Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-226

Az országgyűlés képviselőházának ' 226, alapján tevődik össze a falusi eaniber adója, hogy nem lehet rajta eligazodni. Sohasem tudja a falusi ember, hogy mikor fizette ki az adóját, mennyi tartóz ása^ van még. Innen van azután, hogy sokszor még az igazságosan ki­vetett adózás ellen is lehet érezni zúgolódást. máskor pedig, a túlinagasan és igazságtala­nul kivetett adóba is belenyugszik, mert nem tudja, mi az ő kötelessége és joga az adózás terén. (Bodor Márton: Egyszerűsíteni kell az a d óköny vvitelt.) Az adó a falusi ember előtt az az évenként megjelenő nagy Ismeretlen, 'amelyiktől nemi azért fél és amelyikkel szemben nem azért hi­zalmatlankodik, mert jön, hanem azért, mert sohasem tudja, hogy milyen formában, milyen alakban és milyen mértékben jelentkezik. (Egy hang a baloldalon: Ez igaz!) Ha valahol az állaimi életben szükség van a közigazgatás egyszerűsítésére, legelsőisorban az adókérdésé­nél van szükség erre az egyszerűsítésre. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elszámlálhatatlan mennyiségű egyenes adó van és még több ezeknek a különböző formákban és célra kive­tett pótléka, amelyek között eligazodni nem lehet. De nem lehet eligazodni a jogorvoslati utakon sem. Hiszen annyiféle jogorvoslati fórum van, hogy ezeken keresztül mintegy százféle jogorvoslati útra nyílik lehetőség, s nem csoda, ha a falusi ember ezek közül nem találja meg, hogy melyik neki a legcélraveze­tőbb, nem úgy, mint ahogyan a járásbíróság­tól elvezet az út a tábláig, vagy a törvény­széktől a Kúriáig. Az adózási kérdésekben a jogorvoslat helyes, útját a száz közül nem tudja megtalálni a tájékozatlan, egyszerű falusi ember. Aki az egyszerű ember lelkivilágát nem ismeri eléggé, el sem tudja azt képzelni, hogy ímennyi jószándék válik gyanakvássá és relelemmé a szegény ember részéről azért, mert nem tudja, hogy a terveit, számításait az ismeretlen formában és mértékben jelentkező adó hogyan fogja keresztülhúzni. Azután, t. Ház, nem használ az adómorál szempontjából az adóknak még ma is fennálló aránytalansága. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A falusi embernek, ha tovább nem is, de a faluja határáig feltétlenül módjában van meg­állapítani az adókivetés, illetve az adószolgál­tatás aránytalanságát, amikor megálíaüítja a községházán azt, hogy a község határában el­terülő, a kisgazdák földjénél háromszorta na­gyobb uradalmi birtok után nem fizetnek fele­annyi adót, mint a feleannyi kisgazdabirtok után. Erre adatok vannak. (Mozgás.) Méltóz­tassék megvizsgálni például Nagydorog köz­ség adózási viszonyait. (Szász Lajos pénz­ügyminiszteri államtitkár: Nagyon szíve­sen megvizsgálom, sőt nagyon szeretném is!) Azután vannak helyek — és itt kénytelen leszek nagyon kíméletlen adatokkal is szolgálni éppen azért, hogy módot nyújt­sak az orvoslásra — és olyan esetek is, amikor kíméletlenség mutatkozik az adókivető közegek részéről, amikor az adófizető ember­nek az az érzése, hogy ott az adóhivatalban nem is szolidárisán érző, nem is testvérként érző magyar ember ül, hanem valaki, aki nem törŐdikazzal, hogy adó kivetése vagy megfize­tése után mi lesz az adófizető további sorsa. (Bodor Márton: "Ügy van, ez sűrűn mutatko­zik! — Kabók Lajos: Adópréselők!) Kaptam egy levelet, amelyben ilyen adópa­maszokat tett szóvá a levél írója. Elszörnyűl­ködtem, amikor elolvastam a mellékelt adato­kat. Legyen szabad itt ezeket röviden ismer­tetnem. Idősb Szén drei Zsigmond ókécskei la­ülése 19A1 november È7-êh, csütörtökön, 