Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-218

Az országgyűlés képviselőházának 218. ülése 1941 november 13-án, csütörtökön. 179 találja az együttműködés útját. Természetesen ez legelsősorban túlnagy mértékben a honvé­delempolitika gazdaságpolitikai részére vonat­kozik. Bízom benne, hogy őseink példájára tekintve, a honvédelmi miniszter meg fogja találni ennek a módját. Zrínyi Miklós intelmét most sem szabad elfelejtenünk, amikor így szólott (olvassa): »Látod-e romlott hazánkat, melyet mi annyi vérontással, verésekkel és untalan való fáradtsággal nyertünk, oltalmaz­tunk és sok száz esztendeig megtartottunk? Kövesd az mi nyomdokainkat, ne szánd fárad­ságodat, ne szánd véredet és ne szánd életedet.« Ezek után néhány szóval meg szeretnék emlékezni kint küzdő fiainkról. Ugyancsak Zrínyitől hallottuk (olvassa): »Tele az világ az ini vitézségünkkel és Európának nincs egy szegelete sem, aki az mi eleinkről becsülettel ne szólna.« Zrinyinek ez a mondása ma is áll (Úgy van! a szélsőbaloldalon) és ebből láthat­juk, hogy a vér nem vált vízzé. Erről a hely­ről hadd küldjek büszke és hálás köszönetet harcoló fiainknak is. (Éljenzés és taps.) A költség vetést, mivel abból nem láthatom az őseink példáját követő, tudományosan meg­alapozott, kemény elhatározással, lobogó lelke­sedéssel keresztülvitt hon védelempolitika ki­bontakozását, nem fogadhatom el. (Taps a, bal­és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül? Porubszky Géza jegyző: vitéz Csicsery­íiónay István! Elnök: vitéz Csicsery-Rónay István képvi­selő urat illeti a szó. vitéz Csicsery-Rónay István: T. Ház! Az elmúlt költségvetési év történelmi eseményei után öröm és büszkeség tölt eh hogy a honvé­delmi költségvetés tárgyalásánál, mint vérbeli katona, megemlékezhetem mindannyiunk büsz­keségéről magyar fajtánk legragyogóbb meg­testesítőjéről: a magyar királyi honvédségről. (Élénk éljenzés.) Ez a fiatal, friss lendületű évezredes tradí­cióval bíró honvédő sereg most is vérzik ma­gyar hazánkért, az emberi civilizációért és kul­túráért, az új Európáért, (Ügy van! XI gy van! jobbfelöl.) Áldozatos lemondással, fáradságot nem ismerő kötelességérzettel, hőskölteménybe illő önfeláldozó cselekedetekkel, kínnal, szenve­déssel áldoz miértünk, biztonságunkért, családi tűzhelyünkért, az egész magyarságért. (Ügy van! Úgy van!) De áldoz azért az új világért, amely a régi világot felváltó háború után egyetlen építő akarattal viszi előre békés együttes munkára ennek a kontinensnek sokat szenvedett népeit. Évszázados szünet után honvédségünk újra a független* öncélú Magyarország hadserege. Az átmeneti patkányt*orradalom csődje után ez a hadsereg az első volt Európában, amely az új korszellemet elsőnek megvalósító keresztény, nemzeti állameszme védelmét vállalta. Létrejöttének és a szovjet elleni "háborúban való részvételének ez az eszmei közössége teszi érthetővé azt az egész világ által megcsodált ragyogó lendületet, amelyről honvédségünk ta­núbizonyságot tett és tesz napról-napra.