Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

Az országgyűlés képviselőházának 220. jék a tövisek kiirtása és rendesen trágyázott, irtott legelők legyenek az országban. T. Ház! Az imént Piukovich képviselőtár­sam méltatlan támadással fordult a gazdasági felügyelők ellen, amikor őket alsóbbrendű egyéneknek nevezte. (Nagy zaj. •— Az elnök csenget.) En a magam részéről kénytelen vagyok ezt visszautasítani, (Rajniss Ferenc: I\e uta­sítson vissza semmit! Rögtön kijavította!) mert a gazdasági felügyelők tulajdonképpen a ter­melők hadseregének a tisztjei, akikre mérhe­tetlenül fontos feladat hárul, mégpedig nem­csak a földmívelésügyi kormányzat mostani programmjának végrehajtásánál, hanem az úgynevezett milliárdos mezőgazdasági Pro­gramm végrehajtásánál is. Örömmel konsta­tálom, hogy a miniszter úr itt a létszámot is emeli, arra kérem azonban, hogy a közlekedési lehetőséget is oldja meg, természetesen nem ma, amikor nincs benzin és gumi, hanem mi­helyt arra mód kínálkozik, hogy necsak az író­asztal mellől, hanem velünk, a gazdákkal ós elsősorban a kisgazdákkal állandóan érintkezve is, mozdítsák elő a mezőgazdaság fejlesztését. (Bodor Márton: A fizetésüket is rendezzék! ­7MJ a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szíveskedjék a képviselő úr felirat­kozni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincsen idő!) Csendet kérek! Sigray István: A szaktudás fejlesztése nél­kül a, mezőgazdaság fejlesztéséről nem lehet szó. Örvendetesek a járásonként létesítendő téli gazdasági iskolák, amelyek internátusokkal vannak összekapcsolva. Szükséges azonban, -­és ismételten kérem a miniszter urat erre -• hogy ,a gazdakörök és kultúrházak építésére nagyobb összegeket fordítson, ós ha már a költségvetés jelen konstrukciója ezt nem teszi lehetővé, talán más alapokból dotálja, mert a mezőgazdasági törvényeket és rendeleteket nem tudjuk végrehajtani, csak akkor, lia a végső tagozatban a gazdakörökre támaszko­dunk; mert a gazdakörök azok, ahol a legbizal masabban együtt van a falu népe és rajtuk ke­resztül tudjuk a rendeleteket népszerűsíteni, és rajtuk keresztül tudjuk tulajdonképpen a gaz dák kívánságait is a legfelsőbb fórumhoz jut­tatni, (Ügy van! jobb felől.) nem is szólva arról, hogy milyen fontosságú ez a nemzetnevelés é« a kulturális fejlődés szempontjából is. A népkönyvtárak, az udvarjárások címén a költségvetésbe beállított összeget ,a, magam részéről keveslem. Szükségesnek tartom, hogy a gazdasági akadémiák négy évfolyamra való kiegészítés sel egyetemi rangra emeltessenek. A magam részéről viszont kénytelen vagyok a legmesz szebbmenőleg a budapesti mezőgazdasági egye tem mellé állani. Mélyen t. Ház! Ezt a mező gazdasági egyetemet, h,a nem volna, meg kel­lene teremteni. Ismerem, módomban volt meg ismerni ennek az egyetemnek a tanrendjét, tan­menetét, részben közvetlenül, részben közvetve cs tudom azt, hogy a kémiai, bakteriológiai és egyéb elméleti előadásokkal, az állategészség­ügyi előadások révén, továbbá a csak Buda­pesten rendelkezésre álló laboratóriumok segít­ségével olyan gazda- és mezőgazdatársadalmat lu dunk kiképezni, akik tulajdonképpen a mező­gazdasági tudomány további művelésének apos­tolai lesznek. Mert ilyenekre is szükségünk van! Szükségünk van nemcsak praktikus, ha­nem elméleti gazdákra is. De ugyan hol képez­zük ki a bakteriológu sokat, a növénytermelési tudósokat, ha nem a legtökéletesebben beren­dezett laboratóriumokban 1 ! Itt azonban meg kell jegyeznem, — és ez tulajdonképpen a kul­ülése 19Ul november 18-án, kedden. 