort. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ö megmondotta, hogy ha valami nem világo­san száll ki a nép körébe, akkor az »avart okozhat. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon. *- Meskó Zoltán: Ez így van! — Palló Imre: Azért kell világosain beszélni! — Zaj.) 1938 március 10-én Imrédy képviselő úr azt mondotta, hogy szeretné megrázni annak a sok jó becsületes magyar embernek a vállát, (Zaj és wtozaás a szélsőbaloldalon. ~ Incze Antal: Most is ezt akarjuk!), hogy térjenek maguk­hoz ennek a maszlagnak bódulatából, amely csak vészt és romlást hozhat erre az országra. (Zaj és ellenmúndásoh a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget, — Meskó Zoltán: Melyik masz­lagról besüli? Ez a lényeg!) Megemlítette, hogy a jobboldalon is vannak olyan egyének, akik az országnak kárt okoznak. Hogy milyen maszlagra értette, azt nem tudom. (Sütő Gyula: Nem ért hozzá! — Meskó Zoltán: Volt, aki magára vette, ne tagadjuk! — Derültség. — Tauffer Gábor: Azóta sok víz folyt le a Vol­gán ! — Zaj. — Elnök csenget.) Ezekkel a sza­vakkal kezdte a képviselő úr (olvassa): »En nem személyek ellen, hanem módszerek és tév­eszmék ellen küzdök. Küzdök és küzdeni fogok minden eszközzel olyan törekvésekkel szem­ben«. (Incze Antal: Ezt most is vállaljuk!) »amelyek ezekben az idŐkiben a nemzet egy­ségének megbontására törekednek. Küzdeni fo­gok minden olyan törekvéssel szemben, amely segédcsapatait az Összes s'aínárnyalatokat vé­gigjátszott erkölcsi hajótöröttekhői toborozza össze««, (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán: Ennek csak a hajótöröttek nem tapsolnak! — Derültség.) »és küzdeni fogok minden olyan törekvéssel szemben, amely a nemzeti és társadalmi élet alapvető ismeretei; nek hiányában naiv elképzelésekkel szédíti meg az anyagilag megtépázott és ezért értelmi és erkölcsi ellenállóképességben meggyöngült társadalom hiszékeny rétegeit.« (Elénk taps a. szélsőbaloldalon.) Ehhez fűzte még hozzá a maszlagról szóló okfejtést, (vitéz Imrédy Béla: Kendben van! Ez^ is állom ma is! — Mesko Zoltán: Az a kérdés, bogy a maszlagot melyik oldalon mondják! —Derültség. — Sütő Gyula: És ki veszi be?! — vitéz Jaross Andor: Maszla­golnak minden oldalon!) Legyen saabad méfs megemlítenem azt, hogy a mi keresztény ma : gyár elgondolásunkban, amely a szentisfiváni alapon áll, abból fejlődött és a keresztény el­vekkel akarja az emberiséget továbbra is ve­zetni és boldogítani, benne él és benne van a szociális kérdés rendezése is, csak ne legyenek akadályok. (încze Antal: De vannak és azokat kell lebontani! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Király József: Mert az őskeresztény és az ősi magyar keresztény felfogásban benne van am a tanítás, hogy méltó a munkás az Ő bérére. A nélkülöző munkást teljes erővel^ segíteni is kell, hogy sorsát, helyzetét enyhítsük. Mint ahogy az előbb említettem, a kormá,nyzat tö­rekszik is a szociális gondoskodás révén eny­híteni a munkás sorsát és igyekszik emelni fi munkásosztályt. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XU, ülése 19Ul december ïMn, hétfSni ' •'•• 2â8 A munkaállamot is megmagyarázza a ke­resztény tanítás, amikor azt mondja, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Ennél tömörebb, világosabb és minden időleges koreszmétől mentesebb, tiszta örök koreszmét nem találunk. (Meskó Zoltán: Ha a gyakorlatban keresztül is viszik! — Sütő Gyula: Az a legnagyobb baj, hogy aki dolgozik, m nem ehetik! -Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Figyelmeztetnem keli a baloldalon ülő képviselő urakat, hogy a Ház tanácskozá­sainak formája nem párbeszédes. A Ház ülés­termében H házszabályok értékűében közbe­szólni nem szabad, ezt a képviselő urak na­gyon jól tudják. Mégis állandóan méltóztatnak közbeszólni és ezzel a szónokot nagymértékben zavarják. Méltóztassék a bírálatot lojálisán éppúgy meghallgatni, mint ahogy ezt a Ház minden oldalán meg szokták hallgatni. A Háznak minden oldalán egyforma joga van minden képviselő úrnak bírálatot gyakorolni a pártok programmja és a kormány Pro­gramm ja felett. (Meskó Zoltán: Ügy van! Közbeszólni nem szabad!) Méltóztassanak, te­hát csendben maradni, hogy a szónok beszédét nyugodtan elmondhassa. (Palló Imre: Halljuk a szónokot! Jobb szónokot kérünk! — vitéz Lipcsey Márton Palló Imre' felé: Álljon fel hamar! — Meskó Zoltán: Ha jobb lenne, akkor már felállt volna! — Palló Imre: Nem va­gyok kormánypárti! — Derültség.) Király József: Most pedig mélyen t. Ház, leszek bátor az egyes tárcák költségvetési té­teleiről beszélni. Elsősorban is a belügyi tár­cával kapcsolatban legyen szabad néhánv ké­vést előterjesztenem. Mi ugyanis azt valljuk, hogy ha vannak panaszaink és kívánságaink, azokat nyíltan és őszintén mindig előtárjuk és ehhez talán nem is kell túlságosan erős kriti­záló hang. A belügyi tárcával kapcsolatban meg kell emlékeznem az Országos Családvédelmi Alap­ról, amelynek céljaira a költségvetésben 80 millió pengős összeget állítottak be. E . tétel után nemcsak — mint emlegetni szokták > —~ talán kecskék osztásával akarják megoldani a szociális kérdést, hanem legyen szabad felem­lítenem, hogy például Naszvad községben, ahol 6000 magyar lakik, a tél folyamán a Család­védelmi Alap támogatásával megindult a nagy munka és az egyszerű kukoricalevélból, a kukoricacsuhéból körülbelül 200.000 táskát so­dornak odahaza a családokban és ezen a ré­ven körülbelül 400.000 pengős összeg jön be a községbe, amely összeg hogy milyen nagy mértékben fogja emekn ennek a községnek; á jólétét, azt elgondolhatjuk. Ugyanezt tapasz; taltuk Komárom megyében a komárommegyei közjóléti szövetkezet révén Guta községben í 50.000 és Komáromszentpáter községben is 150.000 táskát készítenek 200—300 ezer pengő értékben. Meg kell hogy említsem — mert ez általá­nosságban az egész országban is így történik — ami például Komárom megyében történt, hogy a talajjavítási munkálatok során máris 100—150%-kai növekedett a föld termése. Épült közel 200 ház. Az állami akció és a teglaakció nagyon eredményesen javította a nép sorsát. Csak annyit említek meg. hogy Csallóközben az egész vidéken téglagyár nincs, mégis az újabb téglakészítés során 27 község­ben 8 millió téglát termeltek és a kitermelt téglát ezrenkint 35^-40 pengőjével tudták a népnek szállítani, házépítés céljára. ' -- 31

Next

/
Thumbnails
Contents