115 kosnak 30 hold szántóföldje, 8 hold szőlője van. A múlt évi adója 1126 pengő volt, az idei adója 5719 pengő, tehát holdanként 150 pengő, a mull évi adónak ötszöröse. (Egy hang a szél­mbaloldalon: Képtelen megfizetni! — Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár: Ez mjár vizsgálat alatt van!) Ifjú Bárány Lajos ókécskei lakos tavaly fizetett 575 pengőt, most fizet 2217 pengőt, Idősb Bárány Péter ókécs­kei lakos tavaly fizetett 751 pengőt, az idén 2920 pengő adót. Ifj. Szedrei Zsigmond Ökécskéről tavaly fizetett 5286 pengőt, az idén kivetettek rá 35.712 pengőt. (Zaj. — Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár: Ennek nagy borkészlete van!) Ká fogok erre is térni. G. Szabó Daniel ókécskei lakos tavalyi adója 750 pengő, idei adója 8257 pengő, tehát holdan­ként 206 pengőre rug. K. Szabó István ókécs­kéről tavaly fizetett 678, az idén 4320 pengő adót. Takács Béni 9 holdas kisember, tavaly fizetett 234 pengőt, az idén 1580 pengőt. Szijj Jenő Ókécskéről tavaly fizetett 838 pengőt, az idén 3215 pengőt. Végül Szendrei László tavaly fizetett 500 pengő adót, az idén 5220 pengő adót. Én elszörnyülködtem, amikor elolvastam ezeket az adatokat, (Zaj.) és bevallom,^ nem akartam elhinni. Levelet írtam a levélírónak és kértem, próbálja nekem ezeket az adatokat bebizonyítani, mert addig nem tudok eljárni. A levélből azután nemcsak az derül ki, hogy mindez igaz, hanem azt is megírták, hogy több­felé lépéseket tettek ennek az abnormális adónak a megváltoztatása érdekében, eddig azonban még nem történt semmi. Bevallom, ez a levél adta ezt az elhatározást, hogy ide­hozzam a Ház elé ezt a kérdést. Egy levelet kaptam azután Kis András új bőgi lakostól, aki adóíveket mellékelt, tehát a leghitelesebb bizonyítékokat annak igazolá­sára, hogy egyik évről a másikra mi történt adójával. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Nagy Ferenc: Nem tudom, mennyi földje van Kis Andrásnak, de adóíved a következőket mutatják. 1939-ben kivetettek rá 2401 pengő adó't, 1940-ben 2580 pengő adót. 1941-ben 50'050 pengő adót. (Zaj.) Igen, 50.050 pengő adót! Ez a levél azután világosságot vet arra is, hogyan állottak elő ezek a túlzott adóztatások. Az 1939. évben és az azt megelőző években ugyanis bőséges bortermés volt. de a borokat a gazdák vagy nem tudták, vagy nem akarták eladni a termés évében. Amikor aztán 1940-ben igen kevés bor termett és a bor ára. felemel­kedett, el akarták adni ezeket a borokat. Erre az adóhivatal kivetett olyan adókat, amelyek­kel — meg kell mondanom, nem szeretem a rossz és nagy hasonlatokat — az az árvíz, államtitkár úr, amely szőlőjüket ' kiölte, nem is versenyezhet, mert amikor az óborok érték­emelkedése következtében 2400 pengőről 50.000 pengőre emelkedik az adó, amelyekért koráb­ban már megadózott az illető... (Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár: És köz­ben 250 holdat tud venni és kifizetni!) Bocsánatot kérek, fizette a jövedelemadót ez a gazda az előző években is. s mindenki fizette a meglévő borai után, legfeljebb tehát vagyon­szaiporulati adó következhetett be a 200 hold újabb föld vétele után. De egyébként sem lett volna szabad húszszorosára emelni az adót. Ez képtelenség. Tovább megyek. Sós László nagy­gazda, aki parasztember volt, s 40 esztendős szorgalmas munkával igen szép nagybirtokot szerzett, közel ezerholdas, homokos és szikes terület, közli velem a következőket (olvassa): 1939-ben termet't 5500 hektoliter borom és jö­vedelmi adóm volt 29.383 pengő. 1940-ben ter-

Next

/
Thumbnails
Contents