Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

Az országgyűlés képviselőházának 220. ülése 1941 november 18-án, kedden. 317 Mindenesetre nem hagyhatom azonban szó nélkül az ő megjegyzését arravonatkozólag, hogy neki egészen mindegy, hogy az a birtok zsidóé vagy nemzsidóé, akkor, amikor a tengelyhatalmak és velük együtt Magyarország is háborúban _ áll és amikor Németországban hivatalosan kijelentették, hogy mi a mi ellenségünknek a zsidóságot tekintjük, akkor, amikor minden törekvésünk odairányul, hogy Magyarországon a zsidóktól magunkat mentesítsük, es pedig ne csak a föld birtoklását, de a föld bérletét tekintve is. Bn éppen arra akarom kérni a miniszter urat, tekintettel arra, hogy amennyiben Magyarország vidékein a különféle kereseti lehetőségek a zsidóság részére megszűnnek, mi lesz az a kereseti lehe tőség, amelyből a zsidóság a vidéken megél? Az egyik az uzsora, a másik a konkolyhintés. Amennyiben pedig erre semmiféle vonalon, semmiféle vonatkozásban szükség nincsen, arra kérem a miniszter urat, legyen szíves mielőbb egy r olyan törvényt a Ház elé hozni, hogy a zsidóság házbirtoka is igénybevehetö legyen, (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon és jobbfelől.) hogy a magyar vidéket a zsidóktól kipuccolhassuk, hogy a jobb oldali kormányzati intencióknak megfelelhes sünk és annak ellenzői és ellenségei s konkoly hintői ne éljenek ott a magyar nép körében. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon és jobbfelől.) Mindezekután rá akarok térni a költségvetés tárgyalására. Méltóztassék megengedni, ha nem annyira a költségvetés számszerű adataival és az egyes címek számszerű dotációjával, mint inkább magával az egész költségvetés szellemével szeretnék foglalkozni. Méltóztassék megengedni, hogy amikor ezzel akarok foglalkozni, az indokolás egyik mondatára térjek ki és ebből a szemszögből tekintsem ezt az egész költségvetést, amely szerint a költségvetés célja a termelési erők és tényezők helyes irányításával a mezőgazdasági termények minőségi és mennyiségi termelésének fokozása. (Rajniss Ferenc: Nagyon szép cél!) Ez megítélésem szerint végre egy tiszta és nyilt állásfoglalás az irányított termelés és az irányított gazdálkodás felé és első lépés a felé a cél felé, hogy az európai tervgazdálkodásnak mi is részesei kívánunk lenni. Ezzel kapcsolatban engedje meg a földmívelésügyi miniszter úr, hogy egypár kérdést legyek bátor hozzá intézni, hogy mi gazdák tájékoztatva legyünk, milyen is akar lenni ez az irányított gazdálkodás. Hiszen abban senkinek sincs kétsége, hogy a mezőgazdaságot irányítani csakis az azzal foglalkozók boldogulásának érdekében lehet és a mezőgazdaság irányítása főképpen azt a célt szolgálja, hogy az ország belföldi szükségletei kielégülhesseneik és a külföldi igényeknek lehetőlég minél teljesebb mértékben tudjunk eleget tenni, természetesen előre ismerve, tudva azt, hogy mik azok a külföldi igények. így azt kell vélnem és azt kell gondolnom, hogy nemcsak a belföld számára termelhető mennyiségek és féleségek tekintetében van precízen kidolgozva a termelés fokozásának tájak szerint is kimunkált lehetősége, amire szükség van, hanem arra is gondolok, hogy a külfölddel is megállapodásaink kell, hogy legyenek, mert hiszen a mezőgazdaság természeténél fogva, nem ad hoc termelő üzem, hanem évekre előre kell dolgoznunk és évekre előre kell intézkednünk ennek a célnak érdekében. Amikor irányított gazdálkodásról beszélünk, akkor úgy hiszem, a miniszter