Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

28 Az országgyűlés képviselőházának 216. dik helyen áll a testnevelés kérdése, ahol az emelkedés 4,039.700 pengő. T. Ház! A te s tevelés kérdésében kétségtelenül szinte forradalminak nevezhető átalakulás történt ebben az esztendőben Magyarországon, mert hiszen költségvetésünk a testnevelésre 5,100.000 pengőt fordít, és itt a többlet 4,390.000 pengő. A testnevelési költségeknek ez az órási emelkedése természetesen az Í941;XÍIL tevégrehajtásaképpen az átcsoportosítás folytán is jelentkezik, különböző helyekről átvett meglévő és továbbélő költségekben, tehát a többlet részben átvétel és átcsoportosítás következménye. De például a személyi kiadás tételei az 1941. évi 54.200 pengőről 1,316.000 pengőre emelkedtek. Rendkívül örvendetes dolog, hogy nyilvánvalóan nagy erővel és egyszerre megindul az egész országban a testnevelés megszervezése, és pedig a régenvárt és régeu óhajtott egységes vezetés alatt. Feltétlenül szükségünk van arra, hogy a tömegsport kifejlesztésével, az ifjúsági sportnak egységes szellemben való vezetésével a nemzet egészségének, a nemzet katonai szellemének, honvédelmi szellemének fejlesztését minél tökéletesebbé és minél jobbá tegyük. (Ügy van!) Az egyetlen tétel, amely talán sportcélra felvett Összeg akar itt lenni, hogy itt van felvéve az aggteleki cseppkő barlanggal kapcsolatban egy VIII. fizetési osztályú állás előirányzata. (Hóiman Bálint vallás- és köztatásügyi miniszter: Turisztika!) Igen, turisztika címén van ez a tétel beállítva. Igen megnyugtató jelenség az, hogy a költségvetés tizenöt főtétele közül a központi igazgatás — ezt nem szarkazmusból mondom — nagyságban pontosan tizenharmadik tételként jelentkezik. De magában az a tény, hogy a központi igazgatás, amely 2855.000 pengővel van dotálva, a tizenöt tétel közül a tizenharmadik azt mutatja, hogy a központi vezetés bizonyos, most már évek óta folyó és egészségesebb decentralizálás következtében helyes irányban halad, (Helyeslés jobb- és balfelől.) hiszen a külső igazgatás és az iskolafelügyelet tétele tizenegyedik helyen 3,796.000 pengővel szerepel. A népművelési tételt a maga 1,357.000 pengőjével szemben kicsinynek tartom, mert hiszen nekünk különösen a mai időkben töméntelen sok olyan feladatunk van a felnőtt^ lakosság kultúrpolitikai ellátása tekintetében, amelynek elvégzését nem lehet elhalasztani, hanem az idők sürgetése következtében sokkal erőteljesebben meg kellene indítani. Végeredményben a diákjóléti intézményeknél és az egészségügyi, szakoktatási és iskolai ügyeknél lévő tételekkel együtt 2188 millió pengős költségvetésünk az eddigihez képest 86 millió pengő többletet jelent. Ehhez jön természetesen a nyugellátás költsége 55'8 millió pengővel, úgyhogy az igen t. kultuszminiszter úr 274*5 millió pengővel gazdálkodik. Mint mondottam, rendkívül örülünk a nagy költségvetésnek, és az előadó úr szavaiba való bekapcsolódással nyugodt lélekkel mondhatom, hogy mi, itt a magyar kultúra nagy kérdéseiről évről-évre megismétlődő beszélgetésre és tanácskozásra találkozunk össze, kultúrpolitikai életünk intézményes része is a reformokkal egyetemben halad előre a maga útján, a nagy kérdésekről, nemzetpolitikai határkérdésekről különösen sokat beszélünk egymás között, ellenben a változás azért meglehetősen kicsi, ülése 19hí november 11-én, kedden. Hogy