Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

262 Àz országgyűlés képviselőházának 219 vagy seuil. Mindenesetre előre meghajtjuk fejünket a bírói joggyakorlat előtt, ba -az válik szükségessé, hogy ezt a kérdést bírói joggyakorlat döntse el. Ami a jogegységesítést illeti, meg kell állapítanom, hogy amit az igazságügyminisztérium ezen a téren végzett, maximális volt. Többet a jogegységesítés terén végezni zökkenésmentesen nem. lehetett. A további lépéseket a családi vagyonjogra és az örökösödési jogra vonatkozóan, mint ahogy előttem szólt képviselőtársaim is kifejtették, feltétlenül nagyon meg kell vizsgálni, az talán hosszú hónapok bizottsági munkáját igényli, mert elegendő rámutatnom arra, hogy az általános polgári törvénykönyv életbeléptetése még nem időszerű az egész ország területén, habár ez évtizedes munkáját testesíti meg magában nagyon híres és neves jogászoknak. Ami a jogszabályalkotást illeti, Örömmel kell üdvözölnöm az 1941 : XIII. tcikket, amely további lehetőségeket rejt magában arra, hogy a magyar ügyvédi kar hiánytalanul teljesítse nemcsak szakmai, hanem magyar hivatását is. Ez a törvény lehetővé teszi azt, hogy a magyar ügyvédi kar hiánytalanul be állhasson a magyar sorskérdések felvetői és mint szaktestület, annak intézői közé és a magyar ügyvédi kamarák ne váljanak az időszerütlenség fellegváraivá, hanem elfoglalják a szaktestületek között azt az első helyet, amely az ügyvédi kamarákat hagyományaiknál és hivatásuknál fogva méltán megilleti. Hasonlóképpen örömmel tölt el az a törvényjavaslat, amelyről senki sem emlékezett meg. amely végre véget akar vetni annak, a nemzeti szentjeink és nagyjaink iránt táplált ke gyeletet mélyen sértő hírverésnek, amely a magyar iparban és kereskedelemben a miniszter úr kijelentése szerint is visszaélésszerűen elharapódzott. Az ember megdöbben azon, hogy azoknajk a neve, akiknek neveit mi csak kegyelettel és megindult hálával tudjuk kimondani, az iparban és a kereskedelemben, egyáltalában az üzleti hírverésben eszköz gyanánt szolgálhasson. Kérdem, hogy annakidején milyen nemzeti beállítottság volt az, amely ezt megengedte? Ezen feltétlenül segíteni kell és ha már oda jutottunk, hogy ezen^ törvényhozási úton kell segíteni, akkor segítsünk, de sürgősen. A jövőbeni jogalkotásban legfontosabbnak tartom a részvényjog reformját. Ha az ingat lan vagyont, függetlenül attól, hogy kinek a magánjogi tulajdonában van, egy nemzeti hitbizománynak tekintjük, amelyet őseinktől örököltünk s amelyet maradéktalanul, sőt meggyarapítva kell átadnunk az elkövetkező magyar nemzedéiknek, úgy a nemzetnek jogában van megtudni azt is, hogy kik azok, akik részvényeik útján a nemzet ipari termelési eszközeit bírják; kik azok, akik a fold ásványi kincseinek kibányászása útján ennek a nemzeti vagyonnak állagát módosítják, kik azok, akik a látható igazgatósági tagoknak utasításokat adnak a részvénypakettek tulajdonának joga alapján? (Helyeslés és taps a középen és a szélsőbaloldalon.) Franciául société anonymenak mondják az ilyen részvénytársaságot s a névtelenség sokkal találóbb elnevezés. Ezt az anonimitást, ezt a nem jótékony névtelenséget szüntesse meg a miniszter úr, méltóztassék be adni a törvényjavaslatot. Ma a laisser faire laisser passer kora elmúlt, az organikus nemzet az eszménykép, ez pedig a részvéayjog