Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-203

Az országgyűlés képviselőházának külön törvényre volna szükség, amellyel nem tartanánk időszerűnek a t. Házal foglalkoz­tatni«, — hogy miért, azt én nem tudom — »a bizottságban ebben a javaslatban fogunk fel­hatalmazást kérni arra, hogy a testnevelés ügyének új szabályozását az eddigi törvények egyes rendelkezéseinek módosításával rendele­tileg intézzük el.« (vitéz Imrédy Béla: A Ház kompetenciája elől elvesz egy fontos kérdést! Ez abszurdum! Egészen más témák!) T. Ház! Itt van a kezemben a kultuszmi­niszter úrnak az az indítványa, amelyet a leg­kisebb szervi összefüggés nélkül, ahhoz a tör­vényjavaslathoz, amelyet a t. Ház elfogadott, — és amelyet nota bene mi is elfogadtunk — most rövid úton hozzáragasztanak, nem aka­rom azt a csúnya szót mondani, hogy belesusz­terolnak. Ha az egyik miniszter ilyen bátran mer vagy — nem mondom, hogy mer, de — hoz a Ház elé (vitéz Imrédy Béla: Nem is bátor­ság ez!) egy a tárgyalt törvényjavaslathoz nem tartozó indítványt, — amely nem is olyan kicsi dolog, mert itt arról van szó, hogy az ifjú­ság honvédelmi nevelését illetőleg szükség ese­tében a fennálló jogszabályoktól eltérően is joga legyen annakidején intézkedni — ez mit jelent? Azt, hogy egyik legalapvetőbb törvé­nyünk, a honvédelmi törvény módosítására adunk így jogot a kultuszminiszternek. Ha ezt meg lehet csinálni, (vitéz Imrédy Béla: Nem lehet megcsinálni!) akkor engedje meg nekem az igazságügyminiszter úr annak kijelentését, hogy nem értem, (vitéz Imrédy Béla: Ezt nem lehet megcsinálni! Ez abszurdum! A parla­ment lemond jogairól, ha ez így megy tovább! — Elnök csenget.) miért nem lehet ebben az előttünk levő törvényjavaslatban is olyan ki­terjesztő intézkedéseket hozni, amelyeket, lígy­látszik, az egész Ház kívánT T. Ház! Ne tessék arra az álláspontra he­lyezkedni, amelyre a régi jó magyar világban helyezkedtek, amelyben minden antiszemita, rendes becsületes, földbirtokos úriembernek volt három házi zsidaja: a prókátora, a dok­tora és a regálébérlője. Ne méltóztassék azt mondani, hogy a beteg ember nem politizál, (Antal István igazságügyi államtitkár: Sőt, csak az!) Ha ezt úgy tetszik érteni, hogy bo­lond az, aki politizál, ebben van valami igaz­ság. (Derültség.) Ne tessék azt mondani, hogy a beteg ember nem politikai szempont szerint választja meg orvosát. Ehhez már egy kicsit csakugyan értek. Az igazi orvos és a beteg között egy rend­kívül mély lelki kapcsolat jön létre, amely nél­kül nincs eredmény, nem mindegy tehát az, hogy a keresztény magyar ember kinek a kezé­ből fogadja el azt a lelki, szellemi fölényt, amikor úgyis szellemileg csökkent ellenálló képességgel, betegen megy el az illetőhöz. Az orvosi kérdésnek hasonló szabályozása nem tűrhet sok halasztást, mert hogy csak az Oti.-nál maradjunk, — Matolcsy Tamás mon­dott egypár adatot — a budapesti Oti.-orvosok 33 százaléka zsidó, az országos átlag 14 száza­lék, a falvakban pedig — rögtön válaszolok egy el nem mondott ellenérvre — elenyészik a zsidó orvosok száma. Ne méltóztassék tehát a falu egészségügyét attól félteni, hogy ha a zsidó orvosokat kirekesztjük a keresztény ma­gyar tömegek gyógyításából, akkor nem lesz elég orvos. A zsidó orvosok, igenis a városokba húzódnak. Ennek okait nem magyarázom, nincs erre időm, bár egy különlegesen érdekes téma'volna. . Még csak egy szót Rupert képviselő úrnak. 