Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

S'öä Az ország gyűlés képviselőházának Ez a nagyon ügyes kis füzetecske nép­szerű stílusban 1884-ben, tehát most már közel <i0 esztendővel ezelőtt figyelmeztette a magyar népet és az, akkori kormányokat a zsidóve­szedelernre. Ez a derék plébános azt a kérdést is felveti, hogy az antiszemiták elleni küzde­lemben, kire számíthat mégis legbiztosabban a magyar népi Megnevezi a bármelyik felekezet­hez tartozó papságot. A következő kérdése na­gyon érdekes, sok tekintetben a mai napig is vág. De vájjon »nem gátolja-e meg azt a ha­talmas kormány az egyházi elöljárók által, hogy t. i. az alsó papság támogassa az antisze­mitizmust?« Erre a következő választ adja 60 évvel ezelőtt ez a plébános: Nem helyes, ha az egyházi elöljárók politizálnak (olvassa): »Azon­ban, midőn nem politikai pártok, hanem az emberiség művelődését esZKÖzlŐ és fönntartó Kereszténységnek kell védekeznie, a vesztére törő, s mindennemű ellenségeivel szövetkező zsidóság dühös támadásai ellen: a kor az egy­házi elöljárók árulóivá lennének a Keresztény­ségnek, a polgárosodásnak és saját hazájuk­nak is, ha ezen világraszóló nagy küzdelem­ben híveikkel szemben foglalnának állást, a minden jónak és szentnek alapját tervszerűen aláaknázó sakterhadnak oldalán.« Ez az egyszeriig derék plébános 60 évvel ezelőtt egészen eltalálta az igazságot ebben a kérdésben. De menjünk tovább ebben a kérdés­ben. Méltóztassék arra gondolni, vájjon Olasz­országban, ahol ezt a kérdést rendezték, miért nem támasztott az egyház a hasonló, sőt ennél a javaslatnál szigorúbb fajvédelmi törvény el­len kifogást 1 ? Kétségtelen, hogy a Quirinal kö­zelehb van a Vatikánhoz, mint Budapest. Ha Róma akarna ezen a téren befolyást gyako­rolni, azt megtehette volna Olaszországban is. Megengedem, hogy voltak viták ezen a téren, ezeket azonban sikerült kiküszöbölni. (A te­remből távozó Közi Horváth József felé.) Na­gyon sajnálom, hogy Közi Horváth képviselő­társam erre már nem kíváncsi, de legyen sza­bad hivatkoznom egy nagy katolikus férfiúnak a szavaira. A vatikáni pápai kamara elnöke és a mi­lánói katolikus egyetem világhírű tudósa. Ge­melli mondotta a zsidótörvénnyel kapcsolatos intézkedésekre a következőket (olvassa): »Mi olaszok sokat szenvedtünk a zsidó sza­badkőművesség befolyása miatt, de hála Is­tennek, XI. Pius pápa és a Duce műve, a la­teráni szerződés megoldotta a kibékülés nagy problémáját. Leküzdve az egyház és az állam közötti harcot, az olasz nép teljesen egységes lett. Ennek érdeme Mussolinié, aki új dicső­ség felé vezeti az országot.« Majd így foly­tatja (olvassa): »Kétségtelenül fájdalmas és tragikus azoknak a sorsa, akik vérüknél — hangsúlyozom : vérüknél — és vallásuknál fogva nem lehetnek részesei a hazának.« Ez-t az idézetet annak idején, amiikor a második zsidótörvényt tárgyaltuk, az akkori bizottsági ülésen felhasználtam már és ennek kiadmányából idézem. Azt mondja, (olvassa): ^Tragikus ez a helyzet, amelyben ismét kor­szerűvé válik, mint oly sok század folyamán, az a szankció, amelyet a Messiás-gyilkos nép hívott le magára, szétszóratván az egész vi­lágba,» így folytatta (olvassa): »Az eszmék­nek e tragikus összevisszaságaiban híveknek kell lennünk vallásunkhoz, tradíciónkhoz, tör­ténelmünkhöz, ezzel az olasz nép, fegyver, nyelv, oltár, történelem, vér és szív« — vér és szív! — »megrendíthetetlen egységben ma­rad.