Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-218

216 Az országgyűlés képviselőházának 218. harcoló fiaink hősiessége megóvta az országot a háború borzalmaitól. Gondoljon mindenki arra, mit szenvednek azok a városoknak és falvaknak lakói, amelyeken a háború vihara végigsepert, (Ügy van! Ügy van!) A magyar társadalomtól joggal elvárjuk, hogy szellemi és erkölcsi téren megingathatatlan hittel és szívós kitartással nézzen a jövőbe. Az ellenség egyik legfontosabb harceszköze a defetista propaganda, amelynek nemzetünk 1918-ban is áldozatul esett. (Ügy van! Ügy van!) Ezért a defetizmus terjesztőivel és meghallgatóival szemben kérlelhetetlen szigorral fogunk eljárni. (Élénk helyeslés. — vitéz Imrédy Béla: Lássuk!) A hazafias szellemben erős és egységes társadalom a haza érdekében megkívánt áldozatokat zúgolódás nélkül és erős akarattal tudja elvi-. selni. Sohase feledjük el, hogy a hadsereg harci készségének az egységes, maga bízó társadalom az alapja. Most méltóztassék megengedni, hogy amennyiben eddigi fejtegetéseimben még nem tettem volna, az egyes képviselő urak felszólalásaira röviden válaszoljak. Horváth Géza igen t. képviselő úr a honvédjóléti alappal kapcsolatban tett igen értékes és érdekes javaslatokat. Megnyugtathatom a képviselő urat abban a tekinteben, hogy ezeknek egy része már a végrohajás stádiumában van, másik részét mi is helyesnek tartjuk és a lehetőség szerint meg fogjuk oldani. Azt a kívánságot vetette fel a képviselő úr, hogy szorgalmazzam a tisztifizetések emelését. Elsőrangú kötelességemnek tekintem a tisztifizetések, emelésének szorgalmazását, ez a szorgalmazás azonban tulajdonképpen nyitott kapukat dönget, mert a pénzügyminiszter úr úgy is ilyen irányú szándékokat mutatott. (Éljenzés.) Ebben a tekintetben én csak egy kívánságot terjesztettem elő, s ez az, bogy a fizetésemelést lehetőség szerint a családi segélyek lényeges felemélével és ne lineáris fizetésemeléssel vigyük keresztül^ (Élénk helyeslés és taps. — Meskó Zoltán; Ügy van, ez a lényeg!) mert véleményem szerint elsősorban azokon kell segíteni^ akiknek több családtagjuk van. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán, — vitéz Imrédy Béla: Tessék megszívlelni a pénzügyminisztériumnak!) Azt hiszem, meg is fogják. (vitéz Imrédy Béla: Tessék megszívlelni a pénzügyminisztérumban! — Szász Lajos államtitkár: Megtörtént! — vitéz Imrédy Béla: Kétszer hiába kopogtattam! — Szász Lajos államtitkár: De megtörtént!) A hadbavonultak illetményeire vonatkozólag is volt a képviselő úrnak kívánsága. Bejelenthetem, hogy erre a kérdésre mi is gondoltunk és a pénzügyminiszter úrral egyetértői leg rendeztük ezt a kérdést úgy, hogy a legénységi hadbavonultak illetményei, amelyek eddig 6 pengőt tettek "ki, 30 pengőre felemeltessenek. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) A tisztesek illetményei ugyanígy felemeltettek és elérik a németek hadiílletményeinek felét. (Ügy van! Ügy van! — Taps a Ház minden oldalán.) A rendkívüli családi segély összegének felemelését is szorgalmazta a képviselő úr. Errevonatkozólag utalok arra, amit már mondottam. Egyelőre nem vagyok abban a helyzetben, hogy máskép tudjak segíteni, mint úgy, ahogy bejelentettem. A rendkívüli családi segélyekre utáltakat végignézzük és azokon akarunk segíteni, akik a legjobban rá vannak szorulva. Elsősorban