Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-221
408 Az országgyűlés képviselőházának 221. ülése J.9.U november 19 Jn, szerdán. zatokat a román kormány javára meghamisította. Itt van Ferencz Balázs, bírói kinevezést kapott a bécsi döntés után. Valakinek a helyes közbenjárására a kinevezését 24 órán belül visszavonták. Ez az ember a román időben antirevizionista kiáltványt írt alá és most meg kapta a nemzetvédelmi keresztet. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- es a szélsöbaloldalon: Szörnyűség! •— Zaj. — Elnök csenget.) Az egyik székelyföldi kisiparos írja (olvassa): »A románok alatt antirevizionista nyilatkozatot írt alá, nemzetvédelmi keresztet kapott. Még ha a románok tüntetnék ki, nem lenne feltűnő, mert hiszen nekik tett szolgálatot. De hogy ily eu embert magyar nemzetvédelmi kereszttel tün tétnek ki, azt nem tudom megérteni.« (Zaj. — Torkos Béla: Félrevezette őket!) Az esetek tömege fordul elő. Én tisztelettel megismétlem kérdésemet, hajlandó-e a magyar királyi kormány azok ellen a tisztviselők, aktív és nyugdíjas tisztviselők ellen, akik a román időkben hivatali működésükön túlmenően magyarellenes működést fejtettek ki, az igazoló eljárást megindítani. Állítom, hogy egy tárgyilagos, igazságos eljárás elrendelése nagy megnyugvást keltene Erdélyben, elsősorban természetesen a magyarság körében, mert ma ezek miatt a szomorú esetek tömege miatt fel van háborodva ez egész erdélyi magyar közvélemény. (Egy hang a szétsőbaloldalon: Joggal! — Taps a szélsőbaloldalon és a jobb oldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik ifj. Tatár Imre képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak «zu vegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): > Interpelláció a m. kir, földmívelésügyi miniszter úrhoz a Hajdú (zsidó) testvérek R. T. által bérelt 24.000 katasztrális hold kisszállási uradalomnak azonnal kisbérletekben való juttatása tárgyában. 1. Hihetőnek tartja-e a miniszter úr, hogy 24.000 katasztrális hold. terjedelmű jól felszerelt földbirtok, tekintettel arra, hogy holdanként kevés haszonbért fizet, egy év alatt csak 14.000 pengőt jövedelmezne? 2. Megengedhetőnek tartja-e a miniszter úr, hogy egy ilyen formában vezetett és ily nagyságú birtok csak 14.000 pengőt jövedelmezzen és tovább fennmaradjon 1 ? íi. Módjában van-e a miniszter úrnak a fennálló törvényes rendelkezések értelmében a fenti birtokot a magyar parasztság szamára azonnal kisbérletek formájában juttatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a azc* I£j. Tatár Imre: T. Ház! Az a felfogásom, hogy a képviselőnek csak rendkívül súlyos egyéni esetekkel szabad itt a Házban foglalkoznia. Ilyen eset jutott tudomásomra, amikor a »Magyar Közgazdaság« című közgazdasági lapnak november 64 száma a kezembe került. Ennek egyik cikke megragadta a fi; gyelmemet. Címe a következő: »A kisszállási uradalom sorsa.« A cikk így szól (olvassa): >November 5-én délután egy Szent Istvánkörúti bérpalota III. emeletén tartja 16. évi rendes közgyűlését a Kisszállási Uradalom R. T; A május 31-én lezárt mérleg szerint az elmúlt üzletév nyeresége csaknem 14.000 pengőt tett,ki, a veszteségáthozat azonban 484.000 pengő, holott a részvénytőke mindössze 580.000 pengő. Érthető ilyen körülmények között, hogy a közgyűlés napirendjén szerepel a Kereskedelmi Törvény 187. szakasza értelmében felvetendő kérdés: Határozathozatal a társaság további fennállása tekintetében.« T. Ház! Amikor az ebben az újságban közölt adatok tudomásomra jutottak, részben kétségbeestem, részben pedig felháborodtam, hogy Magyarországon még a második zsidótöi/ vény idején is módja van egy zsidó családnak körülbelül 24.000 hold földön gazdálkodnia és a magyar parasztot megfosztani a lehetőségektől, mert hiszen, nem kell mondanom, 24.000 hold nagyon sok magyar parasztnak adna önálló gazdasági exisztenciát. Utánanéztem, ennek a birtoknak kataszteri tiszta jövedelme 104.664 aranykorona, egy holdra 4*45 aranykorona esik. Figyelembe véve az újságban közölt jövedelemösszeget s azt elosztva a holdak számával, kijön 595 fillér tiszta jövedelem holdanként. Kérdezem az igen t. kormányt, hogyan tudna megélni sokszázezer és millió falusi kisgazda társam, ha holdanként csak 59 5 fillér tiszta jövedelmet tudna kihozni a földből. (Matolcsy Tamás: Mit szólna hozzá az adóhivatal?) Ez a közgazdasági kimutatás rácáfol azokra a gazdasági megnyilvánulásokra, hogy nem szabad a nagybirtokot elaprózni, mert a nagybirtok mindig több jövedelmet hoz, mint a kicsi. Ez pontosan az ellenkezőjére világít rá. Meg kell említenem, hogy ebben a nagy gazdaságban van két szeszgyár, van egy napi négy vágón teljesítményű malom és egy lenfeldolgozógyár. Tudjuk nagyon jól, hogy mióta az európai háború bekövetkezett, minden megtermelt mezőgazdasági cikknek, különösen a közelmúltban, úgyszólván konjunkturális ára volt. Hogyan lehetséges tehát az, hogy ez az igen t. zsidó társaság (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igen tisztelt? Nem tisztelt! Legfeljebb idézőjelben!) úgy gazdálkodjék, hogy holdanként csak 595 fillért tud produkálni. Lehet, hogy ez adóeltitkolás céljából történt. Az én szempontomból mindegy, akár azért mutatták ki ezt az összeget, mert ezek a pimasz zsidók az adót el akarták titkolni, akár pedig azért, mert nem tudják megtalálni annak az egészséges gazdálkodásnak az útját, amely kihozza a magyar mezőgazdaságból a normális jövedelmet. (Pintér Béla: Eltitkolják!) Mindkettő ok arra, hogy a magyar királyi kormány egy percet se késlekedjék tovább. A magyar parasztság szempontjából szükségesnek tartom, hogy ez a 24.000 hold, bár külföldi egyének tulajdonában van, inkább ma, mint holnap kis parasztbérletek vagy bérlőszövetkezetek formájában a magyar kisparasztságnak kezébe kerüljön. T. Képviselőház! Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy milyen veszélyt jelent Magyarországon a jelenlegi kormány lagymatag gazdasági politikája. (Felkiáltások jobbfelől: Na! Na! — Rapcsányi László: Ez még hízelgés!) En állítom, hogy így van, mert ha nem volna lagymatag, akkor ilyesminek 1941-ben, a második zsidótörvény idejében nem volna szabad fennállania. (Rapcsányi László: Még hízeleg! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Igen t. Ház! Ha mi ina el akarjuk érni az új európai gazdasági rendbe való beilleszkedésünket, belegyökereződésünket, akkor a kormányzatnak igenis inkább ma, mint holnap meg kell szüntetnie ezt a zsidó családi bérletet és azt a földet a magyar parasztság kezébe kell juttatnia. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmívelésügyi miniszter úrnak.
