Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-217
Áz országgyűlés képviselőházának 217. • ezetesen sok vonatkozásban küzd a kezdet nehézségeivel, saját magán belül is, de kifelé is. Hangsúlyoznom kell ugyanis, hogy az értetlenség, amellyel ez a munka találkozik, még mindig igen nagy az országban; azonban éppen ez az egyik célja egész szociálpolitikámnak, hogy ezt az értetlenséget leküzdjem s a szociálpolitikai munkával és annak lényegével szemben úgy a társadalomban, mint a hivatalos apparátusokban megfelelő megértést tudjak teremteni. Hála Istennek, ezen a téren is — és ezt nyugodt lélekkel hangsúlyozom ~ határozott előrehaladást tapasztalunk. T. Képviselőház! A N/sp- és Családvédelmi Alap, amint tudjuk, azt célozza, hogy ebben az országban egy konstruktív szociálpolitikai munka induljon meg annak érdekében, hogy az elesett, különösen mezőgazdasági rétegeket, úgy emeljük fel, hogy azok aztán saját lábú kon, segítség nélkül tudjanak egzisztálni és hogy termelő, hasznos polgárai legyenek az országnak. Ebben a tekintetben az első év a legbiztatóbb eredményeket mutatja. Mert egyfelől ami a Családvédelmi Alap munkáját illeti, azok az összegek, amelyek a kitűzött célra szánva voltak, erre a célra fel is használtattak, másrészt megállapítható, hogy a Családvédelmi Alap munkájába vont rétegben megvan a készség, az arravalóság és a megértés ezekkel a szociális törekvésekkel szemben. Hogy mást ne mondjak, azok a kölcsönök, — mert hiszen minden csak kölcsön formájában jut ki az emberekhez — amelyeket ezeknek a vagyontalan kis embereknek adtak azért, hogy egzisztenciájukat feljavítsák és őket talpraállítsák, olyan szépen folynak vissza, visszafizetési kötelezettségüknek az emberek olyan szépen tesznek eleget, hogy ez a legjobb reményekre jogosít a Programm további végrehajtása tekintetében. Természetes, hogy ma még sok hiányról lehet beszélni. Ma még nem lehet azt állítani, hogy mindenütt egyforma megértéssel és eredménnyel kezelik a kérdést, de határozottan fejlődést látok pis meg vagyok róla győződve, hogy egy-két esztendő alatt az egész ország, minden közigazgatási szervezet be fog állni teljes lélekkel ebbe a munkába, aminek ők maguk látják a legna gyobb hasznát. T. Ház! Ismét Maróthy képviselő úr egy kijelentésére kell visszatérnem, aki azt állította, hogy a kormány a családvédelmi gondolatot egyáltalában elhanyagolja. Méltóztassék áttekinteni a törvényhozás munkájának legutóbbi két évfolyamát és méltóztatnak jóhiszeműen konstatálni, hogy mindenütt a családvédelmi gondolat az, amelyet a kormány előtérbe helyezett, lettlégyen akár gazdaságpolitikai, akár pénzügyi politikai, akár közigazgatási vonatkozású a törvényhozási intézkedés, mindenütt kidomborodott az, hogj igenis, a legnagyobb súlyt a családvédelemre helyezzük (Rajniss Ferenc: Jó öreg olajcseppek!), mert nekünk is az a meggyőződésünk, nemcsak az ellenkező oldalon ülő képviselő uraknak, hogy igenis, a magyar uép szaporodásának biztosítása és fokozása az egyetlen eszköz a nemzet jövőjének biztosítására, (laps a jobboldalon és a középen. — Maróthy Karoly: Na, ugye? Én is'ezt mondtam! Kar volt megharagudni!) Ebben a tekintetben nine* semmi különbség közöttünk, de ne meltóztas sék jogosulatlanul ilyen vádakkal eloállani. (Maróthy Károly: Jogos volt a vád!) Nem volt jogos! (Zaj. — Elnök csenget) Nem győzőm hangsúlyozni, hogy ne méltóztassék ilyen kérdések gyökeres megoldását i KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI. ïlése 194-1 november 12-én, szerdán. 