Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-194

26 Az országgyűlés képviselőházának 19h. testületek véleményének meghallgatását rendelő rendelkezései további biztosítékot nyujtariak arról, hogy az uzsorabíróság a döntését a gazdasági élet tényeinek pontos ismeretében fogja meghozni.« T. Ház! Kell ennél több? Szakemberek fognak véleményt mondani. Ha a minisztert belevesszük a javaslatba, ez csak azért van, hogy újabb nyomást lehessen a lelkekre gyakorolni (Ügy van! a szélsőbaloldalon.), hogy újabb kivételeket lehessen statuálni és újból hatálytalanná tegyük az úgynevezett közösségi szellemnek törvényi megnyilvánulását Magyarországon. (Maróthy Károly: Dicső javaslat! — Ellenmondások a jobboldalon.) Előrelátom, hogy micsoda, szörnyű zavar lesz itt a szakminiszterek között, amikor a földmívelósügyi miniszter úr és a közellátási miniszter úr, akik között úgyis mindig hatásköri differenciák vannak, össze fognak veszni, hogy melyik illetékes azt mondani, hogy ne induljon bűnvádi eljárás. {Maróthy Károly: A/ egyik megindítja, a másik visszavonja!) T. Ház! Ez a rendelkezés szerintem feles leges, ellentétben áll a közösségi szellemmel, ellentétben áll az igazsággal és gyakorlatilag csak rosszra vezet. A kormányzatnak az ügyészségeken keresztül úgyis megvan a befolyása arra, hogy mi és hogyan kerülj Ön ia bíróságok elé. (Gr. Károlyi Viktor: Lásd Kacs óh-ügy!) T. Ház! Térjünk át a javaslat 1. §-ának 2. és 3. bekezdésére, amelyek a készletgazdálkodással, illetőleg a forgalombahozatal kérdésével foglalkoznak büntetőjogi szempontból. Maga a javaslat itt is megállapítja, hogy ez a rendelkezés csak akkor fog hatályosodni, ha külön jogszabály rendelkezik. Van ilyen jogszabály! Amikor a javaslatot benyújtották, nem volt. Ma van? Két hónap elmúlt és ilyen jogszabály nincs. A régi jogszabály rossz, a készletgazdálkodást és a forgalmat illetőleg is. Én azt jobban bebizonyítani nem tudom, mint Kunder igen t. képviselőtársam az ő kitűnő beszédével, amelyben ő a következőket mondta : »Bátor vagyok azt is hozzáfűzni, hogy a szervezési intézkedések (következtében, tehát amiatt, hogy egy centralisztikus apparátus jogosult intézkedni, megállott a forgalom n vidéken a takarmányban.« T. Ház, ezt az állítását be is bizonyította, részletesen, szakszerűen. Most én. amikor tudom, bogy a kormányzat eddigi rendelkezései következtében bajok történtek a vidéken, hogyan szavazzak meg büntető szankciókat? Sopron megyében tudok egy másik esetet. Egy nagybérlőnek hízóit párszáz disznaja és fogyóban volt a takarmánya. Eljött Budapestre, kért takarmányt. Azt mondták, nem tudnak adni, hajtsa ki n disznait legelőre. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Én nem vagyok gazda, nem nagyon értek ehhez, de annyit tudok, hogy hízóban lévő disznókat mégsem lehet kihajtani legelőre. És akkor véres kínnal ő maga szerzett takarmányt, mert nem diszponáltak, holoU kérte, hogy a tőle egypár kilométerre lévő gazdatársánál lefoglalt kukoricát szabadítsák' fel számára. Nem szabadították fel, holott attól a gazdától a kukoricát csak most vitték el, amikor katonai rekvirálások voltak. A »Magyarország« című lapnak a közellátási miniszter urat és a minisztériumát himnuszokkal megéneklp cikkéből megint tudok valamit idézni, ami a készletgazdálkodásra jellemző. Azt mondja a cikk, hogy egy szegén y asszony jelentkezett s azt mondta (olvassa): ülése 19U1 június 13-án, pénteken. ' »Szülés előtt áll a leánya, ki kellene mosni a régi családi babakelengyét, de nincs szappan. A titkár összenéz a gépírókísasszonnyal és kettőjük kézmosószappana hamarosan átalakul mosószappanná, a szegényasszony így jut a közellátási miniszter előszobájában »zugforgalomban« mosószappanhoz.