Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-206
Az országgyűlés képviselőházának 206. télyének, a parlamentarizmus megrovásának szempontjából ő csak egy ténválladékot kap és a tényálladék után lelkiismerete szerint ítélkezik. A mentelmi bizottság, amely egy zsűri, — arról lehet vitatkozni, hogy jó-e. vagy nem jó. ez megint más kérdés — azonban ameddig a parlamentarizmus van és ezt a formát tartjuk be, addig kötelesek vagyunk annak finom nüanszai és követelményei szerint eljárni, (vitéz Lipcsey Márton: Kötelesek vagyunk magunkat igazolni!) Nem tetszik ismerni ezeket az ügyeket, t. képviselőtársam, azért méltóztatik közbeszólni. Ha méltóztatnék ismerni, akkor nem szólna klözibe. Az a kérésem, t. Ház, ne méltóztassék minden apró kis ügyet pártügynek tekinteni. (Meskó Zoltán: A mentelmi ügy egyáltalán nem lehet sohasem pártügy!) Elismerem, hogy parlamenti rendszerben pártfegyelem is szükséges, de olyan önálló, helyes judiciummal rendelkező urak ülnek a terem más oldalain is. hogy kérhetem, méltóztassanak az ilyen dolgokat egyénileg, esetenként mérlegelés alá venni. Itt nem arról van szó, hogy a mentelmi bizottság ilyen vagy olyan tagjainak vagy az előadó úrnak tekintélyén efeorba esik azért, mert a Ház a mentelmi bizottságnak ezt vagy azt a jelentését nem fogadia el, vagy azt mondja ki. hogy visszaküldi, méltóztassék újabb mesrvitatás tárgyává tenni a konkrét esetet. Méltóztassék elhinni, sok esetben sem kisebbségi véleményt, sem semmiféle bejelentést nem teszünk, holott ugyanúgy lehetne mindenegyes esetben ilyen bejelentést tenni. Ebben a konkrét esetben azért tettük, mert látjuk, tudjuk és érezzük, hogy itt tedenciózus. irányított dologról van szó. (Ellenmondások jobb felől.) Méltóztassék a parlamentarizmus tekintélye érdekében megfontolás tárgyává tenni ezt a dolarot és azt mondani: nem fogadjuk el, tegye a bizottság újabb vizsgálat tárgyává. Ezzel nem fog a világon semmi sérelem esni a párt tekintélyén, de főleg a parlamentarizmus tekintélyén nem fog csorba esni. t Kérem szépen még egyszer a t. többségi partot, tegyek megfontolás tárgyává ezt a kérdést, es ne méltóztassék egyszerre abból a szempontból kiindulni, hogy ez erről az oldalról hangzott el. (Zaj a jobboldalon. _ vitéz Lipcsey Márton: Az ilyen modor ellen van kifogásunk, azt ítéljük el akkor is. ha itt történik!) Ez az ügy nem nyert kellő kivizsgálást. Olyan részletesen nem adhatja elő az előadó ur sem a dolgot, az előadmányból. illetve az iratokból azonban kitűnik, hogy egyetlenegy polgári tanú sincs ebben az üdvben. Méltóztassék megfigyelni, (Tost László: Üres volt a ter!) Van egy olyan gyakorlat, amely oda tendál, hogy azonos érdekkÖzösségű emberek vallomása erősen mérlegelés tárgyává teendő. A mentelmi bizottság- ezt nem tette meg (vitéz Lipcsey Márton: No, elég tárgyilagos a mentelmi bizottság!), pedia- tessék elhinni, nyomozás során teljesített kihallgatások alkalmával, amikor tehát nem is kellett esküt tennie az illetőnek, nem is követett el semmiféle bűncseekraényt az, aki azt mondja a vallomásra, hogy »igen, így volt.« Egyetlen egy polgári ember sem volt az állítólagos tömesrben, hiszen csak akkoir zárják körül a teret, ha valami tómegesemény van. passzióból nem akadályozzak meg az embert, hogy odamehessen, csak akkor, ha csoportosulás van, ha pedig csoportosulás van, akkor kell hogy legyen ott a. hivatalos közegeken kívül még valaki. (Tost László: Nem volt csoportosulás!) A képviselő ur nem volt ott, ne tessék ilyeneket megjegyezni. Különben sem ért ezekhez a dolgok KÉPVISELŐHÁZI NAiPLO X. ülése 194.1 július 3-án, csütörtökön, 467 I hoz. (vitéz Lipcsey Márton: Maga ott volt? —' Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Budinszky László: Tisztelettel kérem, méltóztassék a kisebbségi véleménynek helyt adni és a kiadni kért képviselő úr mentelmi jogát fel nem függeszteni. Elnök: Szólásra következik 1 ? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Szólásra feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom sa tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e szemben Budinszky László és Szögi Géza képviselő urak kisebbségi véleményével, a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Lili János képviselő úr men-; telmi joga ebben az ügyben függesztessék fel,' elfogadni? (Igen! Nem!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Lili János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti, Budinszky László és Szögi Géza képviselő urak kisebbségi véleményét pedig elutasítja. Következik a mentelmi bizottság 514. számú jelentése Maróthy Károly képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Uzonyi György előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség Maróthy Károly mentelmi jogának felfüggesztését kérte sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt, és pedig azon okból, mert a szerkesztésében megjelenő Pesti Újság című lap 1941 január 18-iki számában cikk jelent meg a következő címmel »Hogyan árjásítanak a textiliparban? Tipikus zsidó-tőke bujtatok a Lódenposztógyárnál« fó>ím„ »Weintraubék keresztény barátai — Miért kell a névre szóló részvényeket bevezetni« alcím alatt. A cikk egész tartalma a feljelentő Kiss Lajos, vitéz Sallay István és Zloch Károly főmagánvádlók bejelentése alapján az ő becsületüket erősen sérti, helyesebben velük szemben rágalmazás vétségének tényálladekát látszik megvalósítani. A jelentés szó szerint idézi azután a cikk tartalmát. Felolvasom, mert kisebbségi véleményt is nyújtottak be. A cikk ezeket tártai? mázza (olvassa): »Az »egyensúlytörvény« szerint az a vállalat tekintendő kereszténynek,, ahol az igazgatóság több mint 50 százaléka keresztény, ezért választották be a Lódén igazgatóságába Zloch Károly és vitéz Kiss Lajos ve~ zérigazgató mellé Bartha Józsefet és < vitéz Sallay Istvánt.« »Tipikus esete ez a »bújtatásnak« és ami a legérdekesebb, hogy jogilag nem is kifogásolható, mert kereskedelmi jogunk szerint a részvény tulajdonosának a bemutatót kell tekinteni. Tehát, ha vitéz Kiss Lajos vagy Zloch Károly mutatják be a részvényeket, a mai törvényes rendelkezés szerint az illetékes hatóságok kénytelenek őket tulajdonosoknak tekinteni, még ha nyilvánvaló is, hogy nem állott módjukban a nagy értékű részvénycsomagokat megvásárolni. így a vállalatot a törvény rendelkezése szerint keresztény vállalatnak lehet minősíteni és közszállításokban is részesíthető.« »Természetes, hogy a bujtatok cselekedete is erkölcstelen, de özek az erkölcs szabályaival nem sokat törődnek.« A. cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek megvalósítani látszanak a sajtó útján elkövetett rágalmazás tényálladekát. A cikk névtelenül jelent meg. A felelős szerkesztő a cikk szerzőjét felhívás dacára sem 67
