Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

Az országgyűlés képviselőházának 22Ù. szélsöbaloldalon.) A demagógiát magam is a legnagyobb mértékig elítélem, de amennyire tőlem telik, igyekezni fogok ezen a demagógián segíteni. Ha kérdik igen t. képviselőtársaim, hogy miképpen tudok én ezen segíteni, megmondom: aképpen tudok segíteni, bogy igyekezni fogok az összes problémákat a lehető legsürgősebben megoldani. (Általános helyeslés, éljenzés és taí>s.) Megemlítette a hivatalok hátrányos szétmorzsolódását is, erre azonban már feleltem. A zsidó birtokok bérletére már szintén kitértem. Ezekután rátérek Sigray t. képviselőtársunknak igen értékes beszédére, amiért szintén köszönetemet fejezem ki. Felemlítette igenét, képviselőtársunk azt, hogy siílyt fektet a^népházak építésére s kérte, hogy az új költségvetésbe nagyobb összegeket biztosítsak

r erre SL célra, úgyszintén a gazdakörök létesítésére és megsegítésére is. Közölhetem, hogy a jövő költségvetésben igyekezni fogok ezekre at célokra nagyobb összegeket fordítani, de ebben nem merül ki az igyekezetem, hanem a mezőgazdaságfejlesztési törvényjavaslatba már megfelelő összegeket vettünk fel ezekre a célokra (Helyeslés a jobboldalon.) és ez is lehetővé fogja tenni, hogy ezen a téren nagyobb keretek között dolgozhassunk. Mert nagyon jól tudom ós láttam Erdélyben, hogy mit jelentettek ezek a gazdakörök, hogy a megszállás alatt ezek a gazdakörök végezték a legnagyobb nemzetfenntartó munkát, (Ügy van! a jobboldalon.) ezeknek köszönhetjük azt, hogy az erdélyi mezőgazdaság azon a nívón,, amelyen van, meg tudott állni, vagy ide tudott fejlődni. Ami a többszáz hordozható szivattyú beszerzését illeti, erre már kitértem. A kötelező törzskönyvezésről, a kötelező legelőjavításról szintén beszéltem. Megemlékezett képviselőtársam arról, hogy a mezőgazdasági munkásság és cselédség részére bizonyos előképzést tegyünk lehetővé. Ez — úgy hiszem — kissé nehézkes volna, mert hiszen az a gazdasági munkás ^a falun nő fel, ahol úgyis bizonyos előképzettséget szerez. Ami a Velencei-tavat illeti, ezt a kérdést megvizsgálom. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Parcellázni! — Rajníss Ferenc: Csak a rendezés után veszek parcellát! — Derültség.) Megemlítette igen t. képviselőtársam azt is, hogy korszerű munkaibérrendszert kell létesíteni és azt nem lineárisan, hanem esetleg akkord-rendszerrel oldjuk meg. Erre vonatkozólag már megfelelő lépések történtek és ez voltaképpen már be is van vezetve, akkor, amikor részes müvelésekkel dolgozzák a földeket, amikor az erdőn és egyéb helyen akkord-munkával dolgoznak, amikor a réten kaszálnak sth. Ennek kiterjesztése mindenesetre nagyon előnyös, mert ez a munkamorál javítását szolgálja, amire most a, jelenlegi viszonyok között rendkívül nagy szükség van. Meskó Zoltán képviselőtársunk felemlítette, hogy egy új földbirtokreform-törvényre volna szükség. Azt hiszem, először hajtsuk végre a régieket, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez « demagógia!) akkor azután majd gondolkozhatunk egy újon, de viszont nem jó minden évtizedben egy új birtok-törvényt hozni, mert ezzel a termelést teljes csődbe visszük. (Zctj. — Elnök csenget.) Felemlítette azt is, hogy a zsidó-földbirtok-kérdést hamar kell megoldani, hogy a magyar nép tudja, hogy sajátmagáp.ak vet és szánt. Ebben a magam részéről is ösztönzőm és errevonatkozólag is feleltem már az előbb. Ahol esetleg a zsidók nem művelik olyan ülése 19U1 november 18-án, kedden. 343 mértékben a földjüket, mint ahogyan kellene é» kívánatos volna, szigorúan fognánk ellenük eljárni. (Meskd Zoltán : Inkább megtanulják a földmívelést, esak hogy beim maradhassanak.?) Elnök: Meskó képviselő urat kérem» méltóztassék csendben maradni. Br, Bánify Dántel ^dmiyelésugyl .miniszter: Az akadémiákat főiskolává fejlesztem, A i'öldmsíveíésügyi igazgatás decmtraíizáci&jiáréí, átszervezéséről már beszéltem. Lénárt képviselőtársnak BoegemlStette, hogy nines helyes arányban a Ibáza és a tengeri ára egymáshoz, például a búasa árával meg van elégedve, a tengeri ájrávjul nincs* Itt meg kívánom jegyezni hogy ha a búza aurával m>eg van elégedve, akkor meg kellene, hogy elégedve legyen a tengeri árával is, mert a búza-árlaz van mérve a tengeri ár,a, is. Ez logikusan az áirienászerben van bennég nem lehet például a