« T, Ház! Amint méltóztatnak látni, a sok­20.li .. ülésé 19 U július ï-êtt, kedden. szór nehezményezett vérelméletet tehát bizo­nyos fokig elismeri és jogosnak tartja Ge­melli is, a pápai kamara elnöke. Legyen szabad most, t. képviselőház, ezek mellé állítanom magának Prohászkának ál­láspontját, aki számunkra elég irányadó. Méltóztatnak jól tudni, Prohászka 1919-ig-, a kommün kitöréséig az asszimiláció híve volt, azt mondta, hogy igenis ezt a kérdést kike­resztelkedessél meg lehet oldani: minél többen keresztelkedjenek ki. A kommunizmus kinyi­totta mindenkinek szemét, Prohiászkáét is, (Meskó Zoltán: Akiét nem nyitotta ki, az va­kuljon meg egészen! — Derültség. — Mozgás.) azért a világhíres magyar szociálpolitikusét, a magyar fajvédelem apostoláét is és ettől kezdve Prohászka Ottokár változatlanul azt állítja., hogy ez faji kérdés, nem pedig fele­kezeti kérdés. Az idevonatkozó kivonatokat és idézeteket mellőzöm, mert félek, hogy nagyon kifogyok az időből, ellenben legyen szabad hi­vatkoznom olyasvalamidre!, ami jobban meg­világítja ezt a kérdést, mint számtalan Pi'O; hászka-idézet; egy ellenkező irányzatból jövő nyilatkozatra. Tisztelettel kérnék háromnegyed óra meg­hosszabbítást. Remélem, nom fogom kimerí­teni. Elnök: Méltóztatnak a háromnegyed . óra meghosszabbítást megadni 1 ? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Maróthy Károly: Amint, méltóztatnak tudni 1917-ben a Huszadik Század körkérdést, ankétet rendezett a zsidókérdésben. »A zsidó­kérdés Magyarországon« címmel jelent meg a Huszadik Század könyvtárában az ankét anyaga. Én annakidején éppen a harctéren voltam, ott olvastuk tiszttársaimmali együtt ezt az ankétot és megborzadással láttuk, hogy például Hatvány Lajos, ez az exponált, zsidó­származású író miképpen vélekedik a zsidó­kérdésről. Nagyon érdekes és tanulságos. Azt mondja (olvassa): »Aki fél életen át szen­vedtek fajukért és vallásukért...« — nyil­ván önmagáról beszél — » . . .még akkor is, ha a faji hovatartozaudóságot alig kultiválják és a vallási babonából, régesrégen kinőttek« — mondja Hatvány úr — »nem igen segíthet­nek többé magukon, hordani kell a keresztet, mely ez esetben a zsidóság keresztje.« Majd így folytatja: »De minden felvilágo­sult zsidó apának az a kötelessége, hogy ke­resztény gyermeket neveljen.« Ezt mondja ő és meg is mondja, miért: »Ha az ember bálba megy, frakkot ölt!« — mondta Harden, a maga kitérésének igazolására.« Látjuk, a kitérés ná­luk etikett kérdés, (Ugy van! a szélsőbalolda­lon.) azért térnek ki, mert így könnyebben tudják, az asszimilálódás látszatát kelteni és ezzel anyagi helyzetüket javítani. (Mozgás és zaj.) Hatvány Lajos, saját fajának ez a zse­niális képviselője is így elszólja magát és őszintén nyilatkozva azt mondja, »Ha báliba megy az ember, vegyen frakkot.« Tehát ke­resztelkedjék ki, ha itt a keresztények között él. »Nem lehet kaftánban, sem testi, sem lelki kaftánban, a ghettón kívül járni. Frakkot kell gyermekeitekre ölteni, zsidaiin, bizony frak­kot, hogy megnyíljanak előttük a csukott aj­tók ...« Méltóztatnak látni, ezért keresztelkednek ki a zsidók, ezért kötnek vegyes házasságot. Itt van Hatvány Lajos nyilatkozata és azt hi­szem, ezt senki, még az Esti Kurir sem tudja megcáfolni. De érdekes, hogy mit mond még,

Next

/
Thumbnails
Contents