Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

Az országgyűlés képviselőházának tíö. \ nak a felkutatására országszerte folyik a munka, mert az első felvételnél nem tudtuk a számot teljesen pontosan megállapítani. A nemzetiségi kérdés kapcsán szoktunk a felekezetekről is szólani. Én a felekezeti kér­déssel, amelyet itt Donáth barátom érintett, nem kívánok foglalkozni. Én csak azt szeret­ném, hogy a magyar keresztény felekezetek hí­vei éppoly bekben, egyetértésben és szeretetben éljenek és dolgozzanak a nagy nemzeti cé­lokért, ahogyan az erdélyi magyar keresztény felekezetek tették a múltban 22 éven át. (He­lyeslés és taps a jobboldalon.) Az erdélyieket is kérem, hogy ezen az úton járjanak továbbra is és ne tanuljanak rosszat másoktól. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Nem új, de mégis mindig megújuló prob­léma a magyar népkultúra emelésének kérdése. Nehogy félreértés essék az egyik felszólalásban történt megjegyzés folytán, mintha a nyolc­osztályos népiskola bevezetése terén valami hátramaradás lenne, tisztelettel bejelentem, hogy 8956 népiskola közül 6123-ban, vagyis az iskolák 60°/o-ában áttértünk a nyolcosztályos népiskolai oktatásra. Ez iskolákban 7394 tanító tanít 125.000 VII. és 55.000 VIII. osztályú nép­iskolai tanulót. Ez voltaképpen több mint 60%, mert hiszen vannak iskolák, ahol ezután sem lesz VIÍ. és VIII. osztályú oktatás, mert ugyanabban a községben, például Budapesten, bizouyos iskolákban van csak VII. és VIII. osztály, mert a többiek idős tanulói a közép­fokú iskolákba mennek. Azt lehet tehát mon­danunk, hogy általában a népiskolai tanaiok­nak 75—80%-a részesül vagy nyolcosztályos népiskolai vagy középfokú iskolai oktatásban. Természetesen, ahogyan Szabó Zoltán és Meskó Zoltán képviselőtársaim említették, itt az okta­tás mellett az erkölcsi nevelés szempontjaira is nagy súlyt kívánunk helyezni és ez a szem­pont általában az iskolapolitikának egyik ve­zérlő gondolata. Rapcsányi t. képviselőtársam az osztatlan iskolák ellen szólt. Ahol tudunk felállítani több osztályt, tagolt iskolát, ott szívesen felállítunk. De a lehetőségeknek is vannak határai. Egy olyan faluban, ahol 20—30 gyerek van, képte­lenek vagyunk egy tanítónál többet alkal­mazni és viszont azt látom, hogy az osztatlan iskolákban tanító tanítók közt igen «ok kiváló szakember van, aki sokkal szebb, jobb és ala­posabb eredményt ért el, mint a nagyvárosi iskolában külön osztályokban tanító, de a hi­vatást kevésbbé érző tanító. (Ügy van! Ügy van!) A képviselő urak méltóztattak felvetni a zsidók támogatásának kérdését. (Halljuk! Hall­juk!) A költségvetésben valóbaji szerepel egy tétel, három esztendő óta egy összegben, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Utoljára! — Zaj. — Elnök csenget.) de ez nem a magyar törvények értelmében vett »zsidók« támogatására, van felvéve, hanem az »izraelita vallásfelekezet« támogatására. (Zaj és derültség a szélsobolda­lon. — Elnök csenget. — Felkiáltások a szélső­baloldalon: Mindegy! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ilómau Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Minthogy ez a felekezet mint be­vett vallásfelekezet szerepel Magyarországon, a tétel nem szűnt meg. (Zaj és ellenmondások a :<zélsőbaloldalon. — Gr. Festetics Domonkos: Egyszakaszos törvény elintézi! — Meskó Zol­tán: Igazán be lehet szüntetni, nem kerül pénzbe, mindenki örül neki! Miért nem csi­nálják?) llése iùiî november il-<én f kedden. 