úr vélemé- * KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI. nyével is találkozik az a szerény megállapításom, hogy ennek elvégzéséhez új erőket kell bevonni; új erőket, mégpedig magát a termelő magyar gazdatársadalmat, a termelő magyar gazdatársadalmat szervezeteiben és egyedeiben. (Rajniss Ferenc: De mire való az?) Kérdezem a miniszter úrtól, van-e elgondolása arra vonatkozóan, hogy egyrészt a kényszertársított mezőgazdasági társadalmat — értve alatta az Országos Mezőgazdasági Kamarát, illetőleg a kamarákat, amelyek meggyőződésem szerint, jelenlegi szervezetükön kívül egyéb változást is igényelnek, — másrészt a gazdaközönség szabad társulását, amely gazdaközönség ma különféle gazdasági vagy egyéb egyesületekben igyekszik a, saját érdekeit előbbrevinni, mi módon óhajtja beleilleszteni abba a szerkezetbe, abba a gépezetbe, amely hivatva lesz az irányított gazdálkodást előbbre vinni? De kérdezem a miniszter úrtól azt is, hiszi-e, hogy a jelenleg rendelkezésére álló apparátusokkal — értem alatta a minisztériumot és az ő fennhatósága alá tartozó idevágó egyéb szerveket — képes lesz az irányított gazdálkodást megvalósítani? T. Ház! Alapja van annak, hogy ezt bátor vagyok megkérdezni, mert úgy látjuk, hogy a minisztérium, amelynek ügykezelése még a liberális időkből maradt reánk, (Piukovich József: Csak nem? Bencs Zoltán hol van?) amelynek ügykezelése főként inkább adminisztratív dolgok elvégzését tette annakidején szükségessé és erre is volt építve, olyan mérvben mondta fel minden vonalon a szolgálatot, .amint praktikus és a mindennapi élet céljait szolgáló ügyek bízattak rá. (Úgy van! Ügy van a szélsőbaloldalon.) Mélyen t. TJraim! Ez nem azoknak p sokat dolgozó és derék tisztviselőknek a hibája, akik ott alkalmazva vannak, (Ügy van! Ügy van! A szélsőbaloldalon. — Piukovich József: A szellem!) hanem hibája annak az egész rendszernek, Ügy van! Ügy van! — Taps a szélső baloldalon.) amely ,az adminisztrációhoz szükséges apparátusnak a mindennapi életben szükséges, mindnyájunkat anyagilag érintő é« az ország boldogulását is érintő teendőket óhajtott feladatává tenni. Arra nézve, hogy ez mennyire így van, méltóztassék megengedni, hogy rámutassak a, következőkre. Amikor az ország öntözési ügyeiről volt szó, akkor fel kellett állítani egy öntözési hivatalt, mert a minisztérium nem tudta a kérdést megoldani. (Zaj a szélsobaloldalon. Rajniss Ferenc: Nem kerülhet egy volt földmívelésügyi miniszter egy miniszter alá!) !ázó volt például az elmúlt esztendőben a betakarításról, akkor ;

a, betakarítás elmaradottságán a belügyminiszter úrnak kellett segítenie. Az árvízvédelemre az elmúlt esztendőben a belügyminiszter úrnak kellett kormánybiztost kineveznie. Amikor a közellátási nehézségekről van szó, amikor itt megállapítjuk és állítjuk, hogy igenis, a termelésnek és a közellátásnak éppen a legkritikusabb időkben egy kézben kellene lennie, {Helyeslés és taps a jobb- és a szélsobaloldalon.) akkor azt látjuk, hogy éppen az elmúlt esztendőben csúszott ki a minisztérium kezéből a közellátási ügy. (Meskó Zoltán: Hová csúszott?) Fel kellett állítani egy új minisztériumot. (Rajniss Ferenc: Kétlaki gazdálkodás! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Mélyen t. Ház! Ha azt látjuk, hogy a földmíveléssel. foglalkozókkal mi történik, akkor önkéntelenül azt kell hogy kérdezze az ember, hogy lehet-e ezt felelősség nélkül egy ország gazdaközönségével tovább csinálni? (Taps a szélsőbaloldalon.) 46