Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

374 Az országgyűlés képviselőházának jogát. 1895-ben 260 zsidó-nemzsidó házasság Keletkezett. Ne toldozzunk-foldozzunk, legyen végre keresztény ez az ország a házasságjog tekintetében is, vagy legalább a fakultatív házasságkötést állítsuk vissza. . Sok minden következhetik el, sok minden jöhet erre a nemzetre, bajok, szenvedések, de ennek a nemzetnek legerősebb támasza mindenkor a kereszténység lesz, En a kereszténységnek és a magyarságnak, a magyar szellemiségnek mérlegére tettem ezt a javaslatot és mivel én úgy érzem, — leszögezem: én úgy érzem — hogy ez a javaslat természet jogellenes, ez a javaslat egyházjogellenes, ez a javaslat keresztényellenes, ezért azt sem általánosságban, sem részleteiben nem fogadhatom ei. (Helyes balfelől.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Árvay Árpád jegyző: Spett Ernő! (Nincs Üt!) Elnök: Spett képviselő úr nincs jel on, feliratkozása töröltetik. Ki a következő szónok? Árvay Árpád jegyző: Paál Árpád! Paál Árpád: Mélyen t. Képviselőház! A házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat a maga szürke címe alatt is tulajdonképpen nagyon fontos társadalomképző elvekkel van vonatkozásban, hiszen a házasság lényegében nemcsak egyszerű szerződéses viszony, hanem egy férfinak és nőnek egy egész életre, egy életközösségre való szövetkezése, tehát testi és lelki közösségnek a létrehozatala, melynek célzata az, hogy családalapítás történjék, a családalapítás révén rokonsági viszonyok álljanak elő, egy nagyobb összetartás, amely további folyamatában néppé alakulásnak is, nemzetté alakulásnak is, állammá alakulásnak is szervezését jelenti. Ilyen értelemben a család a társadalom sejtje. Ha a házasságot ebből a szempontból így fogjuk fel, akkor meg kell éreznünk, hogy a házasságok biztonságától, bizonyosságától, erkölcsi és gazdasági megalapozásától tulajdonképpen a társadalmak szilárdsága, biztonsága, további fejlődése függ, ennek következtében mindaz az intézkedés, mely a házasságot érinti, a házasságkötéseket szabályozza, tulajdonképpen messzemenő sorsszabályozás is, ahol az egyéni sors belekapcsolódik nagy közösségi sorsokba. Ebből a szempontból nézve ezt a mostani javaslatot, mi úgy látjuk, — az Erdélyi Párt nevében fejezem ki ezt a véleményemet —- hogy ez a törvényjavaslat nagy közösségi elvek, közösségi eszmények felé való törekvést jelent és igen nagy rokonságban van azzal a keresztény állásponttal is, amelyet az előttem szólt szónok úr olyan szépen fejtegetett. A mi álláspontunk körülbelül rokonságban is van az előbb fejtegetett keresztény állásponttal és emiatt

1

' igyekszünk is keresni a kiegyenlítést a törvényjavaslat alapeszméje és a keresztény felfogás között. Minket erre huszonkét esztendőnek a hagyománya is kötelez, az a hagyomány, amely alatt éreznünk kellett, hogy keresztény egyházainknak szárnya alatt és szellemében tudott megnőni a mi nemzeti ellenállásunk, tudott fennmaradni a mi fajtánk életereje. Ez is tulajdonképpen egyik gyakorlati tanúságtétel és bizonyságtétel t amellett, hogy az a lelkiség, mely a kereszténységben rejlik, nemzetképező is, tehát a fajképződésre is hat és nem lehet oly mereven elválasztani egymástól a faj és a vallás kérdését, mert köl2űi. ülése 1941 július i-én, kedden-. csönös korrelációk vannak benne, amelyek egyformán hatnak a fajiság megnemesítésére és viszont a vallásra is hatnak, hogy az fajilag erős nemzeti öntudatot tudjon Jétrehoízni. Mélyen t. Képviselőház! Éppen a keresztény felfogás nagy mélysége, nagy áttekintése, nagy társadalmi perspektívákkal való átölelkezése mutatja, vagy tanítja nekünk azt, hogy a házasság nemcsak e földi élet, nemcsak egy emberpár élete határáig tart, hanem az emberpárokon túl egy egész nagy társadalmi telepítést is magában foglal; söt a keresztény tanítás szerint Isten terve van a házasságban, ahol a test és a lélek egybeforrásának, a test és a lélek eggyé válásának magasztos tanával tulajdon képen azt mondják ki, hogy itt Isten szándéka szerinti emberi élet folytatásáról van szó, amelyik a földi élet vonatkozásain túl egy örök élet igényeibe kapcsolódik bele. Amikor tehát a keresztény házasság, a keresztény házasságkötés valamelyik nemzetben, valamelyik társadalomban elterjed, szabállyá válik, beidegződik, ez tulajdonképen az isteni tervhez való alkalmazkodás, és ez az alkalmazkodás földi vonatkozásban a nagy állandóságra, a nagy bizonyosságra és nagy tartósságra t való törekvést és a társadalomnak a házasság útján való előrehaladását jelenti. Itt a keresztény_ házassági jog szabályai, hatása, erkölcsi ereje alatt tehát egy olyan társadalom képződött ki, amely nagy folytonosságra, nagy állandóságra, nagy bizonyosságra törekszik. 900 éven keresztül a magyar házassági jog alapján történő társadalmi fejlődés ennek a keresztény, erkölcsi szabályozásnak hatása, vezetése alatt állott. Igen csodálatos, hogy éppen, amikor a mi ezredéves évfordulónk következett be (Gr. Esterházy Móric; Ügy van!)

? akkor állt be törés ebben a keresztény erkölcsi folyamatban éppen a házasságokra vonatkozólag, és most itt állunk, nogy módosítani kell ezt a törést, ki kell egészíteni abban az irányban, amelyet a. keresztény házassági jog ezelőtt szinte félszázad évig érvényesnek tartott, amely szerint a cultus disparitas törvényével, tilalmával a keresztény házassági jog 900 éven keresztül, sőt, mivel visszamenőleg még Géza fejedelem korszakára is el lehet ezt mondani, ezer éven keresztül visszatartotta a magyar társadalmat az ú. n. zsidó elvegy üléstől. Elérkeztünk tehát 1895-ig, amikor jön az egyéni felszabadulásnak a házasságokra és ennek útján a társadalomra való alkalmazása. Hogy úgy, mondjam, egy züllesztő korszak következik be erre a történelmi folyamatra, és ennek a levét isszuk tulajdonképen akkor, amikor most helyre akarjuk hozni a zsidó-keresztény házassági tilalommal azt a múltbeli hirtelen nagy meggondolatlanságot. Hogy ez a tilalmazás most mégis megtörténik, ebből logikusan következik, hogy ennek a tilalomnak létrehozataláért igenis mindent tegyünk meg, és ha erre első kísérlet történik is, mi ezt az első kísérletet fogadjuk el a további jogfejlődés reményében. Ezért van az, hogy az Erdélyi Párt a törvényjavaslat alapelvét, alapeszméjét a zsidó-keresztény vegyes házasságok dolgában is elfogadja. Hogy azután ebben a tekintetben bizonyos^ módosításokat kíván, amelyekre később rátérek, az szintén természetesen következik abból a felfogásunkból, hogy a keresztény társadalmi és történelmi folytonosság megszakítását helyre kell hozni. (Helyeslés a középen.) Mélyen t. Ház! A házasságkötésről szóló törvényjavaslat egyéb rendelkezéseit is elem-