Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

404 Az országgyűlés képviselőházának 204. ülése 194.1 július 1-én, kedden. hez egy kis időhaladék, hatliónapi határidő eltelte szükséges, mert ez nagyon aláássa házassági életünkben a házasságnak tartósságát és szentségét. Ha házassági törvényünk egyéb vonatkozásban meg is marad, ezt a • paragrafust a mai korszellemnek megfelelően törölni kell. Törölnünk kell annál is inkább, mert a házasság megkötésekor a házasfelek is könnyebben bocsátkoznak a házassági kötelékbe éppen annak elgondolásával, hogy közös beleegyezéssel hathónapi határidő után úgyis fel tudják a házasságot bontani. T. Képviselőház! Minthogy a magam részéről nem látom azokat a komoly és azokat a szerves és mély intézkedéseiket, amelyek ennek a kérdésnek megoldásával kapcsolatban is feltétlenül szükségesek, ezért a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon,) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Festetics Domonkos gróf! Elnök: Festetics képviselő urat illeti a szó. Gr. Festetics Domonkos: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy az idő előrehaladott voltára való tekintettel, beszédemet holnap mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, szerdán d. e. 10 órakor tartsa s ennek napirendjére tűzzük ki a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről, továbbá a szellemi együttműködés tárgyában Szófiában kelt magyar-bolgár egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat fölötti döntést, valamint a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Bejelentem a t. Háznak, hogy vitéz Imrédy Béla képviselő úr az elnöki napirendi javaslathoz a házszabályok 132. §-a 4. bekezdésének megfelelően írásban házszabályszerű .indítványt nyújtott be hozzám. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben javasolom, hogy a következő ülés napirendjére a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat általánosságban való tárgyalása tűzessék ki. Imrédy Béla s. k.« Elnök: vitéz Imrédy Béla képviselő urat illeti a szó. vitéz Imrédy Béla: T. Ház! Szokatlan dolog a Házban, hogy az elnöki napirendi indítvánnyal szemben a mai rendkívüli megszorító házszabályok mellett ellenindítvány tétessék, mégis indíttatva éreztem magamat arra, hogy ezt az

f ellenindítványt megtegyem és ezzel is célozzak arra, hogy a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről szóló javaslat harmadszori tárgyalásával szemben aggályokat táplálok és ezeknek az aggályoknak kénytelen vagyok kifejezést adni. Nemcsak mint ellenzéki képviselő beszélek itt, hanem mint a parlament egyik tagja. Legutóbbi felszólalásomban elmondottam, hogy lehet élni parlamentáris rendszerben, lehet élni tekintélyuralmi rendszerben, de bármely rendszerben éljünk, annak a rendszernek belső törvényszerűségei szerint kell azt a rendszert alkalmazni. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy nem vagyok a mai népképviseleti parlamenti rendszernek híve, de ezt nyíltan megmondottam mindig és pártprogrammunkban is nyíltan kifejezésre juttattuk ezt az álláspontunkat. Ami ellen én tiltakozom, az az, hogy a parlamentáris rendszert olyan módon alkalmazzák, hogy annak lényege fokozatosan elsikkad. Erről van szó. A közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről szóló javaslat, mint méltóztatnak tudni, egy igen egyszerű átszervezési javaslat^ volt, amely a miniszter és az alájarendelt hatóságok közötti hatáskör megosztásáról intézkedik. Az általános vita során az ellenzék elfogadta ezt a javaslatot. Elfogadta a javaslatot és akkor mi történt? A miniszter úr beszédében, tehát az általános vita lezárása után, ezt mondta (olvassa): »Ezzel körülbelül be is fejeztem azt, amit a javaslatról mondani) kívántam. Csupán annyit fűzök még hozzá, hogy egyidejű' ieg tervbevettük a hon védelmi miniszter xírral együttesen a honvédelmi nevelésnek és a testnevelésnek egységes rendezését. Mivel ehhez is külön törvényre volna szükség, amellyel nem tartanánk időszerűnek a t. Házat foglalkoztatni, a bizottságban ebben a javaslatban fogunk felhatalmazást kérni arra, hogy a testnevelés ügyének új szabályozását az eddigi törvények egyes rendelkezéseinek módosításával rendleletileg intézzük el.« T. Ház! Fogalmunk sem lehetett az általános vita során arról, hogy ilyenfajta módosító indítvány fog tétetnu Azt kérdezem, mit szólt volna az elnök úr, ha innen, az ellenzéki padokról az ifjúsága honvédelmi neveléséről kez/dett volna valaki beszélni, vagy akár a cserkészet és a leventeintézmény viszonyát kezdte volna itt taglalni.. Az mondta volna — igen helyesen — az elnök úr, hogy méltóztassék a tárgyra visszatérni, ez nem { foglalható bele e törvényjavaslat keretébe. Egy nagyon távoli formai összefüggést meg lehet állapítani a kettő között: a közoktatásügyi igazgatásba tartozik — talán tágabb értelemben — a testnevelési igazgatás is; de^ az ifjúság honvédelmi nevelését már az 1939. évi II. t.-c. szabályozta s ez aztán igazán nem tartozik a közoktatásügyi igazgatás körébe. (Ügy van! Úgy van! a bál- és szélsőbaloldalon.) Hozzáteszem, hogy abban a módosító indítványban, amelyet a bizottságban tettek, az indítványozott szakasz rígy szól, hogy (olvassa): »Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy az ifjúság honvédelmi nevelését és testnevelését egységes vezetés alá helyezze és az evégből szükséges szervezeti és egyéb szabályokat szükség esetében a fennálló jogszabályoktól eltérően is rendeletben megállapítsa.« Világos volt, íhogy egy aránylag kis jelentőségű javaslathoz egy nagyjelentőségű pótszakaszt indítványozott az eh3adó úr —illetve a kormány indítványozta ezt a bizottságban —, mert hiszen ez valóban nagyjelentőségű szakasz. Ez körülbelül azt jelenti — bocsánatot kérek, hogy német példára hivatkozom —, hogy Reichsjugendführert és Reich ssportführert nevezzenek ki, esetleg egy személyben; ez azt jelenti, hogy a cserkészet és a leventeintézmény viszonylatát újra szabályozhatja a kormány, hogy a cserkészetet magát megszüntetheti, vagy megszüntetheti a leventeintézményt; ez azt jelenti, hogy sportszövetségeket feloszlathat, átszervezhet, egyes sportágakat teljesen eltörölhet, vagy másokat