csak a kántor-kérdést említsem meg az előadó úr beszédéből, 15 esztendő óta nem folyt le itt olyan költségvetési vita a kultusztárca költségvetéséről, amelynek során fel ne állott volna egy egész sor képviselő és el ne mondotta volna ezeknek a kántortanítóknak nem is szörnyű, hanem rendkívül igazságtalan helyzetét, (Ügy van! Űgy van! a szélsőbaloldalon.), mert ezek az emberek igazságtalan helyzetben élnek. Most azután egypár esztendeje eljutottunk odáig, hogy most már elveszik ezt a-kenyeret — mondjuk —.az ellenzékieskedőktől, és maga a kultuszminiszter úr vagy éppen az előadó úr hangoztatja, hogy ezt tovább nem lehet tűrni, — csak a helyzet marad ugyanaz. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Kétségtelen _ dolog, hogy ez majd egyszer el fog intéződni, dö én érthetetlennek tartom részben az anyagi terhe, részben az erkölcsi jelentősége miatt, hogy miért kell, hogy ez az előkészítés olyan rendkívül hosszú ideig tartó, éveken keresztül folyó dolog legyen. Annak is nagyon örülök az igen t. előadó úr beszédéből, hogy az előadó úr kimondotta azt a kultúrpolitikai elvet, hogy zsidó ne részesülhessen felső oktatásban. Ez természetesen az elv, nem a gyakorlat. Kétségtelen, hogy a százalékos arány esése igen nagy dolog és nagy eredmény az összes egyetemeken, mert hiszen nagyon jól emlékszünk arra, hogy például hat esztendővel ezelőtt hogyan állottunk ezen a téren. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Tizenhárom százalék volt!) Az ember a kis eredményeket is hálával veszi, ezt pedig nyugodt lélekkel nagy eredménynek lehet nevezni. Ennél a kérdésnél kitérőben legyen szabad valamit mondanom azért, mert a miniszter úr, illetőteg az előadó úr,. — de remélem, hogy ez mindegy — azt mondotta, hogy a törvény szelleme az irányadó és nem maga az írott betű. -Legyen szabad felhívnom a kultuszminiszter úr figyelmét atrra, hogy a legsúlyosabb bajok mindig' a különböző minisztériumok, vagy a különlböző törvények kapcsolódási felületén állanak fenn. A továbbiakban majd beszélek arról, 'hogy és mint nyomja el, lassanként teljesen féloldalára a kultuszminiszter urat a bel ügyminisztérium. Erről lesz még szerencsém a továbbiakban több pontban is beszélni. Engedje meg a miniszter úr, hogy ennél a kérdésnél megemlítsem azt, hogy micsoda hatalmas harcot folytatnak az oirvoskamarák valóban a törvény alapján és annak szellemében azért, hogy megakadályozzák, hogy zsidó orvosok fiktív alapon bejelentett, nem létező lakásuk alapján egyik kamarának a területéiről a másik kamara területére kerüljenek át és ott azután az egyetemen magasabb szakképzésben részesüljenek. Ez — nyugodt lélekkel mondhatom — odáig fajult, Ihogy a kamara tiltakozását a belügyminisztérium tekintetbe sem vette, olyan határozatot erőszakol ki. amely teljesen, tökéletesen szembenáll a zsidótörvény szellemével. Es mi ennek az. oka? Erre az okra vonatkozólag szeretnék valamit mondani ! Az orvosok továbbképzése, szakorvosi képzése tulajdonképpen aiz igen t. kultuszminiszter úr hatáskörébe tartozik, sőt idevonatkozólag a belügymimiszer úrnak egy helytelein határozata — nem ebben a vonatkozásban, hanem végeredményben helytelen határozata -kimondja, hogy: »A szakorvosjelölt gyógyintézeti gyakorlata az egyetemi orvosképzéssel egyenlő elbírálás alá eső tanítás és gyakorlati oktatás«, — ami helyes álláspont. Most ho-