Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-203

Az országgyűlés képviselőházának 2 tásának szomorú tünetei azt mutatják, hogy a lesben járó résművészetnek oly foka és hamis okiratoknak olyan óriási tömege és olyan sokrétű szövöttese alakult ki itt a magyar élet jogi, társadalmi és egyéb rendszerében, amelynek gátat vetni immár, azt hiszem, halaszthatatlan szükség, még abban az esetben is, ha a második zsidótörvényt továbbra is fenntartani kívánjuk. A javaslat 14. §-ában a házasságkötési eljárás körében szükséges utasításokat az igazságügyminiszter és a belügyminiszter fogja kiadni, azért méltóztassék megengedni, hogy felhívjam a mélyen t. kormányzat figyelmét arra, miszerint ennek a leendő törvénynek végrehajtásánál a legnagyobb szigorúsággal és t körültekintéssel kell ügyelni a kijátszás meggátlására; mindenütt bekell zárni azokat a kapukat, amelyeket a lesben járó résművészet álkulccsal kinyitni szándékol, azért, hogy a rendelkezések megkerülésével egyéni érdekeit elérje. A törvényjavaslat házasság jogi részében, mint mondottam, az összlakosságnak körülbelül 50%-át fogja a 20 és 60 éves életkor között érinteni, tehát 7 millió embert, ezért kívánatos, hogy a fajilag zsidók megállapítását biztos alapra helyezzük. Ezt a biztos alapot nem értem egy százszázalékos biztonsággal, hiszen természetes dolog, hogy, mint minden emberi, úgy ez sem lesz, bármennyire akarjuk is, végrehajtásában százszázalékig tökéletes, mert ez évezredes sajátossága minden emberi intézménynek. Ambíciónk legmagasabb célja azonban kétségtelenül az kell, hogy legyen, bogy a hibahatárokat a minimumra szorítsuk le. (Maróthy Károly: Más javaslat kellene!) Meg kell tehát kezdenünk, már a törvényjavaslat intézkedései okából is a felállítandó zsidókataszter munkálatait; a katasztert ma már könnyebben tudjuk elkészíteni, tekintettel arra, hogy az 1940. évi népszámlálásnál a bevallás során egészen a nagyszülőig felmenőén kellett vallomást tenni abban az irányban, vájjon az összeírt egyén a zsidó fajhoz tartozik-e, hogy zsidónak kell-e tekinteni, igen-e vagy nem? A másik ok, amiért ennek az intézménynek létesítését szükségesnek tartom, annak az anomáliának a megszüntetését célozza, amely jelenleg a második zsidótörvény intézkedései szerint fennáll. A köztisztviselők és a magyar faji közösséghez tartozók nagy része tanúsítványt kért volna, mert életviszonyai különböző helyzetében számtalanszor kellett igazolni magyar fajiságát és keresztény származását, azonban mellőzte tanúsítvány kérését, mert a tanúsítvány csak úgy szól és azt igazolja, hogy a kérvényező »nem tekintendő zsidónak«. Meglehet érteni, hogy bizonyos fokig lealázó a magyar fajközösségbe tartozóra nézve az, ha »nem tekintendő zsidónak« kitételű tanúsítvánnyal kénytelenek származásukat igazolni. Tehát az úgynevezett árjatanusítványokra volna szükség, amelyek pozitív formában mondják ki, hogy az illető »a magyar fajközösségbe tartozik«. Véleményem szerint helyes volna, ha ilyen bizonyítvány kiállításának lehetőségét a kormányzat mielőbb megteremtené. T. Ház! A törvényjavaslat egyéb %%-%S. lényegükben azokat a szankciókat tartalmazzák, amelyek a célzott rendelkezések megszegésének szükségszerű és törvényes folyományai. A házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megszegése esetén két irányban halad a megtorlás. Az első vonalra tartoznak a 10. és 11. §-ban foglalt büntetőrenKÉPVBSELÖHÁZI NAPLÓ X. # )3. ülése 19Uí június 30-án, hétfőn. 