Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-205
Az országgyűlés képviselőházának 205. ütése 1041 július 2-án, szerdán. 41Ö ríteni, azonban természetes dolog, ha a kor many ezeket a nehéz időket alkalmasnak találja arra, hegy a Ház elé törvényjavaslatukat hozzon, akkor a kormánynak azzal is számolnia kell, hogy mi azokat politikai kritikában részesítjük. De eleve visszautasítanám azt a célzást, amely a mi mindig- elvi politikai síkon mozgó kritikánkat, mint a nemzet egységét megbontó erőfelvonulást akarná beállítani. Ha már most ennek a törvényjavaslatnak a vizsgálatába akarnék belemerülni, akkoi líassay képviselőtársam felszólalásába kapcsolódnám bele, aki főképpen azt a kérdést exponálta, hogy túl a javaslat tartalmi tényezőin mennyire időszerű, vagy nem időszerű ez a javaslat. Bocsánatot kell kérnem a t. Háztól, ha .ezt a felszólalást egy kicsit részleteiben taglalom, azonban általános magyar szempontból is fontosnak tartom, hogy ugyanabban a Házban, ahol a klasszikus liberalizmusnak egy ilyen elmés állásnontvédelmét meghallgattuk, elhangozzék ezzel a liberalista állásponttal szemben mondjuk egy modernebb közösségi él et szemlélet szembeállítása. Az első szempont, amelyet ó felhozott az volt, hogy az ő felfogása szerint — és »ő« alatt nyilván értendő az egész liberális világ, a Teréz körúttal és kapcsolt részeivel, beleértve a felsőháznak közéletüog igen jelentős tényezőit is — tehát ezek szerint a körök szerint a kormány feladata az volna, hogy ilyen nehéz időkben csak megmentse a jelent és a jövőt. Ez tökéletesen kvadrát az annyit emlegetett »lassan járj, tovább érsz« politikájával, tökéletesen kvadrát azzal a felfogással, amely azt hirdeti, hogy ki kell várni a dolgokat, mert valahogy csak volt, mert sehogy sohase lesz, ahogy a székely mondaná. A megállás, a dolgok megtartása, az erők lerögzítése. a dinamizmus megszűnése minden közösséget előbb-utóbb a visszafejlődésbe, a halálba, a pusztulásba visz. Tudjuk a nehéz időket, tökéletesen tisztában vagyunk, a túloldal és mi is azzal, s ezt igazán kevesen tagadják már Magyarországon, hogy benne van a világ egy átalakulásban, egy új értékszemlélet következik, egy új életstílusba megyünk bele. Ilyen időkben megállani egy népnek, különösen ha az a nép kicsi nép, különösen, ha az a nép geopolitikai helyzetében úgy áll, ahogy a magyarság áll, mi ezt egészen egyszerűen r életveszélyesnek tartanok. Nekünk meggyőződésünk, hogv bele kell illeszkedünk az életJbe. (Rupert Rezső: Kenyér kell a népnek! — Zaj a baloldalon. — Meskó Zoltán: Azért pucoljuk ki a zsidót, hogy több kenyér jusson a kereszténynek. — Rupert Rezső: Száraz lakás kell és a kisgyermekeknek tej! — Keck Antal: Iratkozzék fel és akkor mondja el!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Incze Antal képviselő urat illeti a szó. Incze Antal: Meggyőződésem az, hogy igenis haladni kell, bele kell illeszkednie a népek nagy közösségébe a mi közösségünknek is, ha meg akarunk állni. Természetesen meg kell vizsgálni azt, ami biztosan időálló, ezt népi sajátossággal kell megtölteni és értékesíteni belőle mindazt, ami a saját közösségünk számára jó. T. Ház! 1 Egy másik meglehetősen zavaros, alig érthető és nem nekem, hanem inkább a kormánynak szóló oldal vágás volt az, hogy faj, politikai nemzet és közösség, ezek meglehetősen összezavart fogalmak és maradjunk csak meg a jó »politikai nemzet< definíciónál, ami azt jelenti, hogy bárki, aki beszivárog akármilyen úton-módon például Galíciából, azután megszerzi magának az állampolgárságot, az már egyenlő jogú tagja a politikai nemzetnek! T. Kép viselőhá z ! Méltóztassék nekem megenged11 i, hop'v elmondjama következőket. Mi a »politikai nemzet« kifejezést ma nagy rizikók nélkül nem nagyon használhatjuk. Nekünk is át kell térnünk a közösség szó használatára, itt azonban természetesen szükség van arra, hogy bizonyos fogalmi rendezést végezzünk el. A közösség feltétlenül kevesebb, imitât a politikni nemzet, de egészen biztosai! több, mint a fai. Egy népi közösség kialakulásába, t. Ház, belejátszanak biológiai szempontok, természettudományi szempontok — itt a miliő hatására célzok —, de igenis belejátszanak egy közösség kialakulásába megfoghatatlan, elvont, irracionális szempontok is, amilyenek a közös történelem, a közös nyelv, kultúra és így tovább. Ha, t. Ház, a magyar közösség kialakulását vizsgálom és keresem azokat a komponenseket, amelyekből ez összetevődött, akkor itt is megtalálom a vér fogalmát, megtalálom a környezet fogalmát, tehát a magyar föld asszimiláló hatását, de feltétlenül találok egy elvont fogalmat is, amely a magyar közösség különleges hivatottságából következik, amely erkölcsi tartalommal tölti meg ezt a még csak természettudományos fogalmat és ez az egyéni áldozatkészség fogalma. (Zaj a baloldalon. — Horváth Zoltán közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Horváth Zoltán képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni! (Rupert Rezső: Kárpát-Duna-Nagyhaza) Incze Antal: Mit beszél a képviselő úri Hagyjon engem békén ezzel! Nagyon jól tudja, hogy semmi: közöm hozzá! Ne nekem adresz- • szálja ezt! (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak ezt a vitát abbahagyni. (Horváth Zoltán közbeszól.) Horváth Zoltán képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni. Incze Antal: T. Ház! Egészen röviden ehhez a biológiai^ komponenshez, akár tetszik a baloldali ellenzéknek, akár nem tetszik, csak azt teszem még hozzá, hogy fajbiológiai tudományos megállapítás az, hogy csak fajbiológiailag egymáshoz közelálló képletek keveredéséből származik fajbiológiailag egészséges egyed. Ezen semmit sem segít a tagadás. Ez olyan tudományos megállapítás, mint az, hogy az embernek általában két szeme van a látásra, két füle a hallásra. (Rupert Rezső: Kiváló kevertvérűek vannak. Ott ül Ön előtt a példa! Kiváló eredménye van a fajkeveredésnek!) Elnök: Kérem Rupert képviselő urat, maradjon csendben. Incze Antal: T. Házi Én Rupert képviselőtársamat is a magyar asszimiláló erő egy kitűnő példájának tarthatom. Kérem, ne haragudjék, hogy személyeskedem, de tagadhatatlan, hogy nagyon szeret ide célozni hozzánk. Igenis vannak a magyar közösségben idegen eredetűek, azt azonban állítjuk és tudjuk ezt mindenki tudja, Önnek is tudnia kell, csak tagadni akarja legfeljebb — hogy a zsidóság asszimilálása a legnehezebb probléma. Hogy miért? Azért, mert rászokott sokezer esztendős vándorlás során arra, hogy minden környezettel szemben ellenálló legyen. Nincs , földhöz kötve. Ezek. t. Ház, rendkívül egyszerű, mindenki által tökéletesen megérthető dolgok. (Zßj a bal- ós a szélsőbal oldalon.)
