Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-213
2 Az országgyűlés képviselőházának 213. ülése 19ki október 22-én, szerdán. kor könyveiben jelentek meg, amikor az ő hatalmas reformmunkájában jelentkeztek. Széchenyi nemcsak a maga korának magyarságáért dolgozott, szenvedett és omlott össze, ő az örök magyarságnak szentelte életét. Az egész magyarságot át akarta gyúrni, új létre formálni; új magyar típust akart nevelni, amelyik elhagyja a múlt hibáit, felfokozza a múlt erényeit, amelyik európai és magyar tud lenni egyszerre. És _ milyen hősi szívvel, mennyi hittel, mennyi elszánt akarással és önfeláldozással, milyen bizalommal fogott neki munkájának! S bár ismerte, mindenkinél jobban nemzete hibáit, mégis el merte kiáltani, hogy — ha talán századok múlva is — d!e valamikor első népe lesz a magyar a világinak! És Széchenyi nemcsak hitt, nemcsak lángolt, nemcsak fantáziája volt, nemcsak terveket készített; azt is megmondta, meg is mutatta, hogyan kell ezeket a terveket valóra váltani. Fájdalomi, a rettentő munkában és a szörnyű nemzeti katasztrófa hatása alatt az. ő nagyszerű fizikuma korán összetört; áldott keze aláhanyatlott és sokoldalú programmja, munkája — melynek végrehajtása amúgy is egy egész lelkes munkás tálbort kívánt volna — befejezetlen maradt. Befejezetlen maradt a sok tervbevett nagyszerű munka, de nem befejezhetetlen. Az ő szellemének — sokszor észre sem vett — irányítása mellett a nemzeti élet különböző területein, itt is, ott is tettünk lépéseket előre. És ha oly ami bensőségesen keresztények leszünk» mint volt Széchenyi, ha fajtánknak az az igaz, tiszta,« önfeláldozó szeretete fosr áthatni bennünket, melyet ő szavakban és tettekben olyan sokszor és olyan erőteljesen juttatott kifejezésre, ha mi is úgy igyekszünk felismerni a »magyar hibákat ésl megbecsülni a magyar erényeket, mint ő, ha sem irreális optimizmusnak, sem gyáva pesszimizmusnak nem^ adjuk oda magunkat, ha minden tudásunkat és erőnket latbavetve hozzá iméltó módon fogunk dolgozni tudni, akkor nemcsak előkészíthetjük a nemzeti felemelkedés nagyszerű korszakát, hanem az ő megkezdett munkáit be is fejezhetjük. T. Ház! • Áthatva a Széchenyi géniusza iránti^ hála és tisztelet érzésétől, a felsőház elnökével együtt elhatároztuk, hogy a két Ház nevében az. ő nagy emlékének megörökítésére itt, az országrgyűléis Házában márvány emléktáblát helyezünk el. (Általános helyeslés és taps.) Elhatározásunkat a nyári szünet alatt végre is hajtottuk. Bejelenteni a t. Háznak, hogy az emléktábla elkészült és azt a két Ház tagjainak jelenlétében folyó hó 29-én dléli 12 órakor fogjuk kegyeletes ünnepély keretébein leleplezni. Javaslom, t. Ház, hogy az elmondottak kapcsán Széchenyi István születése 150 éves évfordulójáról való megemlékezésünk a mai ülés jegyzőkönyvéhen megörökíttessék. (Helyeslés.) A Ház az elnök javaslatát egyhangúlag magáévá teszi. T. Ház! Ügy gondolom, hogy a közérzésnek adok kifejezést akkor is, amikor a Ház figyelmét a rokon finn nép hősi küzdelmére irányítom. (Hosszantartó élénk éljenzés és tavs a Ház minden oldalán.) Köztudomású, hogy a kicsiny finn nép, mely alig egy éve olyan dicsőséges harcot vívott százszorta nagyobb ellenfelével, a szovjetek Oroszországával, ismét fegyvert fogott s kemény küzdelemben visszaszerezte ősi határait, (Éljenzés.) sőt ma már saját földjükön méri a bolsevistákra keimény csapásait. Azt hiszem, t. Ház, az, a megállapítás, hogy egy számbelileg kicsiny " nép is lehet nagy nemzet, ha fiai erősek a hazaszeretetben, tiszták jellemükben, gazdagok a tudásban, kitartók a munkában és vitézek a harcban, egy nemzetre sem illik jobban, mint a száimibelileg kicsiny finn nemzetre, és úgy vélem, minidannyiunk nevében jelenthetem ki, hogy a legnagyobb tisztelettel, megbecsüléssel és csodálattal nézzük a rokoni finn nemzet heroikus küzdelmét s országuk területi épségének helyreállítása feletti hazafias örömükben testvéries érzéssel osztozunk. (Ügy van! T'Jgy van! — Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Kérem a t. Ház hozzájárulását, hogy erről a Ház nevében a finn képviselőház elnökét táviratilag értesíthessem és előtte legjobb szeí'encsekívánataimat tolmácsolhassam. (Élénk helyeslés.) A Ház az elnök javaslatához hozzájárul. T. Ház! Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök r úr átiratát, amelyben tudatja, hogy a Kormányzó Űr Őfőméltósága folyó évi szeptember 15-én kelt legfelsőbb elhatározásával Laky Dezső m. kir. közellátásügyi tárcanélküli minisztert (Éljenzés és taps jobb felől. — Derültség a széîsobaloldaîon.) állásától saját kérelmére felmentette s helyébe GyÖrffy-Bengyei Sándor m. kir. titkos tanácsos, szolgálatonkívüli vezérezredest közellátásügyi tárcanélküli miniszterré kinevezte. (Éljenzés és taps.) A Ház a bejelentést tudomásul veszi. ' Bemutatom a t. Háznak Ráduly Laios képviselő úr levelét, .melyben katonai szolgálatának tartamára a Háztól szabadságot kér. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni! (Igen!) A Ház a szabadsághoz hozzájárul. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr többrendbeli átiratát, amelyekben tudatja, hogy a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről; a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931:XXV1. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról, valamint az 1931:XXVI. te. 7. §-a értelmében alakított országos bizottság tagjai számának újabb felemeléséről: r a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről; az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az iigryvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról; a Németbirodaíómmal 1938. évi december hó 10. napján kötött adóügyi pótegyezmények becikkelyezéséről; végül a házassági jogról szóló 1894:XXXI. te. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi .rendelkezésekről szóló, az országgyűlés két Háza által alkotott törvényeknek, mint 1941. évi X— XV. törvénycikkeknek kihirdetése az Országos Törvénytárban megtörtént. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Jelentem a t. Háznak, hogy Eckhardt Tibor országgyűűlési képviselőnek (Félkiáltások a szélsőbatoldalon és jobbfelől: Pfuj! Pfuj! — Kajniss Ferenc: A pártja még elfelejtett nyilatkozni hosszú időn keresztül! Egy pár kaszinó is! — Az elnök csenget.) a magyar állampolgárságtól való megfosztásáról a Budapesti Közlönyből értesülve, ügyét a házszabályok 15. §-ának (2) bekezdése értelmében az állandó Összeférhetlenségi bizottsághoz tettem át. (Csia Sándor: És a társai?) A Ház a bejelentést tudomásul veszi. A t. Ház tudomására hozom, hogy a kalocsai királyi törvényszéknek ifj. Bitner Sándor