Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-217

Az országgyűlés képviselőházának 217. tett sermminemű ígéretet a cenzúrát illetően, csupán azt a hajlandóságot juttatta kifejezésre, hogy a cenzúra technikai kezelését tekintve mindazokat a könnyítéseiket megfontolás tárgyává fogja tenni, amelyek a cenzúra helyes gyakorlását és ezzel együtt az ország fontos érdekeinek védelmét lehetővé teszik. Ezek az intézkedések meg is történtek! Kívánatos, hogy a cenzúra működését az észszerűség és logika szabályai irányítsák, gyakorlati működésére azonban elsősorban aa államérdek, a külpolitikai események, a hadiállapot és ehhez hasonló okok gyakorolnak befolyást és így a cenzúra akkor jár el legcélszerűbben és legkövetkezetesebben, ha ezeknek az erőtényezőknek megfelelően az ország külpolitikai, honvédelmi és gazdasági érdekeit legjobban szolgálja. Az interpelláló képviselő úr a cenzúra működéséből több konkrét példát hozott fel, amelyek valamennyien a zsidókérdést érintik. A m. kir. kormány több alkalommal félreérthetetlenül kifejezésre juttatta e tekintetben elfoglalt álláspontját és ennek megfelelően a zsidókkal foglalkozó közlemények felett a cenzúrát oly mértékben kívánta gyakorolni, amilyen mértékben azt az ország belső rendje és külpolitikai érdekei megkövetelik. A m. kir. kormány viszont természetesen nem tartja megengedhetőnek az olyan durva és felelőtlen hangú közlemények közzétételét, amelyek semilyen tekintetben sem szolgálják a kérdés megnyugtató elintézését, csupán az ország belső békéjét és rendjét veszélyeztetik. Kérem a Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi augusztus hó 34-én. Bárdossy László s. k.« Elnök: Méltóztatnak az írásbeli miniszterelnöki választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök lír második válasza Maróthy Károly képviselő iir részére. Kérem a jegyző urat, hogy az írásbeli választ felolvasni szíveskedjék. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Maróthy Károly országgyűlési képviselő a Ház folyó évi június hó 25-én tartott ülésében a sajtócenzúra visszásságai tárgyában interpellációt intézett hozzám. Erre az interpellációra a következőket válaszolom: A Satóellenőrző Bizottság feladatának ellátása közben követhet el tévedéseket és szolgáltathat okot panaszokra. Ezeket a komoly és konkrét alakban előterjesztett panaszokat a m. kir. kormány, úgy, mint a múltban is tette, jelenleg is a legjobb szándékkal igyekszik orvosolni. Arról nincs tudomásom, hogy a Sajtóellenőrző Bizottság rendeltetését s hatásköriét túllépve kötelességét nem a nemzet, hanem a kormányzat védelmében gyakorolná. Erre vonatkozóan a képviselő úr interpellációja sem szolgáltat bizonyítékot. Az interpelláló képviselő úr a sajtócenzúra szempontjából összehasonlítást tett az elmúlt évek és a mai idők követelményei, valamint a hazai viszonyok és egy küláilam rendszere között, továbbá véleményt mondott arról, hogy Magyarországnak általános külpolitikai helyzete, különös tekintettel az európai háborúra, a cenzúrára nézve milyen enyhítéseket indokolna. Legyen szabad ezzel szemben határozottan kijelentenem, hogy mindazoknak a politikai, katonai és gazdasági követelméése 19Ifi november 12-én, szerdán. 141 nyéknek az elbírálása, amelyek a cenzúra fenntartását és gyakorlását ^szükségessé teszik, a m. kir. kormány joga és kötelessége. Ez alkalommal ismét kifejezésre juttatom am. kir. kormánynak azt a határozott szándékát, hogy a sajtóellenőrzés tekintetében minden olyan technikai könnyítést végrehajtasson, amelyet a viszonyok komolyan indokolnak és amelyet az ország szem elől nem téveszthető érdekei megengednek. Ennél meszszebbmenő könnyítéseket azonban a kormány, ^ppen felelősségének érzetében, nem tehet. Kérem a Kjépviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi augusztus hó 25-én Bárdossy László s. k.« Elnök: Méltóztatnak az írásbeli miniszterelnöki választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr válasza Bodor Márton képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, hogy az írásbeli választ felolvasni «zíveskedjék. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Bodor Márton országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1941. évi június hó 25-én tartott ülésében a rendőrségnél tapasztalható anomáliák tárgyában interpellációt terjesztett elő. Erre az interpellációra végleges válaszom a következő. Az interpelláló képviselő úr elsősorban kifogásolja, hogy az őrszemélyzet ruhaellátása nem kielégítő. Kétségtelen, hogy a rendőiiegénység ruhaellátásában a folyó évben némi visszaesés állott be, ami annak tulajdonítható, hogy a keleti és erdélyi országrészek visszacsatolása folytán a rendőrlegénységi létszámban előállott többletszükséglet fedezésére 1250 újoncrendőrt és 1000 nyugdíjast kellett bevonultatni és hetek alatt egyebek között ruházattal is ellátni. Ez a művelet természetesen a korábban rendszeresített legénységi létszám ruházati készletében aránylagos csökkenést idézett elő, ez az átmeneti csökkenés azonban korántsem olymérvű, hogy az a szolgálat ellátására zavarólag hatott volna. Egyébként a kellő időben minden intézkedés megtörtént arranézve, hogy amennyire az a textil- és bőranyagok gyártásában és szállításában a mai viszonyok között jelentkező rendkívüli nehézségek mellett lehetséges, a rendőrlegénység ruházattal való hiánytalan ellátása mielőbb helyreálljon. Azt állítja továbbá az interpelláló képviselő űr, hogy az Őrszemélyzet szabadnapjain vezényelve van és ezért díjazást nem kap, ezzel szemben pedig a tisztviselők ellenőrzési díjat kapnak. Ez az állítás nem helytálló, mert a szabadnapjain szolgálatra vezényelt rendőrlegénység fejenként napi 1.80 pengő úgynevezett készültségi pótdíjban részesül. A rendőrtisztek sem készültségi pótdíjat, sem ellenőrzési díjat nem kapnak. A színházak, mozik, mulatók, stb. ugyanis meghatározott kulcs szerint rendőri ellenőrzési díjakat kötelesek ugyan fizetni, ezek a díjak azonban az 1930 : XXVI. te. vonatkozó rendelkezése szerint kincstári bevételt képeznek. Ebben a bevételben nyer fedezetet az ugyanezzel a törvénnyel rendszeresített rendőri pótdíj, amelyben minden rendőr egyaránt részesül. Azt is kifogásolja a képviselő űr, hogy az őrszemélyzet gyermekei csak 16 éves korukig --J»—. ^•^^l.^.^i.,^^-..:-..: i.L-