Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

Az országgyűlés képviselöhá?:ának 220. nak vallása vagy faja, (Felkiáltások jobbfelől és középen: Nekünk nem közömbös!) nekem az a fontos, hogy a magyar parasztság odateleped­hessék ezekre a birtokokra, (vitéz Várady László: Ezt csinálja a kormány! — Elnök csen­get) Hogy hogyan csinálja, azt ebiben a pilla­natban nem tudom, (Sigray István: Rábízhatja! — Kabók Lajos: Kérdési!) de kíváncsi vagyok arra, mennyi zsidóbirtokot vettek már igénybe (Felkiáltások jobbfelől: Megvan!) és arra, hogy kiknek jutottak ezek a zsidóbirtokok. (Felkiáltások jobbfelőh Magyar parasztoknak! Magyar embereknek!) Erre vagyok kíváncsi, mert én ezt a kíváncsiságomat az 1920. évi XXXVI. tc.-kel szemben is mindig fenntartot­tam a kormánnyal szemben és ez a kíváncsi­ságom még ma sem nyert kielégítést. Kíváncsi vagyok, kik jutottak ezeknek a birtokoknak tulajdonába, vájjon a kisparasztok-e, mert előt­tem ez a fontos szempont, (Felkiáltások jobb­felől: Magyar emeberek!) vagy megfelel a té­nyeknek az, amit Matolcsy Mátyás képviselő­társam mondott, (Felkiáltások jobbfelől: Nem!) hogy hivatalnokok és nyugdíjasok kapták eze­ket a földeket. (Sigray István: Az is magyar ember! — vitéz Várady László: Nem kell saj­nálni...) Nem sajnálom én... (vitéz Várady László: Kiadja kisembernek és az erősödik! — Mozgás. — Kéthly Anna: Ez az! — Elnök csenget. — vitéz Várady László: Rendesen megvette!) Éppen azért yagyok kíváncsi, hogy vájjon ezeknek a földeknek birtokába jutnak-e azok, akik megművelik, akik ezer esztendőn keresztül vért és verejtéket_ áldoztak érte. A mezőgazdasági proletárság birtokába jutnak-e ezek ,a területek. Elsősorban ez érdekel engem, (Felkiáltások jobbfelől: Keresztény magyarok birtokába!) mert én sokkal fontosabbnak tar­tóin, hogy a magyar paraszt birtokába jusson ez A terület, mint hogy olyan emberek birto­kába kerüljön, akik nyugdíjat kapnak és schnellsiedler-parasztok akarnak lenni, akik íízt. a területet bérbe akarják kiadni a parasz­toknak. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ebben igaza. van száz százalékban!) Megnyugtató módon meg lehet győzni a közvéleményt arról, hogy a kormány jól sáfárkodik ezekkel ,a birtokokkal, (Felkiáltások jobbfelől: Helyesen!) terjessze elénk a vonatkozó adatokat, a névsort, a fog­lalkozás megjelölésével, akik birtokot kaptak a zsidóbirtokokból és — tessék nyugodt lenni ha a»zt látjuk, hogy valóban a magyar paraszt­ság kezére jutott ez a föld, megnyugvással vesszük azt tudomásul. Nemcsak mi, de az egész ország közvéleménye, (vitéz ! Várady László: Akkor újat találnak. — Mozgás. -­Elnök ósenget.) T. Képviselőház! Nekem is szóvá kell ten­nem a tagosítás kérdését, amelyet képviselő­társaim is szóvátettek. Én magam is jártam el egy-két ilyen tagosítási ügyben és láttam, mit jelent, amikor 70—80 parcellában van 10—20 hold föld. (Egy hang a középen: Ez igaz!) Egészen nadrágszíj szélességű parcel­lák vannak már; ha az eke kettőt fordul, mar felszántotta a magyar azt a parcellát. Ez képtelenség. Ennek a helyzetnek javítására sokkal többet kell áldozni és sokkal több mun­kát kell végezni ezen a téren, (vitéz Várady László: Földminimum!) Még csak annyit, hogy a szőlősgazdák, a szőlőtermelők érdekében pedig gondoskodjék a kormány az elkövetkezendő gazdasági évre megfelelő rézgáliomennyiségről. Egyedül a kormány iránti bizalmatlanság az, ameljr arra késztet, hogy a költségvetési' ne fogadjam cl. ülése 194-i november 18-án, kedden. 