Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-203

Az országgyűlés képviselőházánál: mert ha huszr vagy tízkoronás arany volt is nála. azt odaadta egyszerre a fuvarért vagy a kávéért. Ennyire nem érdekelték anyagi kérdések. (Matolcsy Tamás: Ilyen zsidó "ügyvéd nincs Pesten!) Csak a jog, csak az igazság, és csak az eszmények érdekelték, amely állami-, társadalmi- és embereszmények védelme és szolgálata az "ügyvédségnek a^ főfeladata, és egyáltalában védelme a gyöngének az erősekkel, különösen pedig a hatalommal szemben. (Pndmszky László: Csakhogy a gyakorlatiban máskép van!) Ez az ügyvéd hivatása, a jognak, az igazi jognak, a tudomány és ipari erkölcs alánján álló jognak a szolgálata, nem pedig

1 e'aek a fókadolgok, amiket itt látunk, amikről itt hallunk, hogy ilyen vagy olyan gazdasági stalluniban melyik ügyvéd helyezkedett el és ki jusson helyére. (Matokssy Mátyás: Csak szeretik a fókákat!) T. Képviselőház! Az igazi keresztény ügyvéd ezekre a dolgokra nem is kíváncsi. (Ellenmondások.) Méltóztassék elhinni, valahány ügyvédet méltóztatik találni, akit mi ügyvédnek, jogásznak tartunk, egyet sem méltóztatnak találni közöttünk, aki ezt a javaslatot he1 veseiné. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Zsidó ügyvédet!) Az egész javaslat csak néhánv budapesti üpyvédnek a dolga, öt-haté, aki be akar kerülni a kamarákban és n nyugdíj intézetben olvan stallumokba, amely stallumok!>an ma is keresztények ülnek, csak éppen ezeknek a keresztényeknek helyéibe ők szered nének beülni. Vagy Ott van a nyugdíjintézet: egyetlen, zsidó tisztviselő ül benne, annak helyére

1 vágyódik valaki, azért kell nekünk most e^:y egész nagy köziogi szabályozást rögtönözni. (Ellenmondások.— Böres János: Senki sem hiszi el!), ezért kell a hegyeknek vaiudniok bogy a kis ridieulusmus megszülessék belőlük, M^rt hiszen egyébként az ügyvédi kamarák élén túlnvomó nagy részben úgyis keresztény tisztviselők állanak s a választmányban is alig találnak zsidót (Börcs János: Szegény, zsidók, bog*- el vannak nyomva Magyarországon!), tisztán csak azért van erre a javaslatra szükség, hogy a mostani keresztény vezetőség helyére az a néhánv ambiciózus ember kerüljön, aki türelmetlenkedik amiatt» hogy mikor kerül már rá a sor. (Budinszkv László: Tetszik 'már a

