Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

34Ô Az országgyűlés képviselőházának Éi érni. Végeredményben azonban a megoldás nagyon nehçsz, de mindenesetre ezen a téren is próbálok tenni valamit. A hosszúlejáratú hitelekkel kapcsolatban megjegyzem, hogy ilyenek beállítása nagyon is szükséges és meg fogjuk próbálni, mit lehet ezen a téren megtenni, hogy a gazdák megfelelő kamatozású hosszúlejáratú hitelhez juthassanak. Folytatva a Kölcsey képviselőtársunk beszédére való választ, rátérek ínég arra, (Halljuk! Halljuk!) hogy — mint már eddig is mondottam — a magam részéről is osztozom abban a felfogásban, hogy az életképtelen törpebirtokok szaporítása a birtokreformnak nem megfelelő megoldása és ezért életképes exisztenciákat kell teremtenünk. Erre magam is törekszem. A háizhelyrendeletről már megemlékeztem. Képviselőtársunk még felemlítette azt, hogy földbirtokpolitikai intézkedéseink gyorsabb lebonyolítása érdekében jó volna talán több nagybankot is belevonni a munkába, hogy ezen a folyamaton segítsünk és gyorsítsunk. Meg fogom fontolni ezt a kérdést és megpróbálom, milyen alapon lehet esetleg a nagyobb bankokat még bevonni ebbe, mert mindent el kell kövessünk arra, hogy ennek a feladatnak megoldása valóban meggyorsíttassék. (Helyeslés jobbfelŐl és a középen.) Ami a vízrendészeti ügyek államosítását illeti, erre a kérdésre már feleltem. Csak arra térek itt még ki, hogy képviselőtársunk felemlítette azt, hogy nagyon nagy örömmel látná, ha azt a 28 millió pengőt, amit most vízi beruházásokra rendelkezésre bocsáthatunk, már az általa említett új állami szerv kapná. Sajnos, amíg egy törvényjavaslat elkészül, törvényerőre emelkedik m amis: törvényerőre emelkedése után ez a szerv beszervezhető lesz, addig sok idő telik el. Ezért örömmel fogadtam azt, hogy addig is ezt a 28 millió pengőt felhasználhatjuk a régi alapon. Ha szerencsénk van, — és remélem, hogy ez be is fog következni — ennek az, összegnek egy része már ennek az új állami szervnek keretében fogi felhasználtatni. (Helyeslés és éljenzés jobbfelŐl.) Matolcsy Mátyás képviselő úrnak válaszolva, a következőket mondhatom. A képviselő úr felemlítette a német, bolgár és olasz agrárréformot. Én most nem térek rá a német és olasz agrárreformra. A német agrárreform szerint is igenis, vannak latifundiumoik, én azonban erre nem térek ki, hogy azt ne higyjék, hogy óhajtanám megtartani ezeket a latifundiumokat ebben az országban úgy, ahogyan vannak, mert igenis, végre akarom hajtani az 1940 : IV. törvénycikket az egész vonalon. Ne felejtsük azonban cl, hogy Németországban i* vannak f nagybirtokoik és ott a termelés szempontjából nem nyúlnak bele radikálisan ebbe a kérdésbe. (Ügy van! jobjbfelől) A termelésre is óvatosan ügyelni kell, különösen a mostani háborús időkben. (Ügy van! Ügy van! jobbfelŐl.) Ami f a bolgár ioldhirtokreformot illeti, szerencsém volt a bolgár földmívelésügyi miniszter úrral hosszabb tárgyalásokat folytatni, tavasszal szerencsém volt őt vendégül látni és ezalatt Ő nekem bizony elpanaszolta, hogy ők életre nem képes, létjogosultság nélküli kis törpebirtokokat teremtettek és ezen a helyzeten a legnagyobb gond, a legnagyobb igyekvés és törekvés mellett sem tudnak segíteni, pedig szeretnének segíteni. (Mozgás.) Ezeknek a nem életképes kis törpebirtokoknak létesítése te). ülése 194-1 november 18-án, keddeH. hát nem volt helyes. (Matolcsy Mátyás: Nem azt mondtam!) A bolgárok mindenesetre valóban nagyon szép eredményeket értek el olyan szempontból, hogy igyekeztek minél többet termelni azon a kicsi termőföldön (Matolcsy Mátyás: Ezt mondtam én!) és termeivényeikből megr lehetősen nagy exportjuk is van. -Tekintetbe kell azonban azt is venni, hogy, náluk a földviszonyok mások, mint nálunk. (Ügy vaní Úgy van! — Taps jobbfelŐl. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Jó földeket kell adni!) Először rendeznünk kell teljes mértékben a vízügyeinket (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért nem teszik?) és akkor tudjuk ezt a kérdést is továbbfolytatni. (Matolcsy Mátyás: Próbáljuk a fejérmegyei príma földeket is odaadni! — Elnök csenget.) A Délvidékről már megemlékeztem, hogy kirendeltségünk van ott. (Zal a szélsőbálolda Ion. — Matolcsy Mátyás: A kecskeméti homokból a parasztság csinált virágzó területet!) Elnök: Csendet kSrek! Br. Bánffy Dániel fölmívelésügyi miniszter: Azóta már folyamatban van és részben megtörtént azoknak a községeknek a számbavétele, ahol telepeket fogunk létesíteni, ahol telepeket fogunk kibővíteni, számbavétettejí már az igényjogosultak, számbavétettek a telepek, megtörténtek a térképezések, most veszik számba és részben már^ számbavették a zsidóbirtokokat, a % szuprakvótát és a szupramaximumot. Ez mind folyamatban van. Ezek az előkészítő munkák igieu sok időt vettek igénybe és majd most következik az érdemleges munka. Ami az Ombi.-pénzek elhelyezését illeti, erre már kitértem. Ezek után rátérek Braunecker Antal t képviselőtársunk felszólalására, amelyet szívből köszönök, és amely engem, mondhatom, meghatott. Köszönetemet fejezem ki elismerő szavaiért, amelyekkel a földmívelésügyi igazgatást és a kormányzatot illette, hogy olyan nagy odaadással igyekeztünk minden lehetőt elkövetni, hogy az örömteljesen visszatért Erdélyt, amelynek én is szülötte vagyok, (Mjenzés és taps a középen és a jobboldalon.) ismét felsegítsük arra a nívóra, amelyen volt, sőt felsegítsük arra a nívóra vagy még annál is magasabbra, amelyen ma az anyaország van, hogy ezzel pótolhassuk a 22 év mulasztásait, amelyekiben Erdélynek része volt és helyrehozzuk i 22 éves rombolást, amelyet végig- kellett szenvednie. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen) Higyjék el nekem, képviselőtársaim, hogy tökéletesen ugyanígy gondolkodunk mi is. De nemcsak azért gondolkodom így és nemcsak azért tűztem magam elé ezeket a feladatokat, mert erdélyi vagyok. Nem; én minden egye® kérdést az ország egyetemes Örök érdeke szempontjából nézek. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Ez éppen annyira Országos érdek is, mint erdélyi érdek. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Ha visszanézünk a történelembe, mindig azt láthatjuk, hogy Magyarország akkor volt,nagy, amikor Erdély is virágzott. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Köszönöm megemlékezését az erdélyi kirendeltségről, amelyet létesíttettünk. Örömmel hallottam szavait, hogy Erdélyben is úgy látják, hogy ez a kirendeltség tényleg széu miszsziót és feladatot végez. Megemlékezett azonban képviselőtársam r a román agrárreformról is, amely csak sovén román nemzeti célokat szolgált, de amely mel-