129 24 óra alatt követelni. (Maróthy Károly: Két évtizede várjuk!) Hol volt ön, képviselő úr, két évtizeddel ezelőtt? (Rajniss Ferenc: Mindnyájan megvoltunk. Téved a belügyminiszter úr. Ötvenéves emberek vagyunk. Megvoltunk, dolgoztunk, nem vagyunk fiatalok. — Zaj. — Elnök csenget.) Azt hiszem, mindenkinek a józanságára kell appellálnom, amikor azt kérem, méltóztassék ezt a kérdést higgadtan és türelemmel kezelni, (Maróthy KárOíy: Nem személyi, de tárgyi választ kérünk!) mert egy olyan folyamatot megállítani és megfordítani, mint a népszaporodás csökkenés, 24 óra alatt nem lehet. (Zaj.) Ehhez óriási nevelési és szociális munka^ szükséges. Ezt különben a képviselő urak éppen olyan jól tudják, mint én. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Patacsi Dénes köz beszól. — Zaj.) Elnök: Kérem, Patacsi képviselő urat, szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: A szociálpolitikával szorosan összefügg a közegészségügyi politika, amelyről nem kell sokat beszélnem, mert ott már az eredmények beszélnek. A legnagyobb megnyugvással mondhatom, hogy azok az egészségpolitikai intézkedések, amelyeket folyamatba tettünk és amelyek a törvényhozás hozzájárulásával megindultak, a legszebb eredményeket mutatják, úgy, hogy ebben a tekintetben semmi, aggályom nincs; itt a fejlődés nyugodt, biztos tempóban megy tovább. (Rajniss Ferenc: Lefelé!) Hogyan? (Rajniss Ferenc: Lefelé. Sajnos, sok minden dologban így van ez!) Miben például? (Rajniss Ferenc: A fejlődés!) Miben? (Rajniss Ferenc: Meg kell nézni egy falut! — Maróthy Károly: Mondtam példát eleget!) A falu közegészségügyi fejlődése is határozott lépésekkel megy előre, ezt nyugodtan merem mondani. (Ügy van!! Ügy van! a jobboldalon.) Aki az ellenkezőjét állítja, az vagy nem ismeri a falut, vagy nem jóhiszemű. (Maróthy Károly: Az egyke terjed az egész országban! — Zaj.) Elnök: Kérem, a képviselő urakat minden, oldalon, méltóztassanak csendben maradni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Amikor ezeket a törvényjavaslatokat a törvényhozás elé hoztam, akkor megmondtam, hogy bizonyos időre szóló programmokat állítottam fel. Ezeket a programmokat eddig betartottam s ( a jövőben is be fogom tartani, de megint úgy állunk, hogy huszonnégy óra alatt változtatni a helyzeten nem tudok. (Zaj.) Itt csak fokozatos fejlesztésről lehet szó. (vitéz Szalay László: Aki ezt nem érti, az túl fiatál! — Maróthy Károly: Az volt a divatos jelszó, hogy lassan járj, tovább érsz! — Zaj. — Elnök csenget.) Kétségtelenül igaz az, hogy van a közegészségügyi szolgálatnak és igazgatásnak egy szektora, ahol bizonyos elmaradások mutatkoznak. Ezt nyiltan megmondtam és megmondom most is. Ez: a betegellátás és a kórházügy kérdése. Itt határozott elmaradás van, még pedig financiális okokból, mert nem tudjuk előteremteni azokat az eszközöket, amelyek a gyors fejlődéshez szükségesek. Itt is szukcesszív, Programm szerű fejlesztésre van szükség. (Maróthy Károly: Tessék a zsidókat megadóztatni, mindjárt lesz pénz, miniszter lír!) Miért, hát a zsidók nincsenek megadóztatva Magyarországon? (Maróthy Károly: Nincsenek!) Ezt nem tudtam. (Maróthy Károly: Jövedelmükhöz képest nincsenek!) Elnök: Maróthy képviselő urat ismételt figyelmeztetéseim után, rendreutasítom. < 20
