Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-211

Ai országgyűlés képviselőházának 21 i. hogy ez a törvényjavaslat csonka marad mind­addig', aanig' egyrészről némi biztatást ad a házasságon kívüli érintkezésre, másrészt nem bünteti azt, lia kijátszása történhetnék a tör­vénynek. Szerény felfogásom szerint tehát a logikai összefüggés ebben a fajvédelmi tör­yénykomplexumban kétségtelen. (Űfjy van! Úgy van!- a jobboldalon.) Ebből viszont követ­kezik az is, hogy szükségszerűen — a házsza­bályok szavaival élve szükségszerűen — kellett beilleszteni ezt az intézkedést. Egyébként nem tudom, hogy abban a szövegben, amelyet a kép­viselő úr citált, van-e olyan rendelkezés, amely azt tartalmazná, hogy kizárólag' a meglévő ja­vaslat szövegéhez kell ragaszkodni, (Rassay Károly közbeszól. — Elnök csenget.) hogy ki­zárólag; csak mechanikus kiegyenlítéssel kel­lene az egyeztető bizottságnak foglalkoznia. A lényeg az, hogy az a vitás kérdés, amely a két Ház között felmerült, fajvédelmi kérdés, ennek lényegével kellett foglalkozni a bizottságnak és a lényeghez 'kapcsolódó módosítást indítvá­nyoztak az egyes bizottságok. Egyébként bátor vagyok hozzátenni azt is, hogy Kassay képviselőtársam felhozott, mint analógiát, azt a ibizonyos múltkori esetet, ami­kor Imrédy képviselőtársam alkotmányos aggályait terjesztette itt elő a képviselőház­ban. Nehéz a két • eset között párhuzamot vonni már csak azért is mert itt- egy egészen másfajta esettel állunk szemben, amikor most a két Ház közötti egyeztetési eljárás során olyan alkotmányos kolliziót akartunk elke­rülni, amelynek súlyosságára éppen Rassay képviselőtársam célzott a napokban a bizott­ságban. Bátor vagyok hozzáfűzni, hogy tudomá­som szerint a felsőház részéről olyan illusztris tekintély, mint Balogh Jenő, aki kétségtelenül elég súlyos jogi szaktekintélynek számít, ki­jelentette, hogy neki közjogi aggálya nincs az ilyen szerkesztés tekintetében. (Rassay Károly: Akkor nem honorálták, amikor a javaslat el­len szavazott! Akkor nem volt tekintély!) Másrészt éppen a jelen esettel kapcsolatban kétszeresen jelentős a felsőház határozata, amivel röviddel ezelőtt báró Prónay György hasonló értelmű indítványát többséggel elve­tette. Arranézve, hogy az igazságügyminiszter tir a törvényjavaslat szerkezetére vonatkozó­lag a képviselőházi vita során mit mon­dott, nem én vagyok illetékes nyilatkozni. Az igazságügyminiszter úr bizonyára meg tudja erre a megfelelő választ adni. Szerény vélemé,­nyem szerint azok az indokok, amelyeket bá­tor voltam előhozni és különösképpen pedig az a szempont, ami képviselőtársam részéről is a múltban felmerült, nevezetesen a két Ház közötti kollizió célszerű elkerülése, indokolnak egy ilyen módosítást, amely egyébként az *;gész kérdéskomplexum lényegéhez szorosan hozzátartozik és mindnyájunkat megnyugtat abban a tekintetben, hogy elkerülhetővé teszi szigorú szankciók révén ennek a törvényjavas­latnak a kijátszását és eloszlathatják aggálya­inkat. Mindezek alapján tisztelettel kérem, hogy pártom nevében méltóztassék az elnök úr napi­rendi javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon, a középen és a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Radocsay László igazságügy miniszter: T. Képviselőház! Eassay t. képviselőtársam fel­KÉPVISELÖHÁZl NAPLÓ X. ütése iÓJj-i jàiiiis 2'rcn, csütörtökön. 