Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-204
S'öä Az ország gyűlés képviselőházának Ez a nagyon ügyes kis füzetecske népszerű stílusban 1884-ben, tehát most már közel <i0 esztendővel ezelőtt figyelmeztette a magyar népet és az, akkori kormányokat a zsidóveszedelernre. Ez a derék plébános azt a kérdést is felveti, hogy az antiszemiták elleni küzdelemben, kire számíthat mégis legbiztosabban a magyar népi Megnevezi a bármelyik felekezethez tartozó papságot. A következő kérdése nagyon érdekes, sok tekintetben a mai napig is vág. De vájjon »nem gátolja-e meg azt a hatalmas kormány az egyházi elöljárók által, hogy t. i. az alsó papság támogassa az antiszemitizmust?« Erre a következő választ adja 60 évvel ezelőtt ez a plébános: Nem helyes, ha az egyházi elöljárók politizálnak (olvassa): »Azonban, midőn nem politikai pártok, hanem az emberiség művelődését esZKÖzlŐ és fönntartó Kereszténységnek kell védekeznie, a vesztére törő, s mindennemű ellenségeivel szövetkező zsidóság dühös támadásai ellen: a kor az egyházi elöljárók árulóivá lennének a Kereszténységnek, a polgárosodásnak és saját hazájuknak is, ha ezen világraszóló nagy küzdelemben híveikkel szemben foglalnának állást, a minden jónak és szentnek alapját tervszerűen aláaknázó sakterhadnak oldalán.« Ez az egyszeriig derék plébános 60 évvel ezelőtt egészen eltalálta az igazságot ebben a kérdésben. De menjünk tovább ebben a kérdésben. Méltóztassék arra gondolni, vájjon Olaszországban, ahol ezt a kérdést rendezték, miért nem támasztott az egyház a hasonló, sőt ennél a javaslatnál szigorúbb fajvédelmi törvény ellen kifogást 1 ? Kétségtelen, hogy a Quirinal közelehb van a Vatikánhoz, mint Budapest. Ha Róma akarna ezen a téren befolyást gyakorolni, azt megtehette volna Olaszországban is. Megengedem, hogy voltak viták ezen a téren, ezeket azonban sikerült kiküszöbölni. (A teremből távozó Közi Horváth József felé.) Nagyon sajnálom, hogy Közi Horváth képviselőtársam erre már nem kíváncsi, de legyen szabad hivatkoznom egy nagy katolikus férfiúnak a szavaira. A vatikáni pápai kamara elnöke és a milánói katolikus egyetem világhírű tudósa. Gemelli mondotta a zsidótörvénnyel kapcsolatos intézkedésekre a következőket (olvassa): »Mi olaszok sokat szenvedtünk a zsidó szabadkőművesség befolyása miatt, de hála Istennek, XI. Pius pápa és a Duce műve, a lateráni szerződés megoldotta a kibékülés nagy problémáját. Leküzdve az egyház és az állam közötti harcot, az olasz nép teljesen egységes lett. Ennek érdeme Mussolinié, aki új dicsőség felé vezeti az országot.« Majd így folytatja (olvassa): »Kétségtelenül fájdalmas és tragikus azoknak a sorsa, akik vérüknél — hangsúlyozom : vérüknél — és vallásuknál fogva nem lehetnek részesei a hazának.« Ez-t az idézetet annak idején, amiikor a második zsidótörvényt tárgyaltuk, az akkori bizottsági ülésen felhasználtam már és ennek kiadmányából idézem. Azt mondja, (olvassa): ^Tragikus ez a helyzet, amelyben ismét korszerűvé válik, mint oly sok század folyamán, az a szankció, amelyet a Messiás-gyilkos nép hívott le magára, szétszóratván az egész világba,» így folytatta (olvassa): »Az eszméknek e tragikus összevisszaságaiban híveknek kell lennünk vallásunkhoz, tradíciónkhoz, történelmünkhöz, ezzel az olasz nép, fegyver, nyelv, oltár, történelem, vér és szív« — vér és szív! — »megrendíthetetlen egységben marad.