Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-227

Az országgyűlés képviselőházának 227. .iára támaszkodó kormányzat egyedül és kizá­rólag a nemzet egyetemes érdekeinek szolgá­latában áll és egyben azt eredményesen szol­gálja is. (Ügy van! Ügy van! — Élénk taps a jobboldalon és a középen. — Pándi Antal: Mi is azt akarjuk!) Ezt a nyilatkozatot, t. Képviselőház, annyi­val könnyebben tehetjük meg- egymás felé, mert hiszen, ha a jobboldali politikai pártok programmját leegyszerűsítjük és jóakarattal vizsgáljuk, úgy meg kell állapítanunk azt, hogy lényegbevágó nagy különbségek a jobb­oldali politikai pártok politikai programmjai között alig-alig találhatók {Tauffer Gábor: Csak a tettek! — Böres János: Az egyik akarja megtekinteni, a másik meg nem!) és ígv sietek annak hangsúlyozásával, hogy a Magyar Élet Pártjánál erőteljesebb jobboldali pártot pedig ebben az országban nem ismerek. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Nemzeti céljaink elérésé­ben egyek vagyunk, t. Ház. Egyek vagyunk abban, hogy egy fiatal, erős és független Magyarországot kívánunk mindannyian, egyek vagyunk abban is, hogy a belső jólétet emel­jük és megvalósítsuk azt, hogy e haza minden becsületes és tisztességgel dolgozó polgárának legyen meg a tisztességes megélhetése, nem­csak a saját személyére, hanem családjára vonatkozólag is. (Helyeslés a jobboldalon. — Tóth János: Ezf tettekkel is bizonyítani kell!) Ügy érzem. t. Ház, hogy most ezekben a törté­nelmi időkben, amikor két világ gigantikus mérkőzése folyik, nálunk Magyarországon is ki kell alakítani egy olyan közfelfogást, amelyre talán az adottságok jobban megvan­nak, mint ahogyan azt eddig bármely oldalról elismertük volna. Amidőn han»"súlyozom, hogy a nemzeti szolidaritás kialakítására szükség van^ teszem ezt a Magyar Élet Pártja nagy erejének tudatában ós nagy politikai szerve zettséeének ismeretében. (Taps a jobboldalon és a középen. —i Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Mint már az előzőkben is bátor voltam elmondani, a magyar kormány min­dent elkövet az ország egyetemes erdekeben és szeretettel velünk dolgozik a nemzetért. Ha kifogásokat keresnék, akkor legfeljebb a/t tudnám a kormány terhére kifogásul felróni, hogy kevéssé ismertet egyes népszerű intézke­déseket. Itt van például à telepes községek létesítésének ügye. Azt hiszem, igen kevés emiiber van ebben az országban, aki tudná, hogy hány telepes község létesült. (Mozgás a szélső­baloldalon.) Vagy pedig itt van egy másik fontos kérdés, amely a legszélesebb néprétege­ket érinti: a családi otthon építésének kérdése. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Itt is keveseltem azt a gondot» amelyet a kormány ezeknek az egyébként rendkívül népszerű intézkedéseknek ismertetésére fordított és meg kell mondanom, hogy éppen a családi házak építésével kapcso­latban a. politikai pártok segítségére és köz­belépésére volt szükség, hogy a széles népréte­gek előtt ezeket az ő érdekükben való intézke­déseket ismertessük (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon; Miért?) és talán a politikai pártok első összefogása éppen az volt, hogy ennél a kérdésnél versengtünk egymással, hogy minél szélesebb rétegekkel ismertessük meg ezeket az üdvös intézkedéseket. T. Ház! Legyen szabad egypár egészen rö­ná moudattal az egyes tárcák működésével kapcsolatos megjegyzéseimet is megtenni. (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök úr par­lamenti bemutatkozó beszédében utalt arra, iüese 19 Ul november 28-án } pénteken. 