Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-224
Az országgyűlés képviselőházának 224. egész zavar van- Senki sem tudja, hogy ki is az a nehéz testi murikat végző ember. Nagyon jó volna, ha a közellátási minisztérium kiadna egy rendelkezést, amelyben pontosan körülírná, hogy kik azok, akik az ilyen pótjegyre igényt tarthatnak. (Szeder Ferenc: És azt Végre is hajtanák!) Már a bizottsági tárgyalás folyamán voltam bátor felhívni az igen t. közellátási miniszter úr figyelmét arra, hogy a budapesti és a környékbeli munkások háromnegyed része nincs ma abban a helyzetben, hogy vendéglőkben ehessen ebédet. Aki elmegy egy ilyen gyári külvárosba és ott megnézi az ott lévő kis zugvendéglőket, meggyőződhetik arról, hogs'- bizony a munkások túlnyomó többsége nem eszik vendéglőben, mert nem telik erre abból a keresetből. Nem telik nekik vendéglőkben való étkezésre. Hideget esznek. Már pedig sem a Községi Élelmiszerüzemben, sein még kevésbbé a hentesüzletekben erős, jó tápértékű élelmet kapni ma nem lehel Szalonnát nem lehet kapni, zsíros dolgot nem lehet kapni. Birkaés marhahúsból készült kolbászarut lehet kapni, amelynek fogyasztása egypár hétig mégesak megy, de azután kezdi a gyomor felmondani a szolgálatot. Kérem tehát a közellátási miniszter urat % szíveskedjék gondoskodni arról, hogy a munkások valamiképp hideget is tudjanak kapni, valamit magukhoz tudjanak venni, mert különben fizikai erejük elgyengül és képtelenek munkát végezni. Továbbmenően november 21-én, pénteken megjelent az összes lapokban egyformán egyegy cikk arról, hogy felkutatják az elrejtett textilkészleteket. Az akció nem jelenti korlátozások bevezetését, a bűnös spekulációt akarják letörni. Nagyon helyesen. Nézzük meg a való tényállást. A helyzet az, hogy így az ősz beálltával különösen az olcsóbb minőségű kÖtött-szövettáiruban valóban nagy hiány van. Sem Budapesten, sem a vidéken egyszerű munkásingeket, meleg flanellből, pamutból vagy gyapotból készült vastagabb árut kapni nem lehet, ez eltűnt. Hallottuk a kereskedelemügyi miniszter úr bejelentését, amely szerint a kormány egy népruházási akciót indít. Azt hiszem, a nap már melegen fog sütni, mire ez a népruházási akció napvilágot lát s ezért addig is kell valamit csinálni. A. közellátási miniszter úr nagybecsű figyelmébe ajánlok valamit: a nélkül, hoary kutatnia, keresnie kellene, nagyon sok textilárut találhat. (Halljuk! Halljuk!) Az idén júniusban ugyanis lefoglalták a zsidó nagykereskedők r textilkészleteit. Bementek rendőri asszisztenciával az üzletekbe, rácsaptak a zsidó nagykereskedőre: ide az árut. Felleltározták az árut, szépen bálákba csomagolták. Ma november 25-e van, ha nem tévedek, de az áruk még mindig ott vannak becsomagolva, senki sem kapta meg. Győrben egy szombaton négy nagykereskedő üzletét látogattam végig. Mind a ^négy^ egyértelműleg kijelentette, hogy föbb mint négy hónapja becsomagolva fekszik az ám, túlnyomórészt parasztáru. amelyért nem jön senki (Zaj a baloldalon. — Egy hang balfelől: Hallatlan! — Kabók Lajos: Ez is lehetséges?), a kereskedő a tőkéjét nem kapja meg, a közönség nem kapja meg az árut (Horváti: Zoltán: Tönkremegy!), az áru állapota pedig a ' bálákban nem javul, ellenkezőleg, rosszabbodik. Most november van, most jönnek a hetivásárok, a barchet-, flanell-, kötöttszövöttárut el lehetne árusítani az apró falusi gyermekek KÉPVISELŐHÁZ! NAPLÓ XI. ülése 1941 november 25-én, kedden. 