Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-226
96 Áz országgyűlés képviselőházának 226. Ha már most ezek mögé a nagy számok mögé nézünk, akkor az elfogultságtól mentes vizsgálódásnak meg kell állapítania azt, hogy ez a költségvetés nemcsak a napi problémák áthidalását, nemcsak a ma meglévő nemzeti értékek és erők konzerválását szolgálja, hanem igenis, határozott lépést jelent az ország újjáépítését célzó Programm megvalósítása felé is és mint ilyen, dokumentuma a nemzet magabízásának, jövőbe vetett hitének és hivatástudatának. (Ügy van! pbb£elől r ) Akkor, " amikor " a "költségvetés az állam gondoskodásának előterébe a' honvédelmét, utána nyomiban a mezőgazdaságot, majd az ipart, a kereskedelmet, a kultúrát és az «ktív szociálpolitikát helyezi, mindennél beszédesebben juttatja kifejzésre azt a politikát, amely ezen az ősi földön egy katonai erejében imponáló, mezőgazdaságában fejlett és korszerűsített, iparában életképes, kultúrájában és szociális berendezettségében magas fokon álló államiban látja a magyar jövőt. (Ügy van! jobbfelől.) Ezért nevezte a pénzügyminiszter úr költségvetési expozéjában, szerintem igen találóan, ezt a költségvetést a munka költségvetésének, bizonyára nemcsak abban a vonatkozásban, hogy ez a költségvetés számszerűleg hatalmas összeget, 520 milliót mozgat meg a legkülönbözőbb munkaalkalmakra, amely öszszeg a beruházásokkal 800 millióra, a tavalyi 400 millió kétszeresére emelkedik: hanem abban a vonatkozásban is, hogy ez a költségvetés kiadásai tételeiben, de különösen beruházásai- ban ezt a távoli magyar jövőt munkálja és szolgálja. (Úgy van! jobbfelől) E távolabbi magyar jövő szolgálatának egyik pregnáns kifejezése a költségvetés szociális vonalon is akkor, amikor az a múlt évi költségvetéssel szemben közel 63% -kai emeli a szociális célokra szánt kereteket. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az összesen 210. millió pengőt kitevő szociális kiadási keretben közel 80 millió jut az Országos Nép- és Családvédelmi Alapnak, akkor megnyugvással láthatjuk azt is, hogy az eddigi karitatív rendszerről biztos lépésekkel haladunk a korszerű és eredményes szociálpolitika felé. Áttérve az általam említett számok közelebbi vizsgálatára, t. Ház már a költségvetés főÖsszegei is igen érdekes egybevetésekre adnak nekünk alkalmat. Ha ugyanis visszatekintünk a magyar államháztartásnak a háborút követő Ínséges és válságos idők utáni alakulására, akkor azt látjuk, hogy két év, az 1930/31. és az 1938/39^ költségvetési év emelkedik ki jelentőségben az összes azóta lefolyt költségvetési évek között. Az 1930/31. költségvetési ev annyiban jelent fordulópontot, hogy a világháború utáni időben ebben az évben; voltak az államháztartás keretei a legnagyobbak: 1628-1 millió pengő kiadás állott szemben 1386-6 millió pengő bevétellel. De azt is meg kell mondanom, hogy ebben az esztendőben volt az államháztartás mérlege a legkedvezőtlenebb, mint; hogy ez a költségvetés 229-5 millió pengő hiányt mutatott Tudjuk, hogy erre az időre esett a gazdasági válság mélypontja. Ettől az időponttól kezdve hét éven keresztül fokozatosan, szűkültek a magyar államháztartás keretei, csökkentek a költségvetési Összegek égészen addig, amíg elérkeztünk az 1938/39. költségvetési évhez, amely ismét fordulópontot jelent a magyar államháztartás alakulásaiban. Az 1938/39. költségvetési évben az államháztartás keretei ismét elérték, sőt meg is haladták az 1930/31. évi'kereteket s azóta állandó