Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-226

142 Az országgyűlés képviselőházának 226. ülése 19 Ul november 27-én, csütörtökön. és a német adóztatás számai tényleg magasabbak. Ebből bizonyos konzekvenciákat vont le, hogy nekünk is emelnünk kell a nemzeti jövedelmet, hogy ahból több adót szedhessünk be. Nagyon örültem volna, ha igen t. képviselőtársam a magyar számokat is megmondotta volna, mert akkor nagyon jól láthatná, hogy a magyar nemzeti jövedelem is — Erdélyt figyelmen kívül hagyva — három-három és fél milliárdról körülbelül öt-öt és fél milliárdra emelkedett az utóbbi két és fél esztendő alatt. (Kunder Antal: Az árak emelkedésével kapcsolatban!) Nem az áraik emelkedésével kapcsolatban. Máskép van a számítás, (Kunder Antal: Hát mi emelkedett? — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, nem lehet letagadni, hogy a produkció, a termelés sokkal magasabb, (.Rajniss Ferenc: Nincs statisztikánk róla!) hiszen ezek az adatok tudományosan fel vannak dolgozva. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a magyar nemzeti jövedelem igenis emelkedett és a magyar adóbevételek is egészen tekintélyesen emelkedtek. Méltóztassék visszaemlékezni, hogy nem is régen 6—800 milliós adóbevételre számítottunk és ma már 2 milliárd adóbevételt irányoztunk elő. Tehát lényegében ezt a politikát követjük mi is, ha talán nem is sikerült ezt olyan mértékben kifejleszteni. De ne méltóztassék elfelejteni, hogy mi ezt a politikát három vagy négy esztendeje követjük, a németek azonban sokkal hosszabb ideje, majdnem nyolc esztendeje követik, tehát sokkal erősebben fejlődhettek nyolc esztendő alatt, mint mi négy esztendő alatt. Az adókérdésekkel foglalkozott Mosonyi igen t. képviselőtársam is, de egy tizedespont csúszott számításába, mert ő azt mondotta, hogy

f 1400 pengős jövedelemnek az adója 160 pengő. Kérem, ez 16 pengő! (Ügy van! Ügy van!) Ügy-e, egy kissé erős tévedés ez? De megfeledkezett a képviselő úr arról is, hogy ebből az 1400 pengős jövedelemre eső 16 pengőből az adómentes létminimumra eső 10 pengős adó levonandó, tehát 6 pengő marad. Természetes, hogy 6 pengőből nem tudok 60 pengő adóelengedést adni, legfeljebb hatot, úgyhogy a képviselő úr számai — a német adatokat fejből nem tudom egészen precízen kontrollálni, odahaza tudom — ezen a téren teljesen hamisak voltak, valami hibás számításnak az áldozata lett. (Zaj és felkiáltások a szélsőbalo dalon: Csak egy szám! — Elnök csenget.) Igen, de nagyon lényeges ez az egy szám, mert ehhez fűzte a konzekvenciát, (vitéz Imrédy Béla: Egyebet is mondott, nemcsak ezt az egy számot, amire nem kaptunk feleletet. Sajtóhiba!) Bethlen László képviselőtársunk adókérdésekkel foglalkozott és itt külön megemlítette azt a nemzetvédelmi adót, amit annakidején a románok vétettek ki 4s amit ma mint hátra lékot tartanak ott nyilván. Kérem, generálisan egyetlen adóhátralékot sem helyeztünk hatá lyon kívül; azt hiszem, ez nem is lenne helyes. Az adóhátralékok felülvizsgálása során azon ban az illetékes bizottságok az összes körülményekre és minden hátralékra tekintettel lesznek. Ü Ugyancsak intézkedés történt már a romániai cégekkel szemben fennálló követelések tekintetében is, amelyeknek adómentes leírását, ha nem is egy esztendői alatt, de bizonyos számú évekre elosztva folyamatba lehet tétetni. Ha az adóbehajtásnál talán