353 delkezések, amelyek szerint egy évig terjedhető fogházzal büntetik úgy az anyakönyvvezetőt és a házasságkötésnél közreműködőt, mint azt a házasuló felet, aki lényeges kérdésben tudva hamis adatot ad elő, vagy pedig valódi adatot elhallgat. Ezenkívül a házasság megtévesztés esetében megtámadható. A házassági részben, a 9. § vonatkozásában pedig a következmény a törvényjavaslat szerint lényegében csak büntető, amennyiben öt évig terjedhető börtönnel sújtja úgy a zsidót, mint a nemzsidót és a házasságkötésnél esetleges bűn-segédi bűnrészesként közreműködő anyakönyvvezetőt is. Egyébként a törvényjavaslat megtorló rendelkezései ebben a vonatkozásban csak azon,a vonalon érvényesülnek, amelyet kifejtettem, nevezetesen, hogy a gyermekek is zsidóknak tekintendők, amennyiben a tiltórendelkezések megszegésével zsidó nemzsidóval kötött házasságot. Tekintettel arra, hogy a megtévesztés lehetősége a magyar fajközösségbe tartozók terhére fennforoghat, indokoltnak látszik egy olyan törvényes elrendezés, amelynél fogva ha a 9. §. megszegésével, megtévesztő formában, tehát tudva hamis adatoknak közlésével, adatoknak elhallgatásával a zsidó fajhoz tartozó magyar fajközösséghez tartozóval házasságot köt, ez a házasság a fennálló jogszabályok szerint megtévesztés címén megtámadható legyen. T. Ház! A javaslat ismertetését befejeztem. Méltóztassanak megengedni, hogy azokat a sokfelé ágazó véleményeket és szempontokat, amelyek a javaslat bírálatánál érvényesülhetnek, egy magasabbrendű szemlélet színvonalára felemelhessem. Számolnunk kell azzal, hogy a javaslatot bírálni fogják az egyéni életbe mélyen belenyúló jelentőségénél fogva és bírálni fogják különösen abból a szempontból, amely az érzelmi világ, tehát a valláserkölcsi élet és az államjogi elrendezés összefüggését illeti. A magyarság történelme azt bizonyítja, hogy a nemzeti eszme és a keresztény erkölcsi világrend mindenkor szoros összefüggésben, tökéletes harmóniába olvadva, együttes energiaforrása volt a nemzeti életének, ennekfolytán ezt a kérdést is tulajdonképpen csak ennek színképében lehet és szabad elbírálni. »Amikor« — és ezt nem én mondom, hanem ezt a megállapítást az utolsó évszázadok egyik legnagyobb magyar lélekóriása, Prohászka Ottokár deklarálta — »a kereszténység megerősödött, akkor mindenkor megerősödött egyúttal a magyarság öntudata is, mert a kereszténység megerősödése^ szorosan összefügg minden időben a nemzet, életerejének és öntudatának megizmosodásával.« Kétségtelen, t. Ház, hogy amikor a keresztény hit- és erkölcstan tanai belterjesen érvényesültek a nemzet életében, ez magával vonta a nemzet egyéb erőinek megerősödését is, viszont áll ez a tétel fordítva is: amikor a nemzeti öntudat csonka volt, amikor a nemzet testi és lelki ereje széthullott vagy ahhoz közeledtünk és odasodródtunk a halál megnyílt kapuja elé. mint ahogyan a közelmúltban, húsz évvel ezelőtt történt, akkor meginogtak a maerasabbrendű keresztény erkölcsi világrendnek szilárd életformái és lehetetlenné vált a hitélet alsóbbrendű és a felsőbbrendű szervezeti egységeinek zavartalan életműködése is. Ennek folytán a javaslat által felölelt egész problémavilágot egy nagy forráshoz és egy célhoz kell visszavezetnünk. Amikor törvényt alkot a nemzet, amikor törvényt alkotott a magyar, a lényeg rendszerint elsősorban 50