Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-226

128 Az országgyűlés képviselőházának 226. mutatkozik. Hogy ne említsek egyebet, nem J találunk elég orvost. Igen hosszú időbe kerül, amíg egy orvos kiképezi magát és akkor olyan kezdő fizetést kap, amelyből nem tud megélni, nem tud családot alapítani. (Mcskó Zoltán: Szégyen, hogy mennyi fizetést kapnak az orvosok!) Igen fontos tehát, hogy ebből a szempontból történjék valami. Ism$t nem akarok itt konkrét javaslatot tenni, mert arra a pénzügyminiszter úr sokkal illetékesebb, sokkal 'óbban megtalálja a módját annak, hogy mit •, ehet a mai körülmények között mégis tenni, hiszen tudom a nehézségek nagy jelentőségét is. Csak azt szeretném még itt elmondani, hogy én úgy látom, hogy a fixfizetésesek, a köztisztviselők helyzetének megsegítésénél tu- j lajdonképpen két irányban lehet cselekedni. ! Az egyik irány volna a fizetések rendezése, a másik irány pedig azoknak a beszerzéseknek és juttatásoknak a rendszere, amelyek a világháborúban olyan jól beváltak. Ott voltak a beszerzési csoportok, a tisztviselői csoportok, ezeket is figyelmébe ajánlom a pénzügyminiszter úrnak. A költségvetést természetesen elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Zeöld Imre Péter jegyző: Maróthy Károly! Elnök: Maróthy Károly képviselő urat illeti a szó. Maróthy Károly: T. Képviselőház! Elsősorban a tanácskozóképesség megállapítását kérem, második kijelentésem pedig az, hogy Bálás Károly igen t. képviselőtársam érdekes fejtegetéseit érdeklődéssel hallgattam végig és ezekre bátor leszek válaszolni is, annál is inkább, mert homlokegyenest ellenkezik a felfogásom azzal, amit ő professzori alapossággal volt szíves kifejteni. Elsősorban megállapítom azt, hogy senkit sem lepett meg az, hogy 12 hónap alatt 33%-kai emelkedett a költségvetésünk, hogy 2 milliárdról 3 milliárdra emelkedett. Jól tudjuk, hogy ebben a költségvetésben benne van Erdély, benne van a háború és éppen ezért, mi, nyilasok, nemzeti szocialisták minden vonakodás nélkül, de egyenesen hitünk szerint örömmel szavazzuk meg még az adóemelést is. a pénz- és véráldozatot is, a nagyobb országért és a nemzeti szocialista Európáért. (Űgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez volt az álláspontunk a 42-es bizottságban is augusztusban, amikor megszavaztuk az adóemelést, amikor azonban kijelentettük, hogy szívesen emeljük az adót, de az aránytalan kivetés, az adó aránytalanságai ellen fe] kell emelnünk tiltakozó szavunkat. Augusztusban ugyanis 240 millió pengővel növeltük az adót s ebből 150 millió pengő volt a közvetett adó és 90 millió pengő volt az egyenesadó. Tehát kevesebbel emeltük az egyenesadót, amely a vagyonhoz és a jövedelemhez tapadt, mint a forgalmi és fogyasztási adót. amely azt lehet mondani, a gyermekek száma szerint van kivetve és semmiféle vagyonhoz, semmiféle jövedelemhez nem tapad, következésképpen szerintem a legantiszociálisabb adónem, szemben előttem szólott igen t. képviselőtársam véleményével. A forgalmiadót 4%-ról 5%-ra emeltük fel, az egyenesadóknál pedig csak 10% pótlékot vezettünk be, amikor a közvetett adóknál 25%-os emelést vittünk véghez. így most az a helyzet, hogy a háborús kiadások viselésében, valamint a visszatért területek beruházási költségeinek viselésében erősebben vesszük igénybe azokat a széles társadalmi rétegeket, amelyek számára a katonáskodás ugyan ülése 194.1 november 27-én

t csütörtökön. egyenlő kötelesség, de nem egyenlő súlyú kötelesség, mert őket sokkal jobban terheli. T. Képviselőház! Most ebben a költségvetésben már teljes mértékbeli megmutatkoznak az augusztusi emelések és éppen ezért eltolódnak az egyes bevételek közti arányok is. A helyzet ugyanis az, hogy amíg 1941-ben az egyenesadók összege 342 millió pengőt tett ki, addig most az 1942. évi előirányzat 476 milliót tesz ki; 134 millióval, azaz 39%-kal lesz tehát több az egyenesadók bevétele. Ugyanakkor az antiszociális fogyasztási adók emelése 66 millióval történt meg, ami 50%-nak felel meg, a forgalmi adóknál viszont az emelés 217 millió pengőt, vagyis 59%-ot tesz ki. A helyzet tehát az, hogy a költségvetés terhe egyre jobban tolódik át a kisember, a proletár-ember felé, szemben a nagyobb vagyonokkal és a középosztállyal. Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét félbeszakítani. A házszabályok 128. §-a alapján elrendelem a jelenlévő képviselő urak megszámlálását és erre a jegyző urat felkérem. Zeöld Imre Péter jegyző (megszámlálja a Ház jelenlévő tagjait): 37! Elnök: Mivel a Ház nem tanácskozóképes, az ülést félórára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: A t. Ház ülését újból megnyitom. Felkérem a jegyző urat, sziveskedjék a jelenlévő képviselő urakat megszámolni. Zeöld Imre Péter jegyző (megszámlálja a jelenlévőket): 51. Elnök: Megállapítom, hogy a Ház tanácskozóképes. Kérem Maróthy képviselő urat, hogy megszakított beszédét folytatni szíveskedjék. Maróthy Károly: T. Képviselőház! (A jobboldalról többen távoznak. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Tauffer Gábor: Gyönyörű! Ez a parlamentarizmus? Az urak részben nincsenek itt, részben távoznak! — Egy hang a jobboldalon: Ez nem hiúsági kérdés!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Maróthy képviselő urat illeti a szó. Maróthy Károly: Még szembeötlőbb azonban az ellentét és az aránytalanság, ha a régebbi időre megyünk vissza, a négy évvel ezelőtti időre, és akkor megállapíthatjuk, hogy míg annakidején 226 millió pengőt tettek ki az egyenesadók, a forgalmiadó, illetékek és egyéb hasonló közvetett adók, ugyanakkor 219 milliós összeggel szerepelnek. Ennek eredménye az, hogy akkor az egyenesadók voltak ' még magasabban, míg most a forgalmiadók és fogyasztási adók 106 millióval múlják felül az egyenesadókat. Most eljutottunk odáig, hogy az előttem szólott t. képviselőtársamnak válaszolhatok. Vannak mrág derék professzorok, akik úgy látják, hogy az az elmélet, amely szerint a széles társadalmi rétegeket érintő közvetett adók igazságtalanok és antiszociálisak volnának, megbukott volna; a középosztályt védik és a középosztály védelme címén tulajdonképpen, az igazságtalanabb adóztatási rendszert akarják bevezetni. Azt mondja ez az újabb elmélet: ne bántsuk a középosztályt, ne bántsuk a most kezdődő jövedelmeket, hudd, erősödjenek meg és majd 10 év múlva annál jobban mes tudjuk őket adóztatni. Ez igaz, t. Képviselőház, ámde amikor nem bántjuk ezeket a most kezdődő jövedelmeket és középvagyonokat, ugyanakkor valahonnét elő kell teremteni a pénzt, követ-