egyes sporadikus esetekben tévedések történtek volna, ezt részbeji méltóztassék arra visszavezetni, hogy bizony meg nem rendelkezünk tökéletesen kiképzett személyzettel, mert a magyar állam jogát az átvett, volt román állami tisztviselőknek természetesen meg kell még tanulniok. Mindenesetre kérem a konkrét adatokat és amint valamely konkrét adatról tudomást szerzek, intézkedni fogok. Az említett kataszteri munkálatok is folyamatban vannak, hogy azokat az igazságtalanságokat, amelyeket annakidején a román uralom alatt a magyarokkal szemben elkövet tek, éliminaijuk. Patzkó képviselőtársam a házadómentességet tette szóvá. Más adóztatási rendszert természetesen Erdélyben sem tudunk életbeléptetni, mint az ittenit, igyekezünk azonban ezt a kérdést megoldani és azt hiszem, meg is tudjuk oldani. Nagyon jól méltóztatik tudni, hogy az erdélyi magyarok annakidején már nem is kérték a házadómentességet, mert úgysem kapták meg. Ezeket most visszamenőleg meg fogjuk vizsgálni s a házadómentességeket utólag meg fogjuk adni. (Helyeslés.) Amit az illetményhivatalról mondott Bethlen képviselőtársam, ott az a helyzet, hogy egy pár konkrét esetnek utánajártam és megállapítottuk, hogy nem az illetményhivatalnál esett hiba, amivel egyáltalában nem akarom azt mondani, hogy ott nem történhetnek hibák, Íriszen óriási anyagot kell feldolgozni. Azt Kérem, hogy az egyes konkrét eseteket méltóztassék hozzámjuttatni és azok elintézéséről a legrövidebb időn belül gondoskodni fogok. Ugyancsak Bethlen László képviselőtársam és Mikecz képviselőtársam is foglalkozott a mezőgazdasági kölcsönök kérdésével. Ezeknek a feltételeit már enyhítettük s azt hiszem, ezek a feltételek lehetővé fogják tenni, hogy szélesebb körök részesülhessenek ezekben a kölcsönökben, amivel a termelés fejlesztését szintén előmozdítjuk. A konverziós adósságok kérdésében, amenynyiben egy pótrendelkezésre van szükség, nem lesz akadálya, ezt el fogom intézni. A vidéki pénzintézetek kérdése, amelyet Patzkó képviselőtársam tett szóvá, ismeretes előttem. Ez nem is tisztán erdélyi kérdés. Ez a kérdés önként értetődőleg az anyaországban is felmerült. Azonban — őszintén bevallom — nagyon idegenkedem . egy olyan megoldástól, hogy miéig egy 1%-os kezelési díjjal vagy valami hasonlóval drágítsuk meg éppen a legszegényebb réteg kölcsöneit. Valami más megoldáson kell a fejünket törni (Helyeslés.) és nagyon örülnék, ha egy jó ötletet tudnék kapni valahonnan, amelynek alapján azután meg is lehetne oldani a kérdést. Mindenesetre magam is gondolkozom a kérdésen. Bethlen László képviselőtársam szóvátette még az Országos Nép- és Családvédelmi Alap működését. Mi is tudjuk már, hogy vannak bizonyos ütközőpontok és (éppen ezért, amikor visszaérkezem Budapestre, egy értekezletet fogunk tartani, amelyen a kifogásokat eliminálni fogjuk és teljes kooperációt fogunk létrehozni. Zerinvary képviselőtársam a védettség kérdésével foglalkozott, ha jól értettem, Békés vármegyére korlátozva. Természetesen a ~ védettséget meghosszabbítani nem lehet, nincs is meg az egész országban ennek az indokoltsága. Ne felejtsük el, hogy a 8 pengős búza idejében lépett életbe a védettség. S0 pengős búzaár mellett mégsem lehet ugyanezeket az intézkedéseket fenntartani, helyesebben mondva, visszatérni reájuk, mert a törvény erejénél fogva automatikusan megszűnnek december