Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-217
Az országgyűlés képviselőházának 21 f. nálati jogát bármilyen értelemben megnyirbáljuk, mert akármilyen súlyos sértéseket követnek el román részről a magyarsággal szemben, akármilyen féktelenül folyik az a tajtékzó magyarellenes, gyűlölködő agitáció, amp lyet ma Romániában tapasztalunk, Magyarország, az ezeréves szentistváni Magyarország sohasem szállhat le olyan mélyre, hogy hasonló balkáni eszközöket alkalmazzon a románok itt élő fajtestvéreiyel szemben, akiket mi, ellentétben a r románokkal, egyenrangú magyar állampolgároknak tartunk és fogunk is tartani. Én tehát a retorzió fogalma alatt azt értera, hogy bizonyos más retorziókat alkalmaznánk Romániával szemben. Én felvetettem az eszmét, az illetékes miniszter urak jobban tudják, hogy milyen esetben milyen eszközökkel lelhet rájuk nyomást gyakorolni. Még egyet kívánok ebben a tekintetben megjegyezni, igen t. Ház! Amióta a bécsi döntés megtörtént, a román postának ez az intézkedése — hogy úgy mondjam — csak egy virágszál abból a csokorból, amelyet azóta gyűjtögetnek; (Ügy van! Úgy van!) nem az első és attól tartok, hogy nem az utolsó. Nagyon kérem azonban az igen t. kormányt, hogy a jövőben is éber figyelemmel őrködjék, mert itt nemcsak arról van szó, hogy a magunk jogos büszkeségét és nemzeti önérzetét sértik az ilyen intézkedések, hiszen utóvégre mi, történelmi Magyarország, vagyunk abban a helyzetben, hogy magunk válogassuk meg, hogy ki elég ahhoz, hogy megsérthessen minket vagy sem, hanem arra is kell gondolnunk, hogy ott élnek még ezidő szerint magyar testvéreink, hogy ott van egy nagy terület, ahol egy tömegben élnek magyarok és azokra igenis vigyáznunk kell. Vigyáznunk kell mint szerződő félnek, hogy a másik szerződő fél nem lesz-e szerződésszegő, nem nyirbálja-e meg azoknak a magyaroknak a jogait és nem nyomja-e el őket a szerződés és a vállalt kötelezettség ellenére. Csák egy példát mondok arra, hogy a jóvátétel hogyan fest Romániában. Amikor nagykegyesen megengedték a magyarnyelvű levelezést, ugyanakkor, bár román, német cenzúrahivatal — valószínűleg francia és olasz is — működik a román kézen maradt valamennyi nagyobb erdélyi városban, a román postának magyar cenzora csak Bukarestben van. Ha tehát én Aradról Temesvárra írók egy magyar levelezőlapot, az előbb elmegy Bukarestbe, ott cenzúrázzák és onnan küldik Temesvárra. Igen t. Ház! Remélem és hiszem, hogy a kormány ebben és hasonló kérdésekben a kellő erélyt tanúsította és fogja is tanúsítani. Én tehát arra kérem az igen t. kormányt és arra kérem az igen t. Háznak minden jelenlevő tagját pártkülönbség nélkül, hogy valamennyi esetben, amikor a határontúli magyarságot valamilyen sérelem érte, ne legyünk tekintettel az úgynevezett, talán túlzottan értelmezett külpolitikai érdekre, mert külpolitikai érdekünk a kellő óvatosság mellett az is hogy önérzetet, gerincet mutassunk és megmutassuk azt, hogy minket .büntetlenül senkisem sértegethet, senkisem 'bánthat.. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés és taps.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a külügy-, valamint kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter uraknak. A következő interpelláció Maróthy Károly képviselő úr interpellációja lenne, ennek elmondására azonban a képviselő úr halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárulni a kért halasztáshoz 1 ? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. ülése 194-1 november 12-én, szerdán. 14t Következik Vajna Gábor képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügy- és igazságügyminiszter urakhoz a robbanóanyagokkal elkövetett lelkiismeretlen és életveszélyes balesetek tárgyában. Van-e tudomásuk a miniszter uraiknak, hogy folyó évben már három halálos katasz^ trófa történt oly üzemekben, melyek gyártási céljaikra robbanóanyagot is felhasználnak? Hajlandók-e a miniszter urak az eddig fennálló törvényes rendelkezéseket olyképpen megszigorítani és oly drákói intézkedéseket hozni, melyek az ilyen tömegszerencsétlenségeket már eleve lehetetlenné teszik?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vajna Gábor: T. Ház! Ezt az interpellációt július 22-én jegyeztem be. Azóta majdnem négy hónap telt el, nem volt módomban elmondani, időszerűségéből azonban nem veszített. Nem veszített azért, mert magyar anyákról, dolgozó magyar apákról és magyar gyermekek életéről '' X H sorsáról van szó. A folyó év elején egy játékáruüzem, amely pukkanós gyermekjátékok előállításával is foglalkozik, nagyváradi rendeltetéssel egy szállítóvállalatnak ilyen játékokat adott át. Ezeket átvették, a központi fűtőtest mellett helyezték el, majd néhány nap múlva, amikor szállításra került volna a sor, robbanás következett be és ennek következteben Öt haláleset és több sebesülés történt. Ugyancsak a nyár folyamán a Szent István-napi tűzijátékokra készültek. Budapest székesfővárosa a tűzijáték megrendezését kiadta egy vállalkozónak, aki odafent a Gellérthegy oldalán valami régi faépületben berendezett egy tűzijátpikgyárat és . elkezdett hozzáértés, szaktudás, tapasztalat nélkül dolgozni, illetőleg dolgoztatni szegény magyar munkásokat, leányokat és férfiakat. A következmény ugyancsak több halálos áldozattal járó katasztrófa, T. Ház! A robbanóanyagoknak kettős rendeltetésük van: az egyik az építés, a másik a rombolás, a pusztítás. A robbanóanyagok a hcinnük rejlő nagy erőnél fogva a gázfejlődés folytán kis helyen nagy munkaeredményt tudnak elérni, ezért útépítésnél, vasútépítésnél és az iparban, de az erdőgazdálkodásban is óriási emberi erőt lehet velük megtakarítani. Mindemhez azonban az szükséges, hogy azok az emberek, akik robbanóanyag gyártásával foglalkoznak vagy robbanóanyaggal kapcsolatban bármiféle vállalkozást alapítanak, robbanóanyagot szállítanak vagy szállításra átvesznek, maguk tisztában legyenek a robbanóanyag veszélyes voltával Az utóbbi időkben igen sok halálos katasztrófa történi Hogy mást ne említsek, a veszprémi betonút építésénél, a nagy veszprémi viadukt előtt, ahol a Mária-szobor van, a kellő elővigyázatosság elmulasztása miatt, mivel egy olcsón fizetett segédlőmestert alkalmaztak, 90 fillér helyett 35 fillér órabérrel, négy magyar ember vesztette életét szent karácsony estéjén. Ennek emlékére ott a betonút mellett, a bevágásban, egy Mária-szobor éft egy örökmécses állanak. T. Ház! A mi törvényes intézkedéseink — gondolok elsősorban aw 1924 : XV. tc-re. amely az emberi élet kioltására és rombolására alkalmas anyagok gyártására, előállítására és 22*