foközátoss fejlődés mutatkozik. Az 1938/39. évi 17234 ülése 191*1 november 27-en, csütörtökön. millió pengőt kitevő kiadások az 1939/40. : számadási időszak kétharmadában 1795-4 millió pengőre, az 1941. költségvetési évben már 2084*4 millió pengőre és az előttünk fekvő költségvetésben 3256-3 millió pengőre emelkedtek. Ugyanakkor a bevételek az 1938/39, évi 1626-3 millió pengőről az, 1939/40. számadási időszak kétharmadában 1708'8 millió pengőre, 1941-ben 2036-2 millió pengőre, az 1942. évben pedig 3082'5 millió pengőre emelkedtek. E nagyarányú fejlődés mellett az 1938/39. évi 97.1 " millió pengős,, 'déficit "kisebb visszaesés után az 1942! évben közel 174 millió penigőre emelkedett ugyan, amiből azonban épT)en nem lehet azt a következtetést levonni, mintha az államháztartás helyzete rosszabbodot volná- Sőt a továbbiakból kitűnően az 1938/39. évtől kezdve e tekintetben állandó javulás (mutatkozik. Számításba véve ugyanis azt, hogy a kormány az 1938/39. költségvetési évtől kezdve beruházásokra olyan összegeket költ az egyes költségvetések keretében, amelyek a mutatkozó hiányok összegét mindenkor meghaladják, a beruházások összegét a hiányokkal szembeállítva, kiderül, hogyha ezek a beruházások elmaradtak volna, akkor nemcsak deficitmentes költségvetésekről beszélhetnénk, hanem például az 1942. évben már 97.4 millió pengős szufficit jelentkeznék. Joggal nevezte tehát a pénzügyminiszter úr ezt a 174 milliós hiány t expozéjában -, »termékeny deficitnek«, mert hiszen az ebben jelentkező passzívum tulajdonképpen közgazdasági passzívumot jelent. Mindezekből kétségtelenül megállapítható, hogy az 1938/39. évtől kezdve $z. államháztartás költségvetési helyzeté á világháború s a rendkívüli viszonyok ellenére is, nemhogy rosszabbodott, " hanem a javulás úgyszólván állandósult. (Ügy nan! Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy ezekután magának a táncának részletesebb ismertetését adjam s itt mindjárt elöljáróban megjegyezzem, hogy a tárca költségvetése bizonyos vonatkozásban a jövő : esztendőben bővülni fog, mégpedig annak következtében, hogy —- mint méltóztatik tudni— két alapnak: a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alapnak és a vagyonváltság-alapnak önálló költségvetési léte. megszűnt és ez a. két alap költségvetésileg beolvad az egyetemes költségvetésbe, így azután a tárca kiadása, áz 1941. évi 157.5 millióval szemben 239.5 milliót tesz ki, vagyis 81-8 millió többletet mutatEnnek a többletnek a felénél is nagyobb részé, 53.8 millió esik az: üzemi • jellegű vállalatok, monopóliumok — szesz, só, ; dohány — minőségi és mennyiségi ternielésének fokozására, viszont igen jelentős ősszeg esik a fizetéseknek és a családi pótlékoknak az ismert 4000-es számú rendelet következtében előállott emelésére, nemkülönben az erdélyi és keleti országrészek' visszacsatolásával kapcsolatban felnié rült létszámemelési szükségletre. Sokkal érdekesebb a bevételek egybevetése, mert ezekben a bevételekben már megnyilvánulnak a törvényhozásnak és a kormányzatnak a bevételek fokozására vonatkozóan az elmúlt három esztendőben megtett intézkedései.. . , - „ Ezen a. téren az., elért eredményeket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az állami közigazgatás hevételei keretében az égyenesadók 1938/39. évi 271.1 millió pengőről 1942-ben 407 millió pengőre, a iorgalmiadók az 1938/39; évi : 154.6' millió: pengőről 1942-ben 391.6. millió pen1 Jgőre, az illetékek a jelzett eveknek- 1Î&2 millió
