Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-222

492 Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 1941 november 20-án, csütörtökön. 25—34 százalékát szolgáltatják, amelynek nagyobb része külföldön értékesül. Az állami ércbányászat számára a legutóbb megszerzett és nagyobbrészt elhanyagolt állapotban átvett ércbányaüzemek és kohóüzeuiek megszervezése és korszerűsítése jelenti a legsürgősebb feladatot, de amellett a még kevéssé ismert éreelőfordulások felkutatása és megvizsgálása is célkitűzéseim közé tartozik. A meglévő bányák kifejlesztése nagyobbarányú beruházásokat igényel. Különösen a nagybányai ércbányászat jövedelmezőségének növelésére megfelelő sodronykötél-szállí tópályák építése, valamint az energiaellátás olesóbbátételét célzó vízierő-telepek létesítése voltak azok a legsürgősebb feladatok, amelyekhez már az elmúlt esztendőben hozzáfogtunk s amelyeknek befejezésé legnagyobbrbészt a következő esztendőre marad. Munkásjóléti intézmények, elsősorban pedig az eddig teljesen hiányzó munkásíürdők létesítése ezeken a bányavidékeiken elengedhetetlen, legsürgősebb feladat. (Helyeslés.) Az alsófernezelyi fémkohók korszerűsítése, az eddig Magyarországon teljesen nélkülözött antimónkohó megépítése és az ugyancsak hiányzó horganykohó építésével kapcsolatos tervek a közeljövő feladatai és megoldásuk attól függ. bogy hol és mennyi földgázt sikerül feltárni. Az állami kőszénbányászat komlói bányavidékén az elmúlt évek folyamán felkutatott hatalmas szénvagyon alapján egy nagyteljesítményű új szállítóakna és tartozékai megépítésének tervével foglalkozunk. Különösen azért érdemes itt beruházásokkal foglalkozni és azokat létesíteni, mert a hazatért délvidéki részek villamosításával a komlói szénbánya erőközpontjának előreláthatólag jelentős szerep fog jutni. Dernatatarosi ásványolaj-homokbánya üzemünk, amelyet a monopólium-törvény alapján állami tulajdonba vétettem át, a termelés fokozása terén egészen rövid idő alatt igen szép eredményt ért el: néhány hónap alatt csaknem a tízszeresére sikerült a termelést fokozni, (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) úgyhogy a hazai útépítő bitumeinsaükségletet, ha szűkösen is, de már fedezini tudj.uk

. Ha ezt a bányát nem vettük volna át állami kezelésbe,^ nem hinném, hogy ennyire gyorsan sikerült volna a bitumenszükségleteket biztosítani. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) A termelést további beruházásokkal szándékozom fokozni, mert a termelt bitumen útépítésre kitűnően bevált. Az állami bányászati kutatás és az állami bányaüzemek mellett, a hazai nyersanyag- és energiabázis további kiszélesítése terén a m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetre is fokozottan jelentős szerep vár. A néhány évvel ezelőtt megvalósított bővítés és korszerűsítés folytán az intézet teljes felkészültséggel végzi az újszerű feladatokat: a pótanyagok és műanyagok előállítására, valamint ezek fel; dolgozására irányuló ipari eljárások kísérleti vizsgálás át. T. Ház! Nyersanyag- és energiagazdasági fejtegetéseim során máris több gyáralapításról, illetve üzembővítésről számoltam be; ezek mellett azonban az ipari készárúk előállítása terén is több gyáralapítás, illetve üzembővítés történt, elsősorban természetesen a honvédelmi szempontból legfontosabb vas- és gépipari ágakban. A gyáralapítások és üzembővítések kapcsán az utóbbi időben nagymértékben valósult meg az ipari decentralizáció, amelyről eddig sokan azt hitték, hogy a gyakorlatban alig valósítható meg amiatt a sok előny miatt, amelyet a főváros és környéke, mint ipari települőhely jelent a gyáralapítás számára. E felfogással szemben utalok a Dunántúl széntelepei közelében, a Duna és Tisza mentén és

( az ország egyéb helyein épült, épülő vagy bővülő termelésű ipartelepekre, amelyek építésére és fejlesztésére több, mint negyedmilliárd pengőt ruházott be az utóbbi esztendőkben az ipar. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) A gyáralapitások közül az 1940. év folyamán hat vállalat részesült az 1931:

XXI. tc.-ben meghatárózott állami kedvezményekben. Az új alapításokon és üzembővítéseken kívül a meglevő üzemek korszerűsítését is előmozdítottam egyrészt a pótanyagokra való tekintettel, másrészt a háború után jelentkező versenyekre való figyelemmel. Ezért az ár ellenőrzés országos kormánybiztosával egyetértésben úgy intézkedtem, hogy egyelőre a textiliparban, felár formájában összegyüjtendő, rendkívüli beruházások céljait szolgáló alap létesíttessék, amelyből a vezetésem alatt álló minisztérium irányítása mellett csak korszerűsítések hajthatók végre. T. Ház! Tudjuk, hogy a jövőben napi gondjaink növekednek, több lesz a kielégítetlen kívánság és ezért több lesz a panaszkodás is. A ma gondjainak megoldása mellett azonban időt kell szakítanunk a messzebb lövő problémáinak megvizsgálására és előkészítésére is. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.) A magyar iparnak lehetőleg korszerűen felszerelve, az átmenetre körültekintő pontossággal előkészülve, további műszaki és gazdasági fejlődésre készen kell a háború végén is állnia. Nem vagyok túlzottan derülátó, de azt hiszem, hogy azok a kutatások, amelyek megindultak és amelyek már is bíztató eredményeket értek el, olyan ipari átalakulást hozhatnak ebben az országban, amely a magyarság vezető szerepét ipari téren is hosszabb időre biztosítja a Kár; pát-medeucében és a hozzátartozó gazdasági érdekterületen. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Ezzel kapcsolatban megjegyezni kívánom, hogy az ipari beruházások és a korszerűsítés kérdései mellett az egész ipari tőkeellátás problémáját beható vizsgálatnak vetettem alá, amelynek eredményeként az új iparfejlesztési törvény tervezete keretében több nagyfontosságú javaslattal lépek még ennek az esztendőnek a folyamán a t. Ház elé. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Most csupán egy számottevő eredményre kívánok rámuj tatni, és ez az, hogy az Ipari Munkaszervező Intézet erdélyi akciója 20 millió pengő értékű újabb beruházást tesz lehetővé. (Éljenzés és taps a jobboldalpn és a középen.) A kisipari hitelellátás kérdéseire beszédemnek a kisiparral foglalkozó részében térek ki bővebben. Az ipari termeléspolitikának nagyfontosságú problémája a mérnökkérdés, illetve a mérnökutánpótlás kérdése, amelynek előmozdítására tanulmányi ösztöndíjakat adunk, azonkívül minden erőmmel törekszem arra, hogy az államnál alkalmazott mérnökök státusviszonyai kedvezőbben alakuljanak. (Helyeslés a, jobboldalon.) Az iparügyi minisztérium a jövő évi költségvetésbe 60.000 pengőt vett fel műegyetemi ösztöndíjak létesítésére, az államvasutak egyenkint 1200 pengő összeggel Összesen 60 mérnök-, gépészmérnök- és vegyészhallgató részére létesítettek ösztöndíjat, a Mávag. ugyanakkora összeggel 20 gépész-, kohó-, bá-