Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

Az országgyűlés képviselőházának 205. illése 1941 július 2-án, szerdán, 433 ösztönös megérzések, a földhöz való kötöttség, a népi származás vezetett azokban az időkben, amikor pedig a közizléshez tartozott úgy vi­selkedni, ahogy a zsidók. Ezt a szempontot tartom szem előtt, a legigazibb nemzeti szem­pontot, annak a 8 millió földtúró és ipari dol­gozónak szempontját, amelyet a maga ösztö­nös ^megítélése* életfelfogása, a nemzetről, a közről való felfogása óvott meg attól, hogy egy idegen fajú ágba benősüljön, akkor is, ha az estleg anyagilag előnyösnek látszott. A tétel fordítottját nem állíthatom fel, mert nem_ kétséges, hogy ami a nők férjhezmenését illeti, a zsidó nőknek különösen az elmúlt esz­tendőkben társadalmi emelkedést jelentett az, lia bármiyen rendű és rangú keresztény férfi is kérte meg őket. Eb^ől a népi szempontból nézem a kér­dést;. Úgy látom, a javaslat ebből a szempont­ból is örvendetes. Dicséret illeti kormányun­kat azért, hogy a javaslatot akkor hozta a ház elé, amikor — ahogy azt a kormányelnök úr mondotta — mások fegyverrel kénytelenek most a maguk igazát és a maguk életét vé­deni, azt biztosítani, akkor mi idebent a -Ház­ban is dolgozunk, le tudjuk tárgyalni ezeket a roppant nehéz és fontos magyar életkérdé­seket. Éppen ezért tartom örvendetesnek azt, hoR-y mind nz összeférhetlenség, mind a faj­védelmi kérdést is, mint a gyökeres rendezés első lépését, a Ház elé hozta a kormány. Felszólalásom eél.ia az, hogy hangot adjak az úgynevezett háborút viselt fiatal és háború utáni nemzedék ama felfogásának, hogy nem értünk egyet az 50%-os megoldással még ak­kor sem, ha 50%-os zsidó származás mellett valaki a keresztség jegyében lett keresztény. Nem értünk vele egyet azért, mert az élét más tapasztalatokat mutat. Az egyetlen elfogad­ható megoldás az. hogy legfeliebb csak a 25%-os zsidó származásúak részére engedjük meg, illetve tegyük kötelezővé a tiszta keresz­tény házasságot. Ez a javaslat a tökéletes felszívódás, a tö­kéletes asszimiláció lehetőségét jelenti. Én nem a zsidókat kívánom védeni. Én azokat védem, akiket eddig ízlésük távol . tartott attól, hogy »konjunktúra«- vagy pedig úgy­nevezett >->szekszuál.is«-házassá»'ot kössenek. Azokat kel' támogatnunk akik józan, magyar és keresztény-házasságot kötöttek a múltban. Mélyen t. Ház! Mi a zsidóság romboló szellemiségét nagyon közelről láttuk, amikor a háború alatt a nagy zűrzavarban a felnőtt világ valahogy megfeledkezett a mi világ­nézeti nevelésünkről'. Az a katolikus gimná­zium, amelybe én jártam és amelynek VTT. osztályában 1917/1918-ban mintegy 17 tanuló volt. kilenc keresztény és nyolc zsidó, a leg­tökéletesebb képét mutatta annak, hogy mi­lyen a zsidóság orcája a fiatalság szempont­jából, a szülök szempontjából, a felnőttek szempontjából, az akkori társadalom szem­pontjából. Milyen kevesen voltak, talán nem is voltak, akik bennünket a magunk magyar­ságára figyelmezi ettek, a vezetőink között an­nál többen voltak, akik az európai a sságot hangsúlyozták. A zsidók pedig ennél is töb­bért, nemzetköziségért lelkesedtek. A magárahagyott generácó lelkiismerete szólal meg bennem, amikor ezeket PL Ház nyil­vánossága előtt leszögezem. Egyetértek mind­azokkal, akik azt állítják, hogy a mostani ja­vaslat nem végső megoldása a zsidó-kérdés­nek, mert nem is az. (Ügy van! jabbfelől.) A baktériumok