Budapest és általában a városok azok, ahol nehézségek vannak. Reméleni, hogy az adatokról az összeállítást rövid ülése 194-1 november 13-án, csütörtökön. idő alatt megkapom, és mivel a pénzügyminiszter úr igen tekintélyes összeget bocsátott rendelkezésemre, hiszem, hogy a segélyezés megfelelő is lesz. Azonkívül javaslattal szándékozom jönni a társadalom segítségének & megszervezésére is. Kérem, hogy ezeket a javaslatokat jóindulatúan méltóztassék fogadni. A tisztek és altisztek lakáskérdése ma mind nehezebb és nehezebb lesz, különösen ott, ahol kötött lakásforgalom van. Nagyon jól 'méltóztatnak tudni, hogy a szabadforgalmú lakások bére olyan magas, hogy azt egy tisztviselő nemhogy a lakáspénzéből, de még egész fizetéséből sem tudja megfizetni. Az az intézkedés, hogy a tisztek által bírt lakások a jövőben is csak a tisztek által legyenek elfoglalhatok, nem bizonyult elégségesnek. Ezért kezdeményeztük a belügyminisztérium által a múlt hetekben kiadott rendelkezést, amely megoldja ezt a kérdést. A képviselő lir volt szíves azt mondani, hogy hallomása szerint Budapest polgármestere nem kívánja ezt a rendelkezést végrehajtani. Ez ilyen formában nem áll fenn, hanem úgy, hogy egyelőre még tárgyalások vannak, amennyiben a polgármester úr bizonyos olyan változtatásokkal kívánná ezeket a rendelkezéseket végrehajtani, amelyek korlátozzák a lehetőségeket és ezért a mi részünkről el nem fogadhatók. Remélem, hogy ebben a kérdésben rövid időn belül megnyugtató megoldást sikerül majd elérni. Köszönöm Csicsery-Kónay István képviselő úrnak azokat a szép szavait, amelyekkel a honvédség tevékenységéről és különösen a hadban álló honvédségről volt szíves megemlékezni. A kiképzést természetesen a leggondosabban, mégpedig a haditapasztalatokat értékelve fogjuk elvégezni. Ebben a tekintetben, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szövetségeseinknek sokszor igen nehéz áldozatok árán megszerzett tapasztalatait is fel tudjuk használni. Mokcsay igen t. képviselő felvetette a leányok kötelező leventeszolgálatának kérdését. Ezzel a kérdéssel úgy a kultuszminiszter úr, mint a honvédelmi kormányzat komolyan foglalkozik; hozzátartozik ez az if-jiiság egységes neveléséhez és kiképzéséhez is. Remélem, hogy belátható időn belül egy minden tekintetben megfelelő megoldást sikerül törvényes alapon létrehozni. Azt a kérdést is felvetette ,a képviselő úr, hogy a honvédelmi tárca szükségleteinek fedezése mellett a külön kiadásokban fedezetet találnak-e azok a szükségletek, amelyek nem közvetlen, csak közvetett honvédelmi követelmények és az egyéb tárcáknál jelentkeznek. Itt elsősorban út, vasút stb. kérdésekről van természetesen szó. Kijelenthetem, hogy ebiben a tekintetben is megnyugtató választ tudok adni: azok a követelmények, amelyekot a vezérkar főnöke, illetőleg a honvédelmi igazgatás felállított, ezekben az összegekben szintén fedezetet találnak. Jodál Gábor képviselő úrnak köszönöm azokat a meleg szavakat amelyekben mint Erdély képviselője a honvédségről megemlékezett. Bizonyos vagyok abban, hogy Erdély hazafias és lelkes fiainak ^a honvédségbe r való bekapcsolódása a honvédségnek előnyére fog válni. (Igaz! Ügy van! Taps.) Örömmel állapíthatom meg, hogy már az átképzés idejében az erdélyi fiúk a magyar fiúkkal teljesen összeforrlak. Ami a képviselő úrnak azt a megjegyzését