( tengerinek ugyanolyan magas ára, miatt a búzának, mert akkor a búzát etetik meg az állattal és a tengeri marad ineg az embernek. Eat eí keil kerülni (Rajniss Ferene: Jé ez a M pengő 60-as ár?) Baky László képviselő w említette, hogy nem érkezett annyi vetőmag, mint amennyire számatMt&k, vagy amearayrt kértek és ez is későn érkezett és rossz voll lehetséges» hogy késett nem tudom most megvizsgálni,, Mindenesetre meg fogom nézni. Mégebhem az országnak bizonyos vetőmagszükséglete^ volt. Az, elmúlt évben mi kétszer- annyi vetőmagot biztosítottunk, — ha nem többet — mint amenarnyit rendes keretek között szoktunk. Kiderüt» hogy annyit igényeltek, hegy még ez sem ruft elegendő, tehát még a száz százalékos óvatosság sem fedte az igényléseket. Ezzel kapcsolatban azonban egy nagyon sajnálatos körülményről kell megemlékeznem. (Halljuk! Halljukt jobbf elölj Amikor ugyanis mostanában az igénybevételek általában el vannak rendelve, a gazdák egy nem jóhiszemű része arra gondol, hogy amikor az egyik oldalon számontartják, hagy mennyi gabonája termett, a másik oldalon vetőmag címén megfelelő gabonamennyiséget igényeljen,, die nem annyit, amennyire szüksége van,

; hanem annyit* hogy abból még felesleges gabonája is maradjon. Rendkívül sok ilyen eset merült fel és ez hozott minket abba a helyzetbe, hogy felemelt vetőmagkészletünk ellenére sem tudtuk teljes mértékben kielégíteni az igényléseket. Magyou nehéz megvizsgálni azt, hogy kinek van valóban szüksége arra a vetőmagra, (Bores: János közbeszél.) Elnök: Kérem Böres képviselt* urat. szíveskedjék csendben. maradni, Br. Bánffy Dániel ioldmívelésügyi miniszter: T. Ház! Az előttünk fekvő költségvetés az első* amely egységesen magában foglalja a visszacsatolt feeietr és erdélyi részek költségvetését is. (tígy van! Ügy vzmf — E$ßwzes jvbbfel&l.} A tavalyi erdélyi költségvetés essak később került beillesztésre. Különös gonéo-t fmrdítok arra, hegy e költségvetés keretén, belül az erdélyi részek mezőgazdaságának szükségletei is kielégítést nyerjenek, amint azt már az előbb is kijelentettem és hogy nagyobb eravel folytassuk azt az építőmunkát, amelynek eélja az ottani termelés színvonalának feáeme lése az anyaország színvonalára. Hasonlóan nagy gondot fordítok azonban természetesen a délvidéki földmívelésügyi kérdésekre is, amely Délvidék költségvetése még nem fögíaütatík benne ebben a költségvetésben, mivel a katonái közigazgatás csak most nemrég szűnt meg ott és így azt technikailag nem vuït lehetséges ide 49*