567 számára, de az mind becsomagolva fekszik a zsidó nagykereskedők raktáraiban, benne fekszik a zsidók pénze, de a kormány, illetőleg az illetékes szervek az elosztásról a mai napig sem gondoskodtak. Ami a kötszövöttáruval kapcsolatban tapasztalható, ugyanaz megvan minden olyan textilárunál, amelyet lefoglaltak. Kérem a közzelátási miniszteir 1 urat, tegyen valamit ebben az irányban. Végül felhívom a miniszter úr szíves figyelmét arra, hogy ne fojtsák meg a kekszgyártást. A legszegényebb emberek csemegéje a keksz, amelyhez nem kell fehér liszt, amelyet egységes lisztből csinálnak. Három-négy kekszgyár van az országban és így néhány száz munkás munka nélkül lesz, ha a miniszter úr nem utal ki számukra lisztet. A keksz nem luxuscikk, hanem az aggok és a gyermekek tápláléka. Nagyon kérem a miniszter urat, szíveskedjék erről is gondoskodni. Minthogy nem látom a kormány politikájában azt a tárgyilagosságot, hogy a lakosság minden rétegének egyforma mértékkel mérne, ezért a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik 1 ? Zeöld Imre Péter jegyző: Demkó Mihály! Elnök: Demkó Mihály képviselő urat illeti a szó. (Meskó Zoltán: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Utána szólásra következik? Zeöld Imre Péter jegyző: Bonkay Ferenc! Elnök: Ronkay Ferenc képviselő urat illeti a szó. Ronkay Ferenc: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Amilyen felemelő volt figyelni az ülés megnyitása óta azt a tárgyilagos kritikát, amely az ellenzéki sorokból felszólalt szónokok szavaiból kihangzott, éppen olyan sajnálattal hallottam az előttem szólott képviselő úrnak a kormánysajtóra vonatkozó elfogult megállapítását, amikor kijelentette, hogy a kormánysajtó egyáltalában nem képviseli a dolgozók érdekeit. Ha a képviselő úr visszatekint és átvizsgálja akár öt évre^ viszszamenőleg a kormánysajtó és a kormányok működését, akkor látni fogja, hogy abból jóformán mindennap kicsendül a szociális segí.tés, a szociális újiáépítés gondolata. (Ügy van! Ügy van! jobb felöl. — Téglássy Béla: Éppen ez fái nekik!). Az .a nagyszerű munka, amelyet Gömbös Gyula óta szociális téren a kormányok végeztek és az a páratlan munka, . amelyet e téren a kormánysajtó is végez, amikor százszázalékosan a dolgozók érdekeit igyekszik képviselni, minden elismerést kiérdemel és nem érdemel meg ilyen megjegyzéseket, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Igen t. Képviselőház! A tárca költségvetésén belül legnagyobb és legsúlyosabb problémáinkkal, a közellátási kérdésekkel óhajtok foglalkozni. Súlyosak ezek azért, mert mögöttünk van az 1940. év katasztrofális rossz termése, az 1941. évnek a közepesnél gyengébb termése és annak esős, szélsőséges időjárása, amelynek következménye az volt, hogy a ^talajvíz mindenütt magasra emelkedett és t így százezer és százezer hold kapcsolódott ki a mezőgazdasági termelésből. A helyzetet kétségtelenül az is súlyosbító ita, hogy most már harmadik éve benne vagyunk a világháború kellős közepében; értem ezt földrajzi adottságainkra is ós értény a háború gazdasági és harctéri vonalán való rész80 ÉÉ^JMM^fcMMiMMainÍBÉlMaaíMÉ^ÍÉill.ÍMi II I