203. ülése 1941 június 30-án, hétfőn. . 347 0 a Magyarországon élo zsidóság helyzetét a megszállás alatt élt és élő magyar kisebbségek helyzetéhez hasonlította. Minden személyi tisz­teletem mellett — ha már egy képviselőtársam­ról van szó — keményen és vadul tiltakozom az ellen, hogy a magyar képviselőházban a Ma­gyarországon élő zsidóság helyzetét a megszál­lott területeken élt vagy élő magyarság helyze­téhez hasonlítsák. (Helyeslés a szélsőbalolda­lon. — Horváth Géza: Mi is tiltakozunk!) Nem vagyunk hajlandók általános emberi szem­pontból gondolkozni és törvényt csinálni. Ve­gye tudomásul az az oldal, ahol a képviselő úr ül, hogy itt mi igenis, elfogultan és elvakul­tan, kizárólag magyar fajvédelmi szempontból vagyunk hajlandók törvényeket csinálni. (Taps a szélsőbaloldalon ) Ezt meg kellett mondani, mert furcsa dolog az, hogy ma, amikor éppen ez a két világszemlélet küzd egymással, ami­kor a faj védelmi, nacionalista világszemlélet jegyében született új életforma ütközik meg az általános emberi gondolat jegyében születetti, s bolsevizmusnaík vagy kommunizmusnak neve­zett formával és amikor minden rizikót vál­lalva, az egész ország és a kormányzat oda­állt az egyik oldal mellé, akkor itt. — hogy úgy mondjam, büntetlenül lehessen ilyen álta­lános emberi indokolásokkal bizonyos, közvéle­ményt félrevezető kijelentéseket tenni. T. Ház! Befejezem felszólalásomat. Arra szeretném kérni a miniszter urat, hogy ha már ennél a javaslatnál nem lehetett, — amelyet én azért nem fogadok el, mert bár tudom, hogy tudatosan csak egy szűk területre vonatkozólag hozták, nem tartom kielégítőnek a szabadfog­lalkozásúak védelme szempontjából — az ösz­szes szabadfoglalkozású szervezetek szempont­jából hasonló, de ennél általánosabb és széle­sebb területet rendező javaslatot terjesszen a Ház elé. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szó­lani' 5 (Nem!) Ha senki szóininem kíván, a vi­tát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt tör­vényjavaslatot általánosságban elfogadni? (igen! Nem!) A Ház a törvényjavaslatot álta­lánosságban elfogadja és részletes tárgyalás cél­jából átteszi' az igazságügyi és közjogi bizott­sághoz. Határoznunk kell még Petro Kálmán kép­viselő úrnak a most elfogadott törvényjavas­lattal kapcsolatban benyújtott határozati ja­vaslatáról. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Határo­zati javaslat. A képviselőház az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormány­zatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalásával kap* csolatban felhívja a kormány figyelmét a ke­resztény ügyvédeik súlyos gazdasági és szo­ciális helyzetére, amely helyzet túlnyomórészt annak következtében állott elő, hogy a zsidó ügyvédség még ma is mértéken felül foglalja el az ügyvédi munkaterületeket. A képviselőház ezért — de azért is, mert a zsidóságnak az igazságszolgáltatás terén való működését közérdek-ellenesnek tartia — fel­hívja a kormányt arra, hogy a zsidó ügyvé­dek térfoglalásának a mai idők szellemében való haladéktalan korlátozása iránt törvény­javaslatot terjesszen be a képviselőház elé. Tisztelettel kérem az igazságügyminiszter urat és a tisztelt Házat, hogy fenti határozati javaslatomat elfogadni és azt hozzájárulás 49*

Next

/
Thumbnails
Contents