Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-218
Az országgyűlés képviselőházának 218. hadrafogható férfiúnkat a fegyveres erő kötelékébe állítsak be és a segédszolgálatokat, a fegyveres erő, valamint a gazdasági élet fenntartására szükséges szolgálatokat a fegyveres szolgálatra tekintetbe nem jövő férfiakkal és főleg nőkkel végeztessük. A harcképesség, ütőképesség fenntartása és fokozása érdekében újból hangsúlyozzuk a hadiipar és annak céljait szolgáló egyéb nagyipar mielőbbi teljes zsidótlanításának és államosításának a szükségességét. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szükéges ez már a gyártmányok megbízhatósága érdekében is. Szükséges továbbá, hogy a hadviseléshez már jóelőre megfelelő nyersanyagot, élelmiszert, stb. tartalékoljunk. Tudjuk, hogy a mai időkben a tartalékolás nehéz, azonban nem látjuk akadályát annak, hogy a hadiipar zsidótlanítására és államosítására komoly lépések történjenek. Sajnálattal látom, hogy a költségvetésben errenézve ezidőszerint még nincs gondoskodás. A fegyveres erő ütőképességréuek fokozása érdekében elengedhetetlenül szükségesnek látszik különösen a légi, a páncélos és a motorizált erők nagymérvű szanorítása. Mindnyájan tudjuk, hogy ennek most elsősorban technikai akadályai vannak, tekintettel azonban ennek a kérdésnek nagy jelentőségére, mégis tisztelettel kérjük a honvédelmi miniszter urat, kövessen el mindent, hogy ez a kérdés minél előbb megnyugvásra megoldassék. A tárca bizottsági tárgyalásánál örömmel hallottuk azt is, hogy a költségvetésbe felvett összegek tulajdonképpen csak a honvédségi keretek fenntartására, annak ellátására szolgálnak és a nagy beruházásokhoz a pénzügyminiszter úr külön bocsát nagyobb összeget a honvédelmi miniszter úr rendelkezésére. Nincs azonban támpontunk arranézve, hogy bocsát-e egyáltalában ilyen összeget a pénzügyminiszter úr a többi tárca keretébe tartozó egyéb honvédelmi feladatok teljesítésére. Köszönettel vennők, ha a miniszter úrnak módjában állna e tekintetben is felvilágosítást adni. T. Ház! Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a honvédelem teljes kiépítése milyen nagy áldozatokat követel nemzetünktől. Az áldozat vállalásától azonban nem szabad megriadnunk. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A fedezetet erre minden körülmények kö'zött meg kell találnunk. Meg kell találnunk, mert ettől függ az, hogy tovább is teljesítheti-e magyar népünk hivatását a Duna-medencében. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Meg kell találnunk, mert ettől függ életünk. Tartsuk mindenkor szem előtt Kormányzó Urunknak azt a kijelentését, hogy Magyarország a hadsereggel áll vagy bukik. Ha ezt szem előtt tartjuk, ennek konzekvenciáit levonjuk, akkor hazánk újból nagy, népe pedig boldogabb lesz. Ezzel zárom is elvi síkon mozgó felszólalásomat és figyelemmel arra, hogy egyrészt a költségvetés kereteit azoknak a nagy céloknak elérésére, amelyeket, mi szükségesnek tartunk, keveseljük, másrészt, mert az egész kormányzat iránt bizalmatlansággal viseltetünk, a költségvetést nem fogadom el. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közüli Porabszky Géza jegyző: Jodál Gábori Elnök: Jodál Gábor képviselő urat illeti a sz0- ^ , , , Jodál Gábor: T. Házi Bár a honvédelmi tárca a maga lényegesen emelt tételeivel beszédes bizonyíték a mellett a. gondoskodás ülése 1941 november 18-án, csütörtökön. 183 mellett, amellyel a honvédelmi kormány a hadseregnek, a honvédségnek korszerű belrendezesi és haditechnikai felkészültségi követelményeit kielégíteni törekszik és bár ennek a megállapításnak logikus folyományaképpen alig képzelhető el a törvényhozás részéről más kötelességteljesítés, mint ennek a költségvetésnek minden fenntartás és kritika nélkül való elfogadása és megszavazása, mégis engedtessék meg nekem, hogy ebben a történelmi pillanatban, amikor olyan költségvetést tárgyalunk, amelynek keretébe először illeszkednek bele azok a visszacsatolt területek, amelyeknek népe immár boldog testrésze a magyar hadseregnek, ne menjek el e mellett a költségvetés mellett a nélkül, hogy a szerettetnek, az áldozatkészségnek és a hálás elismerésnek a szavait ne küldenem Erdély nevében ahhoz a magyar honvédséghez, amely mar kiállotta a tűzkeresztséget és amely a végső diadal felé a maga lelkes, erős kitartásában boldogan menetel. (Élénk taps.) [ T. Ház! Meggyőződésem, hogy ez a tárca nem egyszerűen honvédelmi tárca, hanem a tárcák tárcája, mert ebben a tárcában kell összefutniok mindazoknak az erőtartalékoknak, amelyeket a többi tárcák a nemzeti kötelességek teljesítése útján összegyűjtenek. kitermelnek. Elismeréssel és köszönettel kell megemlékeznem a kultuszminiszternek egy klasszikus kijelentéséről, aki a költségvetés tárgyalása rendjén a latin közmondást, hogy inter arma silent Musae, akkép korszerűsítette, hogy igenis, a háborúban a múzsáknak hatványozott kötelezettségeik vannak. A háborúban sokkal nagyobb szükség van arra, hogy a múzsák teljesítsék ezt a kötelességet, mert minél tanultabb, műveltebb, képzettebb egy nép, tehát minél több szellemi kinccsel rendelkezik, annál többet tud szolgáltatni annak a hadseregnek javára, amely hadseregtől nemzeti léte és jövője függ. A földmívelésügyi tárca nem a földmívelésügyi tárca részére dolgozik. Minél többet produkál a földmívelés, minél többet produkál az ipar és a kereskedelem, annál közelebb vitte azt a hadsereget azoknak az erőknek a birtokához, amelyeknek összetevéséből rekrutálódik egy hadsereg győzelmes átütő ereje. (Ügy van! Ügy van!) Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy ehhez az erő tartalékoláshoz nemcs ( ak a törvényhozásnak, hanem a nemzet minden egyes tagjának, legkisebb polgárának is kötelessége a maga tehetségéhez, szellemi és anyagi erejéhez mért arányb.an eay-egy molekulát odavinni, megpróbálok t. Ház egy pár gondolatot, egy pár tettet, egy pár áldozati jelt odavetni, mint olyat, amely ennek a tartalékolásnak véleményem szerint csak hasznára lehet. (Halljuk! Halljuk!) Nem szólok ez alkalommal a hadsereg utánképzésével kapcsolatban ez együttes bizottság ülése alkalmával tett észrevételeimről, mert az akkor adott miniszteri válasz teljes megnyugvást nyújtott abban a tekintetben, hogy a kor kívánalmaiképpen előhozott észrevételek teljesen tárgytalanokká váljak, mert hiszen minden megtétetett ablban a vonatkozásban is, ami a honvédelmi kormány kötelessége volt. Szólni kívánok azonban egy fontos alkotó részéről ennek a n, a gy nemzetnevelő katonai munkának, a leventeképzésről. (Halljuk! Hall' A. világ ifjú nemzetei immár évtizedek ota 27*