167 hogy földbirtokpolitikai törvényeink végre­hajtásában fokozottabb tempót kíván. (Ma­íolcsy Mátyás: A földmívelésügyi miniszter az ellenkezőjét csinálja!) A földmívelésügyi miniszternek a költségvetési vita során elmon­dott beszédéből és a beszédében előtárt ada­tokból méltóztatnak látni, hogy ez az utam valóban erőteljesen meggyorsult, habár meg­állapítom én innen erről a helyről, — úgy. amint a vita számos kormánypárti szónoka is tette^ — hogy ennek az ütemnek fokozását mi is kívánjuk. (Helyeslés és taps a jobboldalon. • • Zaj a szétsőbaloldalon. — Tóth János: Csi­nálni kell, nem kívánni!) Legyen szabad mind­járt azt a kérést intéznem a miniszterelnök úr­hoz, hogy a zsidó földek igénybevételénél méltóztassék olyan intézkedést hozni, amely­nek következtében a zsidó földtulajdonosok­nak legfeljebb birtokon kívüli viszonylatban engedélyezik a fellebbezést. (Nagy taps a jobboldalon és a középen. — Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meg kell csinálni! — Elnök csenget) Ez rendkí­vüli mértékben elősegítetné a zsidó földeknek keresztény kezekbe való juttatását. (Ugy van! Ügy van! — Állandó zaj és felkiáltások a szétsőbaloldalon; Ne tőlünk követeljék! — El­nök csenget.) A kereskedelmi kormányzat terén is meg­történtek azok az intézkedések, amelyek a keresztény magyar kereskedelem életbelépte­tésére irányultak. Természetes, hogy a hábo­rús viszonyok következtében kereskedelmi for­galmunk esekkent, a kereskedelemügyi minisz ter azonban ezt a csökkenést igyekezett minél erősebben paralizálni és elsősorban a baráti Németországgal való kereskedelmi forgal­munkról elmond hatjuk azt, hogy teljeson in»'ir­felel a két baráti állam közti viszonylatnak. Megemlítem azt is, hogy Romániával, Svájc­cal és Bulgáriával kötött gazdasági szerződé seink is kielégítő eredménnyel kecsegtetnek. Különös gondot kall fordítanunk a mai háborús világban az Államvasutak felszerelé­sére, mert a vasút ma a legbiztosabb forgalmi eszközünk, miután a vasúti építkezésekben ŰS forgalomban idegen anyagra nem szorulunk (Ügy van!) Az iparügyi kormányzat terén is minden megtörtént a tekintetben, hogy a kényszerű és háborús viszonyokból folyó nyersanyaghiány^ a készletek takarékos beosztásával és megfe­lelő feldolgozásával, valamint új nyersanya­gok feltárásával paralizálja s így megakadá­lyozza az iparnak azt a visszaesését, amely ezeknek a gondos intézkedéseknek hiányában okvetlenül megtörtént volna. Azt is láthatjuk, hogy bányáinknak és ásványolajtermelésünk nek fokozódása minden magyar emberben azt a jogos érzést keltheti fel, hogy a normális idők visszatértével ebben az országban nagy gazdasági fellendülésnek kell bekövetkeznie. A szónokok legnagyobb része megemléke­zett Erdélyről, Meg kell mondanunk, hogy a Ház^ minden oldalán a legnagyobb szeretettel történt ez a megemlékezés. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) Legyen szabad egy-két adatta] ismertetnem azt a munkát, amelyet a kormány az erdélyi és keletmegyarországi részek visszacsatolása után azok gazdasági fel­lendítése érdekében végzett. (Halljuk! Hall­juk!) A földmívelésügyi kormány 20 millió pengő értékben mezőgazdasági gépeket, vető­magot, tenyészállatokat juttatott az erdélyi és keletmagyarországi visszatért részeknek. A huszonegy év alatt tönkretett erdők pótlására az elmúlt évben 25 millió facsemetét ültettek

Next

/
Thumbnails
Contents