4§3 szóialására lényegében meggyőződésem szerint is igen helyesen válaszolt Donáth György képviselő úr. Néni erre akarok érdemben vála­szolni, hanem miután személy szerint méltóz­tatott engem aposztrofálni, rá akarok mutatni arra, hogy bizonyos vonatkozásban tévedett a t. képviselő úr, mert az, amit Incze Antal képviselő úrnak válaszoltam, az eugenikai fejezetre vonatkozott. Ö t. i. azt mondotta, hogy ezt már az 1940:VL tc.-be be kellett volna illeszteni, amire én azt mondottam, hogy a kép­viselő úrnak igaza van, de ha akkor nem csi­nálták meg, most íuár egy 1941-ben meghozott és kihirdetett törvénybe nem lehet utólag be­illeszteni. (Rassay Károly: Tévedés!) Bocsá­natot kérek, nem tévedek, mert én mondottam és pontosan tudom, hogy mit mondottam. (Rassay Károly: A Naplóban benne van!) Le­het. (Rassay, Károly: Szóval rossz a Napló!) Nem azt mondom, hogy a Napló rossz, hanem azt, hogy tévesen méltóztatott szavaimat értel­mezni, mert én Incze Antal t. képviselőtársam­nak az eugenikai részre vonatkozó megjegy­zésére mondtam, hogy nem lehet a törvénybe beilleszteni. Igenis azt az álláspontot foglal­tam el több felszólaló képviselőtársamnak arra a kívánságára, — azt hiszem Maróthy kép­viselőtársam is kívánta — hogy szabályoztas­sék ebbèn a javaslatban a házasságon kívüli • nemi érintkezés kérdése is, hogy ez ebbe a javaslatba semmiképpen nem való, mert szer­kezetileg nem tartom helyesnek, hogy ez egy házasságjogi törvénybe illesztessék be. Űgy-e, ezt mondottam? (Rassay Károly: Hogyne!) Azt mondottam tehát, hogy szerkezetileg nem való bele és utána még azt is hozzátettem, hogy ezzel nem mondottam azt, hogy nincs szükség erre a szabályozásra. Ezt mondottam, lehet hogy nincs a naplóban, de mondottam. Nem azt mondottam tehát, hogy nincs szükség­ilyen szabályozásra, csak azt, hogy nem ebben a javaslatban. (Rupert Rezső: Rassay is azt mondja, hogy nem ebben a javaslatban! ,-— Halljuk! Halljuk! jobb felől.) De Rassay kép­viselőtársam másra mutatott rá, arra, hogy nem lehet beilleszteni. (Zaj. — Rupert Rezső: Most már nem lehet! — Elnök csenget.) Hogy most már nem lehet? Ezt én az 1940: VI. tc.-re mondottam, nem is lehet másként érteni, amit mondottam, nem is zavarható össze ez a két dohog. Azt pedig ma is fenntartom, hogy meg­győződésem szerint szerkezetileg valóban nem egy házasságjogi javaslatba való a házasságon kívüli érintkezés eltiltásának szabályozósa, de természetesen hozzátettem, hogy szükség van a szabályozásra és a módosítást annyival is inkább el kellett fogadnom, mert egy tisztán szerkezeti, kérdésen nem múlhat egy olyan na­gyon i komoly kérdés elintézése, (Élénk helyes­lés és taps.) amit a két Ház összeütközése fő­leg ezekben a nehéz időkben jelentene. Tehát koncessziót tettem tisztán szerkezeti szempont­ból azért, hogy a lényeget mentsük s hogy ne keletkezzék ilyen diszharmónia. (Helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra jelentkezett? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Rajniss Fe­renc. Elnök: Rajniss Ferenc képviselő urat illeti a szó. » Rajniss Ferenc: T. Ház! Csatlakozom azokhoz a fejtegetésekhez, amelyeket az igen t. igazságügyminiszter űr mondott. Kétségte­len dolog, hogy van formális, dogmatikus és van lényegbeli alkotmány-, illetve közjogi sé­74

Next

/
Thumbnails
Contents