Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

Az országgyűlés képviselőházának ÈÙÈ. Petro képviselőtársam kifejtette, tehát csak őreá hivatkozom, hogy milyen kapcsolatba kerül az ügyfél az ügyvéddel. Nem kívánatos, sőt feltétlenül elítélendő, hogy ez a kapcsolat a jövőt illetően fennállhasson egy keresztény és egy zsidó között. Amikor tárgyalni fogjuk az előzetes kötelező orvosi vizsgálatról szóló javaslatot és ezzel kapcsolatban azt, hogy keresztény és zsidó nem köthet egymással házasságot, ezt a házasságkötést itt is meg kell akadályozni, éppen amiatt, mert nagyon sok esetben kocsmárosok és ügynökök hajtják fel egyes ügyvédeknek az ügyfeleiket; ezt megakadályozhatom azzal, hogy törvénnyel tiltom el azt, hogy keresztény ember zsidó ügyvédet vállalhasson magának. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A kérdésről egy másik vonatkozásban is beszélnem kell, nevezetesen arról, hogy az előzetes kötelező orvosi vizsgálatról szóló javaslatban a zsidóság fogalmi meghatározása egészen másképpen történik, mint itt. Ezzel kapcsolatban önkéntelenül felmerül egy kérdés. Mindenki arról panaszkodott, még néhai Teleki Pál miniszterelnök úr is egyenesen azt hozta fel a beterjeszteni ígért új zsidótörvény indokolásául, hogy a második zsidótörvényben a a parlamenti tárgyalás során annyira összekuszálttá vált annak a fogalmi meghatározása, hogy ki tekintendő zsidónak és ki nem, hogy ma ezt a kérdést megnyugvással eldönteni nem lehet. Az új javaslatban, amelyet most tárgyalni fogunk, van egy igen precíz és határozott meghatározás ebben a tekintetben. Ahelyett, hogy a második zsidótörvényben annyira összekuszált fogalmi meghatározást tovább bonyolítjuk az eljövendő törvénnyel és ezáltal még zavarosabbá tesszük a helyzetet, nem lehetett volna-e felcserélni a két törvényjavaslat tárgyalási sorrendjét, és ha elfogadjuk a családvédelmi javaslatnál a házasság tekintetében azt a meghatározást, amelyet az igazságügyminiszter úr beterjesztett, akkor ettől kezdődően nem lehetne új törvényeinkben ezt a fogalmi meghatározást használni"? (Maróthy Károly: Nagyon helyes volna!) Ezek azok a kérdések, amelyekről beszélni kívántam, mert hiszen egyébként majdnem azt kell mondanom, hogy a többi kérdés, amely szabályoztatik ebben a javaslatban, jó, szükség van rá, el kell fogadnunk. El kell fogadnunk, bár én bizonyos vagyok benne, hogy kimaradtak dolgok ebből a javaslatból, ezek azonban pótolhatók; mert hiszen a 8. §-ban csak az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről van szó, holott igen sok más önkormányzati fórum is van. Az országos bizottságnak még ma is van zsidó tagja s ha már ezt a törvényt hozzuk, akkor ki kell terjeszteni intézményesen azt, hogy semilyen formában senki zsidó ne legyen megválasztható semmiféle tisztségre. Amikor a többi paragrafusra mindre azt kell mondanom, hogy szükségesek és jók, újra vissza akarok térni erre a kérdésre pár szóval. Tegnap a parlamentben egy kiseblb vita alakult, ki a kultuszminiszter úr és egyik képviselőtársunk, Szögi Géza képviselőtársam között a kerettörvényről. Előre kell, hogy bocsássam, hogy a kerettörvénynek híve vagyok és megítélésem, hogy mindig sokkal jobb olyan törvényt hozni, amely megfelelő hajlékonysággal bír abból a célból, hogy ha hibák vannak azon a kereten belül, ezek minél hamar' hh módosíthatók legyenek. Mutatja ezt az 1937 : IV. te., amely máris foltozásra szorul és amely nyilvánvalóan továbbra is a jövőben ülése 19Jfí júnhts 27-én, pénteken. $ÍÚ is foltozásokra fog szorulni. Én a kerettörvény liíve vagyok, a kerettörvény mellett szögezem le magamat; ugyanakkor azt is mondom, hogy azért nem volt időszerű ma ennek a kérdésnek idehozatala ebben a formában, mert sok kérdés áll előttünk, amelyet meg kellene oldani, amelyet sürgősen meg kellene valósítani, már pedig ha ilyen kis jelentőségű javaslatokat a parlament ilyen hosszú ideig kénytelen tárgyalni, akkor nincs időnk a sürgős és nagy problémák megoldására. Ha mi itt a háború közepette együttülünk és dolgozunk, akkor nekünk csak egy feladatunk volna és pedig az, hogy kijelöljük azokat a nagy irányelveket, amelyek felé a kormányzatnak haladnia keli, hogy megjelöljük a sürgős és fontos problémákat, azoknak sürgősségi és fontossági sorrendjét, hogy azok minél hamarább tető alá kerüljenek. À kerettörvények közé tartozik tulajdonképpen az a sokat hangoziatott zsidótörvény is, amelyet olyan sokszor ígértek be már nekünk, d© amelyből semmi sem. lett. Ha, ezt meg akarjuk valósítani, akkor tessék a kormányzatnak megadni az irányelveket s tessék ezt haladéik nélkül végrehajtani, annál is inkább, mert hiszen láthattuk, hogy a túloldal éppúgy kívánja ezt a törvényt, mint ahogyan mi ostromoljuk ezért a kormányt, csak legfeljebb nem merik kívánságaikat és óhajtásaikat nyilvánítani. Mielőtt felszólalásomat befejezem, még egyszer vissza kell térnem a beszédem kezdetén elmondottakra. Azt kérem, hogy ne méltóztassék itt^ elmondott kritikámat meddő ellenzékieskedésnek felfogni, hanem a mi Őszinte szándéíkunk, hogy javítani akarunk az ország sorsán, és aggódunk, hogy ilyen jellegű javaslatokkal siilyos sorsdöntő időkben a parlament tekintélyét a kormány le járassa. Nem vitás, hogy nem ezt a munkát várja a nemzet tőlünk és különösen nem ezekben az időkiben. Fenntartom, hogy ezekben az időkben komolyabb, nagyobb jelentőségű problémákkal kellene foglakoznunk, ezeket sokkal^ mélyebbről kellene megfogni és nem felszínesen kezelni. , Ismétlem tehát: a magam szerény véleménye, amelyet jószándékkal, becsülettel mondok el, az hogy • méltóztassanak ezekben a nagy időikben, a nagy időkhöz való komoly kérdésekkel jönni, olyanokkal, amelyek nem törnek halasztást. Az elmondottak alapján természetszerűleg a javaslatot a magam és pártom részéről nem fogadom el. (Helyeslés és iaps a szélsahalol dalon.) Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Tusa Gáfoor! Elnök: Tusa Gábor képviselő urat -illeti •a szó! Tusa Gábor: T. Ház! Előttem szólott t. képviselőtársam azzal kezdte és azzal fejezte ba a javaslat elleni beszédét, hogy vájjon időszerű-e ez a javaslat. Erre azt válaszolja, hogy az, ami benne van, nem olyan sürgős, hogy indokolttá tenné, hogy a mai nehéz viszonyok között ilyen javaslatokat tárgyaljon a parla ment. amikor sokkal [ontosabb, nehezebb problémák várnak megoldásra. Nem volt szerencsém az igazságügyminiszler úrral ebben a kérdésben beszélni, de azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy a kormány két okból hozta ezt a javaslatot ilyen rendkívüli időben is a Ház elé. Az egyik ok az, hogy a kormányt a maga javaslatelőferjesztési vonalán köti a miniszterelnök úr bemutatkozó beszédeben felállított programmja, amelyben a miniszterelnök nr a zsidókérdéssel 46*