Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-226

110 Az országgyűlés képviselőházának 226. hogy a miniszter úr által ígért erélves rend­szabályokat ebben a kérdésben valóban végre­hajtsuk^ mert oda fogunk jutni, hogy az itt gyakran vagy néha elhangzott zs-vitamin ada­golások alapján a tőzsde hullámzása fog je­lentkezni. Mivel Vay képviselőtársam tegnap a zsidóbérlőket megvédte, erre is élénken emelkednek a részvények; ha a miniszter úr nyilatkozik, egy kicsit visszamennek. Ez a gazdasági életnek nem reális mércéje. Amikor egyik oldalon a nagvjövédelmek­nek ilyen ímegduzzadása számszerűen is előt­tünk van, ugyanakkor a másik oldalon meg kell mondani azt, hogy az adóbehajtás vona­lán sem latunk helyes politikát. Nincs három napja, hogy egy szerencsétlen r kis magyar ember érdekében panaszlevelet írtaim a meg­felelő hatóságokhoz. Ennek három métermázsa kenyérgabonáját a végrehajtó elvitte s hiába magyarázta, hogy én többet vásárolni sem tudok, mert engedélyem nem lesz t rá, mégis elvitték. Ugyanakkor a pénzügyminisztérium által kiadott hivatalos adóstatisztika utolsó fejezetében a következőket olvasom (olvassa): »Az 5000 pengőt meghaladó, együttesen kezelt közadóval hátralékban maradt adósok száma 2230 és tartozásuk 31.370.000 pengő.« (Felkiáltá­sok a baloldalon: Hallatlan!) Nem lenne semmi baj, ha a válságévekben ez 300 millió lett volna és tizedére lemegy, de ha megnézem az 1932-es adatokat, azt látom, hogy akkor a hátralék 31.2 millió és 1939-ben. tehát leg­utóbb 31.1 millió pengő, vagyis változatlanul o t áll a 30 millió pengő hátralék, az 5000 pen­gőnél nagyobb adózók, tehát nem a kis nyo­morult emberek, hanem a nagy vagyonnak adóhátraléka. Hogy mindjárt érdekeset is mondjak az adóstatisztika alapján, ebből az ezer holdon felüli nagybirtokosok adóhátra­léka 4,824.030 pengő. Ezeket nem lehet behaj­tani és ebben Fejér, Soimogy és Veszprém me­gyék, tehát a nagybirtokosok hazája vezet, ahol a, legjobb földek vannak. Fejér megyé­ben 22 ilyen nagybirtokos van. akinek átlagos adóhátraléka 32.000 pengő, Somogyban 27 ilyen nagybirtokos van, és még egyet. kimutat az adóstatisztika: Komárom megyében három hátralékosnak 1,509.000 pengő adótartozása van. Azt hiszem, ott van az Esterházy Ferenc­féle hitbizománynak a hagyatéka, amely ilyen óriási tétellel szerepel. Az hiszem, ilyenfor­mán, hogy az adóbehajtásnak, az adókimun­kálásnak vonalán rendkívüli igazságtalansá­gokat és egyenlőtlenségeket látunk. Nem lévén időm, ezt a kérdést kénytelen vagyok röviden lezárni és egy másik kérdésre rávilágítani. Ez pedig az, hogy valamennyien hangsúlyoztuk, Bárdossy miniszterelnök úr is hangsúlyozta a tengelypolitika egyetlen jár­ható útját; mi pedig hangsúlyoztuk, hogy ennek — nem azért, hogy Berlinben tessüiiK, hanem azért, hogy Magyarországon ennek megfelelő új életet teremtsünk — a konzekven­ciáit minden vonalon le kell vonni. Az új nemzeti szocialista Európa kialakulásának pénzügypolitikai konzekvenciái is vannak. És pedig megítélésem szerint, ha az európai át­rendezésnek alapelveként szerepel a nemzeti szocialiamus és a , zsidómentesség, akkor a pénzügyminiszter úr egyenes feladata az. hogy a Magyarország nemzeti vagyonából 12 mil­liárdot bíró zsidóság vagyonát el kell vennie és át kell állítania a magyar élet és a magyar társadalom számára. Rendkívül furcsának ta­lálom, hogy amikor