Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

Az országgyűlés képviselőházának 202* azonnal más foglalkozás után nézzen? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) — Papp József: Munkatáborba! — Egy Uany a szélsőbalolda Ion: Gettóba velük!) A 40 éven felüli ügyvéd pedig azonnal kényszeríttessék a törvény erejével arra, hogy (kizárólag csak zsidó ügyfelet képviseljen, (ügy van! Ügy van! Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) de sem közmeglbizatást ne teljesíthessen, sem részvény társaiságnak ne lehessen az ügyvédje, legfőképpen pedig magyar embert ne képviselhessen. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldaton.) Logikus, okos, természetes, önként kínálkozó megoldások mindezek és miéig azt sem lehe(t mondani, hogy embertelenek volnának, mert a magyar ügyvédekkel mindezek ígj megtörténte^, a magyar emberekkel, a magyar fiatalokkal ezek így megtörténtek egy pár évtizeddel,, ezelőtt. T. Képviselőház! Most egy másifk problémát vetítek ide &, képviselőház elé. A Felvidék visszatérése olyankor következett be, amikor még a másfodik zsidótörvényhez állandó ós folytonos sürgetésünkre sem volt kiadva a végrehajtási utasítás. Ehhera képest a második zsidótörvény értelmében megállapított határ, tudniillik, hogy zsidó ügyvédet felvenni lesak 6A plusz 3 százaléík arányban lehet, a felvidéki kamarák megalkotásánál még nem érvényesülhetett, ellenben nagyon helyesen — nyilván felvidéki képviselötárisaim befolyására — az érvényesült, hogy egyénileg bírálták ej az ügyvédek felvehetőségét és ehhez képest ma már mégis legalább ott tartunk, hogy nem 80%-ban zsidó a kassai ügyvédi kamara, nincs benne 80% zsiidló, esaik 52% zsidó, ami haladás. (Antal István államtitkár: Erdélyben egészen más a helyzeti) Ebben a pillanatban éppen Erdélyről fbgok szólni, mint egy érvről amellett, hogy ez a javaslat nem állhat fenn. A második zsidótörvényt végre hosszas nógatásunkra állatták végrehajtási utasítással. Erdélyben már meg alakult két ügyvédi kamara, az egyik a ma rosvásárhelyi, a másik a nagyváradi. A ko* lozsvári — úgy tudom — meg nem alakult meg. Ebben a két ügyvédi kamarában már érvényesült a második zsidótörvény intézkedése, amely azonban kizárólagosan csak a felvételre vonatkozik, nem pedig — hangsúlyo ztom — a már bentlévő ügyvédek eltávolítására. Ennélfogva most az erdélyi kamaráknál az a helyzet, hogy 6% zsidót és 3% kivételezettet vettek fal, ami Összesen 9%. (Rajniss Ferenc: Igazságtalanság, ha az anyaországban nem így van!) Először is arról van szó, hogy sokszor emlegetjük az unifikációt az anyaország és a visszacsatolt területek között. TJnifikáció az, t. Ház, amikor a viszacsatolt erdélyi területen 9%, viszont a budapesti kamarában valójában és ténylegesen 65—70% a zsidófajú és zsidó érdekeltségű ügyvédek száma? 9 és 70 százalék! Méltóztassék arra gondolni, milyen unifikáció ez. Semmilyen, t. Ház! És azt kell kérdeznem, vájjon a csonkaország mivel érdemelte ki azt, hogy ilyen szomorú helyzetben van a csonkaországi magyar ügyvéd az erdélyi magyar ügyvédidéi szemben'? T. Képviselőház! Ha a zsidóság 60—70%-os arányát helyesnek tartjuk a közpályákon, ha helyesnek tartjuk azoknál a szellemi foglalkozásoknál, amelyek szabadpályáknak minősülnek, ha ennélfogva az ügyvédi karon kívül nem nyúlunk hozzá a tényleges helyzethez az orvosi karnál sem, nem nyúlunk hozzá a mérülése 1941 június 27-én, pénteken. 315 nöki karnál sem, nem nyúlunk hozzá az újságíróknál sem egy újabb revízióval, akkor azt kérdezem t. Ház, vájjon nem kell-e jogosnak tartanunk a hozzánk mégis csak sokkal közelebb álló német kisebbségeinknek, tót kisebbségeinknek és román kisebbségeinknek azt a kérését, hogy ők is 60, 50 vagy 40%-os arányban vehessenek részt szabadfoglalkozási pályán? Tisztelettel kérek 10 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért 10 perces meg

: hosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Maróthy Károly: Azt kérdezem, t. Ház, hát akkor hány százalék marad a magyar ügyvéd, a magyar orvos és a magyar mérnök számára, ha mi a zsidóságnak tulajdonképpen ismét törvénybeiktatunk 60%-ot azáltal, hogy ezt a javaslatot megszavazzuk? Mi marad? Semmi sem marad a magyar ügyvéd számára! Ez nem gyűlölet a zsidó faj iránt, ez a magyar fajtánk iránt való természetes szeretet. (Úgy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Azt kérdezem, vájjon lehet-e a zsidóság itt Magyarországon az átmeneti idő alatt jobb helyzetben, mint lesz a saját országában, Palesztinában? Vájjon Palesztinában vagy Madagaszkárban vagy bárhol a megalakítandó zsidó állam el tud-e majd tartani csak 4000 zsidó ügyvédet is, amikor csak Magyarországon 4000 zsidó ügyvéd van? (Papp József: Botrányos állapot!) T. Képviselőház! Nem észszerűtlen, logikátlan, tökéletlen-e az a felfogás, amely ezt a kérdést továbbra is megoldatlanul hagyja? (Matolcsy Tamás: Át kell képezni őket!) Ha a zsidó állam megalakul, ott csak középosztályi! lesz a zsidóság? Hát ki fogja akkor elvégezni a nehezebb munkákat, ki fog leszállni a bányába, ki fog majd akkor fát vágni, ipari munkát végezni? (Papp József: Disznókat őrizni!) ' Ha 6%-ban méltóztatnának megállapítani a zsidók arányszámát itt az ügyvédi karban és az egész magyar értelmiség körében, akkor is ajándékot adnának a zsidóságnak. T. Képviselőház! A magyar középosztály még ma is hiányzik. A legnagyobb tragédiánk az volt, hogy nem volt magyar középosztályunk, amikor a forradalmak ideje elkövétke zett. Nagy százalékban idegen középosztályunk volt, nem volt vezetése a magyar alsóbb társadalmi osztályoknak. Ez a magyar tragédia, ezért következett be Trianon és ezért következtek be a forradalmak. Mi még mindig nem vonjuk le a következtetéseket ezekből az eseményekből. Nem látjuk tisztán, hogy nekünk magyar középosztályt kell teremtenünk. Mi most meggyarapodtunk nemzetiségekkel. Ez azt jelenti, hogy nekünk a magyar szupremáciára még jobban vigyáznunk kell és intézményesen kell biztosítanunk a magyar szupremáciát. Biztosíthatjuk-e ezt, amikor itt Budapest székesfőváros szívében a legfontosabb pályák egyikén, az ügyvédi pályán még mindig 60—70 százalék a zsidóság arányszáma? T. Képviselőház! A magyar középosztály vezető szerepe nem hiányozhatik a magyar társadalomból. Eippen az a bajunk, hogy a

1 fizikai munkásosztály, a kisiparososztály, a földmívesosztály széles tömegei és a felsőbb tízezer között nincs meg a magyar középosztály összekötő kapcsa. Éppen ebben keresendő a mi bajainknak egyik rákfenéje. Ha most, 1941-ben ez a (magyar középosztály nem tudja, kiverekedni 45*