reformját is megköveteli többek között. ülése 19A1 november Í4-en, pénteken. Ami pedig a jogszabályok különbözőségei illeti, bevallom, nem vagyok a merev kodifiká ció híve. Én nagyorí sok jogszabályalkotást lát ta m a román időkben és láttam, hogy azok á kodifikációk máról-holnapra teljesen semmivé, írott malaszttá váltak, ami itt ebben az esetben sohasem történhetik meg. Feltétlenül szükséges az, amit az igazságügyminiszter úr nagyon helyesen bejelentett, hogy a különböző jogterületeken, az élet különböző területén lévő különböző jogszabályokat, amelyekot egymásután az évek, sőt évtizedek folyamán kénytelenek vol tak akár törvényhozásilag, akár a végrehajtó hatalom útján hozni, egyszer végre rendszeresítsék, szabályozzák, egyesítsék, hogy áttekintő képe legyen minden gyakorló jogásznak és ál tálában áttekintő képünk legyen a jog egye^ területem az érvényben lévő jogszabályokról > hogy ezek végeredményben időszerűek is le gyének. T. Ház! Én a magyar jogot megtanultam, a magyar jogot azonban éri idegen lelkek ho mályos, balkáni interpretálásában tanultain meg, még közjogot is tanultam, de egyet oil nem tanultam s ennek igazságára akkor döbbentem rá, amikor a mi fényes Kúriánk homlokán megláttam a felírást: Justitia est regnorum fundamentum. Miután többízben meggyő ződtem róla személyesen, hogy az igazságügy miniszter urat és a vezetése alatt álló igazság ügyminisztériumot ez a jelmondat a legteljesebb mórtékben mindig áthatja, ezért az igazságügyminiszter úr személye iránt a legteljesebb bizalommal viseltetvén, a költségvetést elfogadom. (Éljenzés és taps. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Spák Iván jegyző: Kéthly Anna! Elnök: Képviselőtársunk nincs itt, feliratkozása töröltetik. Ki a következő szónok? Spák Iván jegyző: Haala lióbert! Elnök: Haala Róbert képviselő urat illeti a szó. Haala Róbert: T. Ház! Az előttem szólottak már többízben felemlítették ezt a kérdést, nekem azonban ki kell térnem erre a kérdésre, mert azt akarom, hogy többen szóljanak ahhez a kérdéshez, mert ezt a kérdést meg kell oldani. T. Ház! Tudvalévő az, hogy a kivételes ha talonig folytán, de a.zelőtt is rengeteg jogszabály iött létre és_ ezek egységes szerkezete sohasem készült el. Én most nemcsak a kivételes háta lomról beszélek, hanem beszélek a régi jogszabályokról is, mint például a közigazgatási jog ról. Ha valaki a közigazgatási joggal foglalko zik, ha valaki, mint ügyvéd, valamilyen dolgot el akar intézni, akkor legalább öt-hat törvényt kell megtanulnia és ta.lán a rendeletek százait is meg kell tanulnia. Ma, amikor jogszabályokkal szabályozzuk az emberek életét, mégpedig nem úgy, mint annakidején, hanem sokkal jobban, hiszen R mi jogszabályaink a legkisebb embernek minden cselekedetét szabályozzák, mondom, ma, amikor minden parasztnak, minden egyszerű embernek a jogszabályok tömkelegéit kell tudnia, akkor itt az ideje, hogy ezt a kérdést végre rendezzük. Két részre kell osztani ezt a kérdést. Az egyik rész az, hogy a régi törvényeket is egységes szerkezetbe kell összefoglalni; a másik rész pedig az, hogy a kivételes hatalom folytán kibocsátott rendeleteket is egységes szerkezetben kell kiadni. Ami a törvényhozást illeti, én javaslattal is állok elő és tisztelettel az igazságügyminiszter úr figyelmébe ajánlom a következőket: Vannak olyan államok,