31 $ I Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közüli? vitéz Miskolczy Hugó: Demkó Mihály! Elnök: Demkó Mihály képviselő urat illet' Q SZO Demkó Mihály: T. Képviselőház! Szeder Ferenc igen t. -képviselőtársam szóvátette a földmíves napszámosok és az ipari munkások helyzetét a magyar agrárizmusban és neki kétségtelenül igaza van abban, hogy; az agrár életben Magyarországon ezt a kérdést isössz hangba kell hozni a birtokpolitikával és a földreformmal, oly értelemben és olyképpen, hogy a mezőgazdasági munkásság feltétlenú 1 megtalálja biztos megélhetési bázisát. Ez a kérdés nemcsak Magyarországon aktuális, aktuális ez a többi európai államban is és több nagy államban közmegelégedésre sikerült ezt a kérdést elintézni. Reméleni hogy nálunk is sikerülni fog ennek re.ndezese Mint a kultusztárca költségvetési vitájá­nál mondottam, nemcsak kulturális tekintet ben győz az az állam, amely a Dunamedenoé ben kulturális tekintetben először fog célhoz érni, hanem ugyanezt mondhatjuk a mezôgaz dasági kultúrára is: (Ügy van! Ügy van! jobb^ felől.) Európában, de főképen a Dunameden céhen az az állam fogja vinni a prímet, amely agrarkultúrában és agrárfejlődésben az első helyen fog állni; és itt van az óriási fontos sága a földmívelésügyi minisztérium milliár dos invesztíciójának, amikor a magyar föld^ művelés ügyet a Dunamedence népeinek első földművelésügyévé kívánja avatni. (Ügy van f Ügy van! jobbfelől.) Nem másodrangú kérdés az, hogy öt vagy nyolc év múlva mennyit fog a magyar föld termelni. A háború egyszer vé­get fog) érni, végtelenségig nem fog tartani ös ma Németországnak, amely a magyar agrár­termékek egyik legfőbb piaca, óriási terület all rendelkezésére Ukrajnában. Ha a német szervező erő azt az óriási nagy földterületet, azt a nagyhozamú földet agráriparilag meg fogja szervezni és olcsóbban tudja majd be­szállítani az ott termő agrártermekeket, hova kerülnek a mi termékeink, amelyeknek Né­metország eddig természetes felvevő piaca volt (Börcs János: És a jövőben is mindig az lesz., és a jövőben is kell hogy az legyen. Nem elég tehát, hogy el fogjuk érni a szá­zalékosan magasabb termelést a magyar föl­dön, hanem el kell érnünk a konkurrenciális termelést is, vagyis olcsóbban kell jobb minő­ségű árut szállítanunk, mint bármely más dunamedencei vagy Európában lévő föld. Itt kapcsolódik be a kérdésbe az a nagy invesz­tíciós Programm, amelynek megvalósítása a magyar földmívelésügy életfontosságú kér­dése. (Bródy András: Általában az egész ma­gyar nemzet részére!) Az előttem szólott szónokok is felhívták a kortmiány figyelmét arra a tényre, hogy mi lesz az» invesztíció sorsa, milyen célra fognak •ßviek az összegek invesztálódni és felhaszná­lódni és hogy ez a milliárdos összeg tényleg a legszükségesebb és legfontosabb eszközökre és invesztíciókra fog-e fordíttatni. Véleményem szerint a milliárdos pro­grammal kapcsolatban át kell szervezni az egész agrár-életet és az egész agrártermelést Magyarországon. A vetéstől, a szántóföldi ter­meléstől, a tejkezeléstől, a havasi legelőgazdál­kodástól, az erdőkitermeléstől végig f az utolsó mezőgazdasági gépalkatrészig az egész terme­lést és minden munkát egységes agrár-vezetés alá kell vonni, egységes vonalba kell állítani, hogy ez mind a magyar agrárizmus érdekét

Next

/
Thumbnails
Contents