r számokat ismerni?) Maga Petro -Kálmán kénviselő úr is jól mondotta, tehát hogy itt tisztán,-evy Játókról vau szó. egy játékszer kiragadásáról mások kezéből, mert po-yébiként ez k javaslat, ennek tendenciája ellenkezik péhlaul a kormányzó úr szén kenderesi beszédével is. (Budinszky László: Hagyja az államfőt! — Zaj.) Elnök (csenget): Ne tessék a kormányzó úr személyét, sem nyilatkozatait a Ház vitájába belevinni! Hunért Rezső: Nem lehet a kormányzó úr nyilatkozatára hivatkozni 1 Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, ne szálljon vitába az elnöki figyelmeztetésekkel! Rupert Rezső: Ettől függetlenül mégis úgy van. idézem: »Vallásunk mindegyike a szeretetet hirdeti. Kövessük tehát ezt a tanítást.« Mégis mindenképpen úgy van, hogy örök igazság.' kőbevésondő szavak, idézem: >/A hősök szobra a legszentebb érzelmek forrása.« Ha pedig ez az igazság, akkor mindezzel ellenkezik ez a javaslat, mert 'hiszen semmiképpen sem lehet a vallásii szeretet örve ' 103. 'ülése ÎH1 június 30-án, hétfőn. 331 alatt vagy a vallás címe (Matolcsy Tamás: A faj!), a kereszténység címe alatt (Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang jobb felől: Régi lemez ez!) gyűlöletet hirdetni, vagy — nem tudom én — olyan zsákmányok után szaladni, amilyen zsákmányok után való száladásról van szó, az egyeseknek beszédében ... Elnök: A képviselő úrnak igen tág teret engedtem arra, hogy kritizálja a javaslatot, de azt, hogy egy javaslatot úgy állítson be, hogy annak semmi más célja nincs, mint apró személyi érdekek kiszolgálása és hogy semmi más oka nincs, mint a gyűlölet: ilyen vitát és ilyen hangot nem engedhetek meg. (Éljenzés és taps jobbfelöl és a szélsőbaloldalon.) Rupert Rezső; Tehát mindazért, amit elmondottam^ van szükség arra, hogy az indokolás felállítson egy hatalmi számtant, hogy kiszámítsa, hogy 6599 ügyvéd közül 3037 a zsidó, — vagyis átlagosan 46% — és mindezért van az, hogy még azt a 390 kivételezett zsidó ügyvédet is ki kell rekeszteni bizonyos jogokból, azt a 390 ügyvédet, aki érdemeket szerzett a harctéren, vagy másutt a haza szolgálatában, amiért eddig kivétel alá esett. Amikor az 1939:1 V. tc.-t meghozni méltóztatott, akkor a mai t. kormány is szükségesnek tartotta, hogy azok, akik a haza szolgálatában érdemeket szereztek, kivétel alá helyeztessenek. Ez a javaslat tehát a nemzeti szempont ellen is vét, (Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) amikor ezeket is visszaszorítja a kisemmizettek közé, amikor ezeket is diszkvalifikálja (Matolcsy Tamás: Zsidókat nem lehet diszkvalifikálni!) és a választást illetőleg kirekeszti a teljes-jogosultak közül. Miért? Hiszen ezek száma nem számít! 390 ember nem számít — mondjuk — 3000 keresztény ügyvéddel szemben, mert csak tizedrészt jelent. Ezek megváltoztathatnák egy szavazás eredményét a (Egy hang jobbfelől: Az etikát ronthatják! — Budinszky László: Majd megmagyarázom, hogyan változtatják meg!) Azt mondja azonban még a javaslat, hogy vannak olyanok, akik csak az 1939 :IV. te. kedvezményéből tekintendők keresztényeknek, azután vannak olyanok, akik félvérek, vaimak vegyes-báizasok és vannak olyanok, akik tagdíjat nem fizetnek, mégpedig a keresztények közül többen. Emiatt is baj lenne tehát a választással. Ezért is vissza kell korlátozni a zsidó ügyvédek válasz tó jogját 6%-ra. Bocsánatot kérek, először az utóbbiakra térek ki. A budapesti kamaránál megállapítható, hogy a tagdíjat nem fizetők körülbelül feles aranyban vannak, feles arányban nem fizetnek a keresztények és feles arányban nem fizetnek a zsidó ügyvédek. Ez tehát a szavazás eredményén nem változtat. Különben is, ha sérelmes a keresztényekre, ebből konzekvenciát kellene levonni, hogy el kell tehát törölni a törvénynek, az ügyvédi rendtartásnak azt a rendelkezését, amely szerint a tagdíjnemfizetés megfosztja az ügyvédet a választó jogosultságtól. Rengeteg keresztény ügyvédet is megfoszt. Ez azelőtt sohasem is volt a szavazás feltétele, aminthogy az adónemfizetés sem feltétele annak, hogy a. polgárok képviselőt választhatnak-e, csak ha bizonyos határon túl összegyűlt az adóhátralék. Ne legyen tehát akadálya a választó jogosultságnak az sem, ha az ügyvéd nem tudja a tagdíjat megfizetni, mert igen sokan nem tudják, ós emiatt éppen azok a nyomorultak vannak kizárva, keresztények és zsidók vegyesen, a kamarai közéletből, akiknek ez legjobban fáj, akiknek panaszuk volna, 47*