75 Egy képviselőtársam a zsidó orvosok szakorvosképzéséről és az egyetemen v,aló szelepéről beszélt. Ezt a kérdést meg fo­gom vizsgálni. Nem helyes, hogy ,az egye­temre bejárnak orvosok. (Matoicsy Tamás: Adam proiesszornái 14 van!) Aki nem egye­temi tanársegéd, az ne járjon az egyetemre. A zsidó orvosok menjenek a Zsiüókórházba. (Meskó Zoltán: Ha nem követik a tanácsát, ak­kor mit csinál? — Zaj. — Elnök csenget!) Erre megvan a rendelet és el fogjuk a kérdést in­tézni. Tömböly előadó úr szóvátette az egye­temi numerus clausus kérdését. Való igaz, hogy az ,a 3'2%i zsidó, aki jelenleg az egyete­men szerepel, csak azért szerepel ott, mert egy­felől a / matematika-természettudományi sza­kokon és a bölcsészeti karoknak természettu­dományi tanfolyamán kissé nagyobb számiban vannak, mint a többieken. Kolozsvárott kény­telen voltam úgy intézkedni, hogy akik már a harmadik évüket elvégezték, azok befejezhetik a tanulmányaikat, de az alsóbb évekre nem I veszünk fel újabb zsidó hallgatókat. Ha ezt a számot levonjuk, akkor az átlagos szám körül­belül 1'5%-ra tehető és ez a következő eszten­dőben még fokozott mértékben fog csökkenni. Az új feladatok során kell megemlékeznem arról, hogy különös gonddal foglalkozunk a továbbképzés és átképzés kérdésével. Egyfelől szükséges, hogy azok a tanerők, akik a meg­szállott területekről tértek vissza az- országhoz, átképzésben részesüljenek a magyar nemzet­ismeret és a magyar nemzeti művelődéspoli­tika szemléletében, másfelől pedig szükséges, hogy általában a tanárok és tanítok időnkint továbbképző tanfolyamokon vegyenek részt az újabb pedagógiai és szakismereti . irányelvek megismerése végett. E végből egy nagyobb összeget vettünk fel a költségvetésbe az ilyen tanfolyamokra és a Rajniss képviselő úr által szintén említett vezérkönyvek kiadására. Ez az összeg egymillió pengő körül van, és az idén már megkezdtük igen nagy mértékben ezeket a tanfolyamokat. Ilyenformán az idén 4618 népiskolai tanító, 1183 közép- és középfokú is­kolai tanár és körülbelül 400 nemzetiségi nyel­ven tanító tanerő részesült továbbképzésben, illetőleg átképzésben. 'Ez 6200 tanerő, az, egész állami létszámnak körülbelül a negyedrésze, s ez évről-évre tovább fog menni. E mellett a nemzetiségi tanítók közül a ruszinok és romá­nok kaptak 580-an ösztöndíjat, illetve ellátást családoknál, magyar nyelvi ismereteik kiegé­szítése céljából. Vezérkönyvek sorozatát adjuk ki a népiskolai és középiskolai tanerők szá­mára 32 kötetben; a Nemzetnevelők Könyvtára keretében megoldáshoz jut az a probléma is, amelyről itt a képviselő urak beszéltek, hogy a nemzetismeretről, a nemzeti feladatokról össze­foglaló tájékoztatót kapjanak egy-egy kötet keretében. Körülbelül január folyamán e köte­tek nagy része már meg fog jelenni. A tárca egyik legfőbb célja a visszacsa­tolt területek unífikáeiója, a szervezés, az is­kolahálózat kiépítése s itt e téren nem takaré­koskodtunk és nem takarékoskodunk a pénz­zel. Azon áz összegen felül, amely aránylago­san megilletné az illető területeket, a költség­vetésben bizonyos többletekről is gondoskod­tunk, így például az iskolák új felszerelésére és tatarozására egymillió pengős összeg, tan­könyvellátásra 500.000 pengős összeg szerepel a költségvetésben. Az erdélyi könyvtárak ellátá­sát társadalmi úton, a könyvkiadók, egyesü­letek és magánosok útján szerveztem meg s közel 200.000 kötetet juttattam ajándékképpen

Next

/
Thumbnails
Contents