veszedelmességét r nemcsak a. mennyiség, hanem azok minősége is hatá­KÉPVBELÖHÁZI NAPLÓ X. rozza meg. Az 50%-os zsidókérdés — méltóz­tassék elhinni t. Ház, — ilyen minőségi ve­szedelmet jelent. Viszont nem jelent nyugal­mat sem részünkre, sem a félzsidók részére, mert egészen biztosan odafejlődik a világ, hogy ezeken túl kell mennünk. Nem mi, az európai kontinens csupán, hanem maga Ame­rika _ is kezd magára ismerni, kezd nemzet lenni, kezd fegyverkezni, kezdi megtagadni azt, ami a zsidónak a hite, a vallása, ami a faji felfogását jelenti: a haszon s a pénz ki­zárólagos uralmát. Miért? Mert védekezni akar azok ellen az idegen behatások ellen, amelyek létét, vagy nemlétét alátámasztják, vagy biztosítják. Ha távol nyugaton ez a tái*­sadahni változás iránya, akkor mi itt Euró­pának keleti részén, ahol nem egyszerűen kü­szöb vagyunk, hanem kapuja vagyunk az új életnek — különösen ma — az igazi és tiszta kereszténységnek, ügyeljünk fajunk és hitünk védelmére. Mi a kereszténységet senkitől sem kaptuk ajándékképpen. A magyar őrök a ke­reszténység önkéntes felvételén kívül saját életadottságnál fogva keresztény alaptermé­szetünk voltak. Utalok arra. hogy mik a ke­reszténység/alapelvei. Az első az egy Tsten híves. A magyar, ha pogáuy is volt, egyTskm hívő volt. A másik- alapelv az egynejűség; Európában voltak tőlünk nyugatra fajok, amelyek egymásután lépték át ezeket az úgy­nevezett határokat. Őseink keletről jöttek és mégis »egyuejüséggel« jöttünk. Az emberszeretet a kereszténység követ­kező alapelve. Méltóztassék azt r mondani, hogy a sanctgalleni monostor krónikájában az úgynevezett zsákmányoló magyarokról mi a feljegyzés? Csak azt vették el. ami szemé­lyes szükségletükre kellett. Meg fel sem gyúj­tották a monostort. A szent korona alsó részét az emberséges fogoly-bánásmódért kaptuk. Te; hát keresztények voltunk és vagyunk. Európai szempontból nekünk mondanivalónk lesz még az ősi kereszt én v alapelven a kereszt jegyét felvett magyaroknak a jövő Európája ré­szér^­Ezt azonban esak akkor tehetjük meg, ha amikor a kezünkbe adódott a saját faji kérdésünk elintézése, nem leszünk liberális­keresztények. Legyünk szigorúbbak, mert magunkat védiük és a magunk fe]adatá"«k tisv!<vs«ég >s teliesíté&pii kívül az idővel elfá­radó Em-óua ('lé, amelynek keresztény erkölcsi célok kellenek. ma"id ha a szociális és a gaz­dasási társadalmi átalakulást megoldotta, oda­állhatunk- hogy ime mi magyarok ezt a kér­dést is ti^+án megoldottuk és nincs bennük semmi az idegen behatásokból és hitéletet élő kcrpczt'Pnyelí is va^vunk. T. Ház! Én örülök érmek a javaslatnak és azt megszavazom az?ul » kéréssel, bosry a^kor­mányzfit minél előbb jöjjön a, kiegészítő ja­vaslatokkal. Gondolok a háztartási alkalma­zottakra vonatkozó rendelkezésre. Vagy a*ra. hogy zsidó ne tarthasson bizonyos koron aluli háztartási alkalmazottat, vagy pedi^ arra, hogy büntessék azokat az úgynevezett házas­sági kibúvókat, a zsidó vadbázassá^okat, vi­szonyokat, amennyiben azok megállapíthatók. Mélveu t. Ház! Részleteiben megjegyzéseim a következők. A házasság előtti szükséges or­vosi vizsgálatok eseteit szeretném a miniszter ÚT által kico-észíttelni. Nevezetesen egyéb örök­lődő; betegségeket is ve«-venek fel a javaslat­ban, ne • csupán a gümőkórral és nemi beteg­séggel foglalkozzék a házasság előtti kötelező orypM vizsgálat. Utalok azután arra, hogy a honvédelmi 62

Next

/
Thumbnails
Contents