< A független és önálló magyar nemzeti had­sereg és a keresztény nemzeti Magyarország megteremtője, Horthy Miklós fennkölt személye (Élénk éljenzés a Ház minden oldalán.) sugá­rozza be azt az utat, amely a kis szegedi ellen­forradalmi hadseregtől a Kárpátalja, Dél­vidék, Galícia és Ukrajna félelmetes erejű hon­védségéig vezet. Ez a r honvédség 'Kormányzó urunk személyes vezetése révén megtartotta azt a nagyszerű szellemet, amely a maroknyi szegedi sereget jellemezte, közben kihasznált minden fejlődési lehetőséget, amit a trianoni megkötöttség és a haliálra csonkított ország' szegénysége megengedett és egyre fejlődött, gyarapodott. Ellenségeink tudatában magyar fajtánk katonai erényeinek, a lehető legkisebbre korlá­tozták homvédlségünk létszámát. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik ezekben a vál­ságos időkben ébrentartották a magyarságban a katonai szellemet, akiár a honvédség keretein belül, akár a katonás szellemű társadalmi in­tézményeinkben, mint amilyen a MOVE, a Turul, a Hungária stb. De különös hálával gondolunk a levente-injtézményre, amely, a világ első katonai előképző ifjúsági szervezeté. És csordultig van hálával a szívünk a tragiku­san korián elhunyt vezérünk. Gömbös Gyula irárut, aki kivételes előrelátásával még katonai egyenjogúsításunk kivívása előtt megkezdte honvédségünk fejlesztését. Kísérje ezért áldás haló poraiban! Mint annyi más kérdésben, eb­ben is őt igazolták az események. A nemzeti biztonság, önállóság és öncélú­ság legelső követelménye az erős, jól felszerelt és kiképzett haderő. Gömbös Gyula helyes kül­politikája a katonai egyenjogúság kivívása te­kintetében meghozta gyümölcsét s utódja, boldogult Darányi Kálmán, kiváló munka­társaival az ezermilliós beruházás keretében lehetővé tette, a honvédség korszerű felszerelé­sét és nagyraépítését. A magyar nemzetnek nem ártott, hogy el­szedték fegyvereit és guzsbakötötfék, mert megtartotta katonai szellemét, és férfiereje és büszkesége nem csökkent. Fegyvert és szerve­zetet rövid idő alatt meg lehet teremteni, ha az egészséges katonai szellem megvan, de ha az nincs, hiába még a legnagyobb technikai felkészültség is. T. Ház! Ezek után röviden áttérek azokra a fegyvertényekre, amelyeket honvédségünk Délszlávia és Szovjetoroszország elleni hábo­rúban véghezvitt, amelyek igazolják, hogy honvédségünk méltán reménysége és büszke­sége mindnyájunknak és letéteménye az or­szág jövőjébe vetett szent hitünknek. A Jugoszlávia elleni felszabadító háború­ban honvédségünk egy hadserege Gorondy­Novák vezérezredes parancsnoksága alatt vett részt. A baranyai háromszög a határerődök áttörése után 36 órával teljesen birtokunkba került. A bácskai területen vitéz Major vezér­őrnagy gépkocsizó és gróf Stoiinm vezérőrnagy gyalogseregteste április 12^én Zombort és Sza­badkát kézbevette. Április 13-án gyorscsapa­taink Újvidéknél a Dunát, gyalogos egysé­geink a Ferenc-csatornát érték el. A csatorna egyes átjáróinak elfoglalására ejtőernyős csa­patokat alkalmaztunk. A Ferenc-csatorna át­járóinál ellenálló szerbeket vitéz Vörös János [ vezérőrnagy gépkocsizó alakulatai verték szét. Az élen lévő gyalogseregtestek és vitéz Veres Lajos vezérőrnagy lovasdandára ezekután egé­szen a Dunáig' nyomultak előre. Ezzel két nap alatt a bácskai hadműveletek lényegileg befe­j jezést nyertek. Vitéz Tasnády Guido főtörzskapitány fo­lyamdaudára a dunai aknazárak felszedése után Újvidékig tört előre és egy őrnaszádot Belgrádig küldött előre, - . Április 16-án vitéz Miklós Béla vezérőrnagy gyorshadteste Eszék és Vinkovce környékén | csoportosult át, ahonnan Sabáeon és Váljevon ! keresztül Szarajevóig tört előre. Az így meg­szállt területen honvédeink hátában cs tnik-

Next

/
Thumbnails
Contents