Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

Az országgyűlés képviselőházának 219. szorítása, a családi élet védelme, a népi gondolat és a jog dinamikus szemlélete. Hogyha most már az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő tevékenységét ennek a költségvetésnek keretében ebből a szemszögből vizsgáljuk meg — és ez legyen válasz is Mosonyi igen t. képviselőtársam ama gyanúsítására, amely szerint ez liberális költségvetés volna — akkor megállapíthatjuk azt, hogy ezek a Vladár által is korszerűeknek megállapított eszmeáramlatok az igazságügyminisztériumnak mind törvényelőkészítő, mind rendeletalkotó tevékenységében úgyszólván kivétel nélkül érvényesültek. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! A mai háborús viszonyok között, amikor a megélhetésért olyan súlyos küzdelmet kell folytatni, érthető dolog az, ha a közérdeklődés inkább a gazdasági tárcák felé fordul. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy az igazságügyminisztérium tevékenysége egyetemes, hogy az igazságügyminisztérium nemcsak a saját tárcájához tartozó törvényjavaslatokat képviseli, hanem a többi tárcához j tartozó törvényjavaslatok és rendeletek előkészítésében is nagyon fontos simító, javító, í jogásziasító és a jogegyenlőséget biztosító te- j vékenységét fejt ki. Ha tehát az igazságügyim- j nisztérium törvényelőkészítő tevékenységét bí- ! ráljuk, nem szabad szem elől tévesztenünk ezeknek a törvényeknek és a rendeleteknek mennyiségét, de még kevésbhé azok jelentőségét. Hiszen mi törvényhozók tudjuk legjobban azt, hogy az elmúlt év folyamán — akár számukat, akár pedig tartalmi fontosságukat tekintve — éppen az igazságügyminiszter úr által képviselt törvényjavaslatok tárgyalása volt itt többségben. Méltóztassanak mesrengedni. hogy ezek közül a törvényerőre emelkedett javaslatok közül főleg azokkal foglalkozhassam, amelyek annak a szemléletnek és annak a korszerű eszmeáramlatnak a szolgálatában állanak, amelyre már bátor voltam hivatkozni. Az előadó úr is kiemelte az úgynevezett rehabilitációról szóló törvény nagy jelentőségét. Ma már tudjuk azt, hogy ez a keresztényi megbocsátás jegyében alkotott törvény többezer jó útra tért embertársunknak tette idáig is lehetővé, hogy a polgári életbe visszatérjenek és az államnak hasznos polgáraivá váljanak. A közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmények büntető megtorlásáról szóló 1941 : X, te. hivatva van a termelés és az elosztás zavartalanságát és ezzel a köznyugalmat biztosítani. A magyar faj egészségét és tisztaságát védő 1941 : XV. te. máris érvényesíti áldásos hatását és várjuk, hogy azok a jogelvek, amelyek ebben a törvényben foglaltatnak, a jogélet más terén is hatékonyan érvényesülhessenek. Az ügyvédekre vonatkozó 1941 : XIII. te. az ügyvédi kamarai tisztújításoknál érvényesítette a maga hatását. Az ügyvédkérdés szabályozásának továbbfejlődésétől azt várjuk^ főleg ha az a fejlődés,az igen t. előadó úr által annakidején előterjesztett és a Ház által is elfogadott határozati javaslat szellemében fog megtörténni, hogy az ügyvédi kar tisztes hagyományai visszaállíttatnak és hogy a keresz^ tény magyar ügyvédség vissza tudja szerezni erkölcsi és anyagi birtokállományát. A rendeletalkotás terén legyen szabad kiemelnem különösen a magánalkalmazottak felmondási illetményeit, végkielégítését és nyugdíját szabályozó s az indokolásban is hivatkozott rendeletek fontosságát. Ezekhez még megemlítem a néhány héttel ezelőtt megyése 19hl november Ih-én, pénteken. 233 jelent 7140. számú rendelet kiváló fontosságát, azért, mert a vállalatok vezetőinek megválasztására és a magasabb javadalmazások esetleges korlátozására biztosít ez a rendelet a kormány részére hatékony felügyeleti és ellenőrző jogot. (Közi Horváth József: Bőven van rá szükség! — Palló Imre: Szegény Aladárok!) íme a Vladár által említett korszerű eszmeáramlat egyik gyakorlati érvényesülése, a rideg egyéni önzés visszaszorítása. Az e téren jelentkező visszaéléseket lenyesegetni és általában a keresztény erkölcs elveit a közgazdasági életben is érvényesíteni, ez lesz a jövendő törvényhozásnak fokozatosan megvalósítandó feladata. Ennek az eszmekörnek továbbfejlesztése rendjén a törvényhozók összeférhetlenségéről szóló törvényjavaslat előkészítésével máris a megvalósítás küszöbéhez jutottunk el. T. Ház! Amikor minden deka zsírért és talpbőrért olyan súlyos küzdelmet kell hogy folytassunk, — amikor a dolgozó társadalomnak egy tekintélyes része alig kap annyi javadalmazást, amennyiből elemi szükségleteit ki tudja elégíteni — akkor alig lehet valami ellenszenvesebb jelenség, mint az, hogy egyes vállalatok vezetői, sőt néha a háborús helyzet által életrehívott és közszükségleti cikkek öszszegyüjtésével és elosztásával foglalkozó úgynevezett egykezek vezetői is nem ritkán két kézzel törekszenek gyarapítani a maguk javadalmazását, oly mértékben, amely sem a felkészültségükkel, sem az általuk elvégzett munka értékével nem áll arányban. A kötött gazdálkodás idején sokkal kevesebb tere kínálkozik az egyéni kiválóság érvényesülésének, mert hiszen a mai viszonyok között a termelés kibővítése, az exportlehetőségek, továbbá új piacok keresése végtelenül korlátozva van. Béke idején gyakran előfordulhatott, hogy egy ilyen nagyjavadalmazású vezető tisztviselő üzleti élelmességével, kereskedői mozgékonyságával és kiváló szakképzettségével a sokszorosát meg tudta keresni annak az öszszegnek, amelyet az a vállalat reá költött, vagyis az illető tisztviselő egyéni kiválósága a reá fordított összeg sokszorosát eredményezte a vállalat javára. Ez azonban a mai időkben ilyen mértékben r semilyen körülmények között sem áll meg és itt a legfőbb ideje annak, hogy törekedjünk kiküszöbölni a magyár közéletből azokat a társadalmi és jövedelmi ellentéteket, amelyek jogos irigység ki váltására alkalmasak és amelyek a társadalmi osztályellentéteket egyáltalában nem csökkentik. Itt van továbbá az ideje annak, hogy a közgazdasági életbe is bevigyük a közösségi eszme szolgálatának kötelezettségét, amely esetben azután az üzleti mohóság még az üzleti életben is csak a közösség érdekei és a szociális követelmények által korlátozott mértékben érvényesülhet. (Helyeslés jobbfelől) T. Ház! Az indokolásban a közeljövőre vonatkozóan ismételten meg van ígérve az, hogy a részvénytársaságok jogviszonyainak f rendezéséről szóló törvényjavaslat előkészítés alatt áll. Nagyon szeretném, ha ez a törvényjavaslat a jövő év folyamán tárgyalásra kerülne. mert többek között szükségesség az, hogy a részvénytársaságok üzletmenete szakszerű hatósági felügyelet alá helyeztessék és a kisebbségi részvényesek érdekei megvédessenek. A.zt hiszem, aligha lehet elkerülni azt az utóbbi időben Olaszországban is megvalósított rendszert, amely szerint ^ a bemutatóra szóló részvények névre szóló részvényekké 34*