« T, Ház! Amint méltóztatnak látni, a sok20.li .. ülésé 19 U július ï-êtt, kedden. szór nehezményezett vérelméletet tehát bizonyos fokig elismeri és jogosnak tartja Gemelli is, a pápai kamara elnöke. Legyen szabad most, t. képviselőház, ezek mellé állítanom magának Prohászkának álláspontját, aki számunkra elég irányadó. Méltóztatnak jól tudni, Prohászka 1919-ig-, a kommün kitöréséig az asszimiláció híve volt, azt mondta, hogy igenis ezt a kérdést kikeresztelkedessél meg lehet oldani: minél többen keresztelkedjenek ki. A kommunizmus kinyitotta mindenkinek szemét, Prohiászkáét is, (Meskó Zoltán: Akiét nem nyitotta ki, az vakuljon meg egészen! — Derültség. — Mozgás.) azért a világhíres magyar szociálpolitikusét, a magyar fajvédelem apostoláét is és ettől kezdve Prohászka Ottokár változatlanul azt állítja., hogy ez faji kérdés, nem pedig felekezeti kérdés. Az idevonatkozó kivonatokat és idézeteket mellőzöm, mert félek, hogy nagyon kifogyok az időből, ellenben legyen szabad hivatkoznom olyasvalamidre!, ami jobban megvilágítja ezt a kérdést, mint számtalan Pi'O; hászka-idézet; egy ellenkező irányzatból jövő nyilatkozatra. Tisztelettel kérnék háromnegyed óra meghosszabbítást. Remélem, nom fogom kimeríteni. Elnök: Méltóztatnak a háromnegyed . óra meghosszabbítást megadni 1 ? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Maróthy Károly: Amint, méltóztatnak tudni 1917-ben a Huszadik Század körkérdést, ankétet rendezett a zsidókérdésben. »A zsidókérdés Magyarországon« címmel jelent meg a Huszadik Század könyvtárában az ankét anyaga. Én annakidején éppen a harctéren voltam, ott olvastuk tiszttársaimmali együtt ezt az ankétot és megborzadással láttuk, hogy például Hatvány Lajos, ez az exponált, zsidószármazású író miképpen vélekedik a zsidókérdésről. Nagyon érdekes és tanulságos. Azt mondja (olvassa): »Aki fél életen át szenvedtek fajukért és vallásukért...« — nyilván önmagáról beszél — » . . .még akkor is, ha a faji hovatartozaudóságot alig kultiválják és a vallási babonából, régesrégen kinőttek« — mondja Hatvány úr — »nem igen segíthetnek többé magukon, hordani kell a keresztet, mely ez esetben a zsidóság keresztje.« Majd így folytatja: »De minden felvilágosult zsidó apának az a kötelessége, hogy keresztény gyermeket neveljen.« Ezt mondja ő és meg is mondja, miért: »Ha az ember bálba megy, frakkot ölt!« — mondta Harden, a maga kitérésének igazolására.« Látjuk, a kitérés náluk etikett kérdés, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) azért térnek ki, mert így könnyebben tudják, az asszimilálódás látszatát kelteni és ezzel anyagi helyzetüket javítani. (Mozgás és zaj.) Hatvány Lajos, saját fajának ez a zseniális képviselője is így elszólja magát és őszintén nyilatkozva azt mondja, »Ha báliba megy az ember, vegyen frakkot.« Tehát keresztelkedjék ki, ha itt a keresztények között él. »Nem lehet kaftánban, sem testi, sem lelki kaftánban, a ghettón kívül járni. Frakkot kell gyermekeitekre ölteni, zsidaiin, bizony frakkot, hogy megnyíljanak előttük a csukott ajtók ...« Méltóztatnak látni, ezért keresztelkednek ki a zsidók, ezért kötnek vegyes házasságot. Itt van Hatvány Lajos nyilatkozata és azt hiszem, ezt senki, még az Esti Kurir sem tudja megcáfolni. De érdekes, hogy mit mond még,