321 tuszminiszternek szól — hogy intézkedjék ab­ban az irányban, hogy ezek a mezőgazdasági egyetemi hallgatók tényleg praktice ki is jut­hassanak tangazdaságukba, mert most a hely­zet az, hogy egy vacak rossz autóbuszuk v,an, amely az idén még nem is volt üzemben, mert sofőrje berukkolt, és az egész tanfolyam talán még egyetlenegyszer sem jutott ki a tangazda­ságba. Ezen a helyzeten azonnal, 24 órán belül változtatni kell. Lehetetlen ugyanis, hogy egy egész évfolyam tulajdonképpen gyakorlat hiá­nyában nevelődjék fel. Itt van tehát a hiba és nem az egyetemben. örömmel üdvözlöm a marosvásárhelyi és a többi, a jövő évben Erdélyben még felépítendő középfokií gazdasági tanító intézetet, amelyek­kel tulajdonképpen mi tartoztunk az erdélyi gazdáknak. A falusi kisgazda anyagi boldogulása a fe­leségtől függ. Jól tudjuk ezt, mert a gazda dolgozik, szerez, a feleség megtakarít. Rend­kívül fontos tehát az új háziasszonyképző is­kola, amelyre a miniszter xír a költségvetésben állított is be összeget. (Helyeslés jobb felől.) Tulajdonképpen a falusi asszony szorgalmától, életrevalóságától és tudásától függ a gazda­család boldogulása. Örömmel üdvözlöm a téli gazdasági tanfo­lyamoknak 250-ről 375-re való emelését is, mert én is, aki 10 év óta tevékenyen résztvettem gazdaköri és tanfolyami előadásokban, tudom azt, hogy mennyire alkalmas a falusi nép arra, hogy ezen keresztül emeljük tudását. Rendkívüli érdeme a miniszter •' úrnak a téli gazdasági vándoriskola intézményének a meghonosítása, mert ezzel lehetővé teszi azt, hogy ahol a nyomorult falusi útviszonyok miatt a gazdaközönség, a fiatal gazdatársada­lom nem tud az iskolába jutni, az iskola me­het hozzá. Ehhez azonban szükséges ezeket az iskolákat megfelelő kiállítási, demonstratív anyaggal is felszerelni. Ismételten melegen figyelmébe ajánlom a miniszter úrnak a mezőgazdasági cselédek szakoktatásának kérdését. Rendkívül fontos dolog ez, mert mi gyakorlati gazdák látjuk, hogy sokszor a legszebb elgondolások és a leg­nagyobb beruházások mellett sem lehet ered­ményt elérni, mert vagy tudásban, vagy lélek­ben meg nem felelő cselédekre bukkanunk. (Úgy van! jobbfelől.) Tudom, hogy a magyar mezőgazdasági cseléd egészen kiváló tud lenni, és csak sajnálkozva kell megemlékeznem arról, hogy még ma is vannak analfabéták az idő­sebb évfolyamokban és sajnálattal kell meg­állapítanom, hogy az ő mezőgazdasági tudásuk terén még rendkívül sok tennivaló volna. Is­mételten kérem és kívánom a mezőgazdasági cselédek szakoktatásának fejlesztését; áttanul­mányozzák ezt a kérdést külföldön, elsősorban Németországban, ahol ez a szakoktatás kitű­nően bevált. Nem lehet szakszerűen gazdál­kodni, ha a gazdasági gondolatokat végrehajtó gazdasági cselédek nem részesülnek r szakszerű oktatásban, amikor például mezőgazdasági gépekkel kell dolgozni, vagy nagyobb teljesít­ményre képes állatokat kell nevelni. E mellett a buzgóságot és a lelkileg- való kiművelést is beléjük lehet csepegtetni a tanfolyamokon keresztül. . Rendkívüli hibái a az elmúlt rendszernek, (Zaj a szélsőbaloldalon.) — nem a mostaniról, hanem a régiről van szó — hogy agrár állam létünkre a kísérletügyet elhanyagolta és visz­szafejlődni hagyta. A budapesti mérnöki ka­mara ezirányban a miniszter úrnak részletes, szakszerű előterjesztést tett, amelyben rámu-

Next

/
Thumbnails
Contents