a 42-es bizottságban a tavasz vagy nyár folyamán ezt a kérdést én ülése 1Ù&1 november &7-én, csütörtökön» felvetettem, ott is válasz nélkül hagyták. Te­kintettel arra, hogy a pénzagyi expozéban, amelyet végigolvastam, erről nem történt em­lítés, nagyon kérem a pénzügyminiszter ural. nyilatkozzék maja arra a kérdésre, hogy a zsidóság vagyonával mit kíván csinálni. Nem hiszem ugyanis, hogy az új Európába be la* hut úgv illeszkedni, hogy 12 milliárd, a nem­zeti vagyon 30%-a az ő kezükben legyen. E« teljesen lehetetlen. (Úgy van! a szélsőbal­oldalon.) Legyen szabad azonban erre néhány szmtéu hivatalos számot felsorolni, a budapesti székes* fővárosi Statisztikai Hivatal adatait, amelyek még inkább igazolnak engem, hogy az erdélyi kölcsönre nem volt éppen nagy szükség. 1937-ról van az utolsó adat. Azóta mi történt? 1937-ben 11.905 volt a jövedelemadóval megrótt egyének száma, ebből 45€4 zsidó, a 40%-a; és pedig az adóalapja 504 millió pengő, amelyből 223 millió a zsidóság jövedelme. Ha Németországban ist gyakran megcsinálták, hogy gyárukat elvették, s egyért adtak 200—300 márkát, én tovább me­gyek és azt mondom, hogy minden egyes adóval megróttnak 5000 pengőt juttatok. Ez pont 23 millió és még nr'ndíg marad 200 millió a zsidó­vonalon, amelyet el lehet, sőt el kell venni az új Európa szellemének megfelelően. Ez csak a fővárosra vonatkozik. Most jön a földvagyonnak, a további vagyon-tárgyaknak a kérdése az egész országban. A tudomány tm világ egyik kiválósága, Kovács Alajos foglalko­zott ezzel a kérdéssel és az eredmény röviden az, hogy Csoukamagyarországon a föld vagyon • nak zsidókézben lévő része az instrukciókkal együtt 1-4 mill-árd pengő, a házvagyon értéke 3 milliárd pengő, a bányáké 1*03 milliárd, az iparé 2-2 milliárd, az önálló iparosoké és keres kedoké 619 millió, összesen tehát 8*3 milliard pengő ennek a rétegnek a vagyona tőidben, házban, mindenben. Ha ehhez hozzászámítjuk az ország megnagyobbodását — áremelkedésről még szó sincs, mert ez régebbi kimutatás —, minimálisan 12 milliárd pengős vagyonról van szó. Azt hiszem, nincs ennek a Háznak egyetlen tagja, aki ne volna velem egy véleményen, — keresztény magyar embereket értek itt —, aki ne kívánná, hogy ezt az ór'ási vagyonkomple­xust, amely jogtalanul olyan kézen van, akik tíz év alatt szivárogtak be Galíciából és Roma; niából bátyúval, tessék átvenni és a magyar faj megerősítésére, Erdély felépítésére és az uj nemzetiszocialista munkaállam megépítésére fordítani. Erre nem látok semmi garanciát, a költségvetést tehát nem fogadom el. {Na^y taps a szélsői alo dalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Gróf Bethlen László. Elnök: Gróf Bethlen László képviselő urat illeti a szó. r, Gr. Bethlen László: T. Képviselőház! Mél­tóztassék megengedni, hogy a beszédidő korlá­tozására való tekintettel, én is eltekintsek attól, hogy előttem felszólalt t. képviselőtár­sam beszédébe kapcsolódjak, mert 30 percre bőven el vagyok látva mondanivalóval. T. Képviselőház! Jóllehet úgy gondolom, mindnyájunknak vannak rokonai, barátai kint a harctéren, akikért aggódunk, kiket féltünk, de akikre az egész nemzet büszke lehet, mégis azt kell mondanom, hogy katonai vonalon aránylag kevésbbé vagyunk benne a háború­ban, gazdaságilag azonban teljesen belekerül­tünk minden idők legnagyobb világháborújába.

Next

/
Thumbnails
Contents