« (Élénk derültség és taps a szélsőbaloldalon és a baloldalon.) T. Ház! Készletgazdálkodás ez? Bocsánatot kérek, őszintén megmondom, nem tudok ezen nevetni. El vagyok emiatt keseredve. Engedelmet kérek, kormánylapban, a közellátási minisztert reklámozó cikkben jelent ez meg. Tűrhetetlen dolog ez olyankor, amikor cenzúra van. Ha éu akármit mondok, egészen bizonyos, hogy az nem jelenik meg. (Zaj.) A szappanhoz így jutni, teljesen és tökéletesen lehetetlen. Ez nem közellátás, ez nem készletgazdálkodás és nem forgalombahozatal. A vásárlási könyvről Festetics t. képviselőtársam megmondotta véleményét, én csak ezt fűzöm hozzá: a miniszter úr maga valahol vi déken tartott egy nagy kortesbeszédet és ebben a beszédében azt mondotta, hogy a világnak nincsen olyan hatalma, amely lehetővé tenné, hogy három hónap előtt valaki új könyvhöz jusson. Megjelent egy reklámcikk, illetőleg egy hivatalos magyarázó cikk. Már Kunder t. képviselőtársam elmondotta, hogy először is jön a rendelet, azután a módosítás, azután a magyarázat és így tovább. Itt is megjelent a magyarázat, miután fülébe jutott, xígy látszik, a miniszter úrnak, hogy a sokgyermekesek részért; sérelmes a dolog és azt mondta: dehogy sérelmes, a kereskedő köteles neki többet kiadni. Bocsánatot kérek, nem erről van szó. A miniszter úr maga ott a vidéki beszédében azt mondotta: jól gondolja meg mindenki, mikor és mit vásárol, mert hamarosan betelik a könyve és újat nem kap. Engedelmet kérek, az a fi vagy 10 gyermekes apa nem tud egyszerre készletet vásárolni, de a kereskedő sem tudna neki, még ha akarna is, tegyük fel; 30 pár harisnyát adni, vesz tehát egyszer egyet, máskor megint egyet. Világos, hogy a könyve előbb betelik. Nem beszélve arról, hogy Budapesten megvan a patens, hogyan kell ezen segíteni. (Halljuk! Halljuk! — Derültség.) Egyszerűen ki kell venni a középről a lapokat, elszedni másoktól, azután betenni a saját könyvébe középire és így tökéletesen rendben van. (Derültség és zaj.) Megvan a recept, mert arról sem gondoskodtak, hogy a lapok legalább jelzéssel számozva lennének vagy valami más jelzéssel el lennének látva. (Zaj.) Én ez£ a vásárlási könyvet igenis ebből a szempontból antiszociálisnak tartom. A másik szempont pedig az, hogy sok helyen még ma sincs vásárlási könyv. Bocsánatot kérek, ha kiadták a rendeletet, tetszett volna gondoskodni a könyv azonnali szétosztásáról. (Hinléder Pels Ákos (felmutat egy vásárlási könyvet): Számozva van!) Igen, de külön jelzés nincs rajta! — Ha tehát a rendeletet ki kellett adni, akkor 48 óra múlva mindenkinek a kezében ott kellett volna lennie ennek a vásárlási könyvnek. Pedig vannak a vidéken helyek, ahol még ma sincs vásárlási könyv. Ennek oka az, amit Kunder igen t. képviselőtársam igen kitűnően megmondott, hogy egy centralisztikus apparátussal szembeállítottak 32.000 gazdaságot és szembeállították az egész ország lakosságát. Ügy-e, hogy igazolódik ezekből a gyakorlati példákból az, mennyire szükség van nemzetszervezetre. mennyire szükség van arra, bogy az ország lakosai együttműködjenek a kormányzattal, együttérezzenek a kormányzattal, ne csak csend legyen az országban, ne csak