Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

310 Az országgyűlés képviselőházának 2í megjavításáról és nines szó a magyar ügyvédek gazdasági helyzetének megjavításáról. Az 1. § arról szól, hogy magyart évközben is felvehetnek a kamaráiba, míg zsidót csak félévenkint lehet felvenni. A 2. § arról szól, hogy a kamarai törlést hogyan kell elintézni abban az esetben, ha az ügyvéd úr esetleg az ország határain túlra távozott és Angliában éppen a magyar érdekek ellenére angol szpikeri állást tölt be, ennek ellenétre Magyarorszagon továbbra is fenntarthat ügyvédi irodát. (Lili János: Jellemző!) Egyszerű postai kézbesítésről intézkedik itt az igen t. törvényhozás olyanformán, hogy ilyenkor ügygondnokot kell kirendelni és annak kell kézbesíteni a törlést elrendelő határozatot. Előfordulhat tehát az az anomália, hogy egy magyarországi ügyvéd eltávozik az országból, külföldön telepedik le, ott újabb irodákat létesít, de itt Budapesten a helyettese útján még mindig nyúzhatja a magyar néfptet. Ilyen változtatást eszközöl a javaslat. Itt van azután a 3. § amelynek érdemét elismerem. A 3. § az ügyvédjelöltek szociális helyzetének javítását célzó intézkedésekre ad felhatalmazást az igen t. miniszter úrnak. Ezt magaani is helyesnek tartom, ezért valóban dicséret illeti őt. A 4. § azonban csak arról beszél, hogy vizsgálóbiztos a kamarában csak magyar ember lehet és nem zsidó. Jó, hogy 1941-hen eljutottunk odáig, hoigy a magyar ügyvédeik fegyelmi ügyében nem zsidó vizsgálóbiztosok bíráskodnak. Ez az igen t. korcmtány álláspontja szerint mindenesetre bizonyos haladást jelent. (Matolcsy Mátyás: Öriási haladást!) Az 5. § arról intézkedik, hogy a kaimarában a zsidók szavazati jogának felső határát 6°/o-ra kell redukálni. Méltóztassanak csak jól meggondolni: a szavazati jogot és semmi mást. Ez. az intézkedés a kamarák közületi szellemének megváltoztatásához kétségtelenül hozzájárul. (Radocsay László igazságügy miniszter: Hála Istennek, hogy ezt elismeri !)l Ezt elismerem. A 6. § azonban elrendeli, hogy kÖzmegbizatásban — csődtömeggondnoki, vagyonfelügyelői, házasságvédői, közvédői és egyéb megbízatásban — a keresztény ügyvédeken kívül a zsidók továbbra is részesülhetnek, — mert erről van szó ebben a szakaszban — 4e nem eddigi magas arányszámuknak megfelelően, hanem csak 6%í-os arányban. Ez semmi más, mint a Dunába vizet önteni. A gazdag zsidó ügyvédeket ez a javaslat megjutalmazza azzal, hogy továbbra is részesülnek a magyar állam, a magyar bíróságok által közszolgálati kirendelésben és ezért jutalmazást fogadhatnak el. Ezzel a szakasszal továbbra is gazdagítjuk a zsidóságot. A t. miniszter úr most ceruzát fog, felírja ezt és azt mondja, hogy »de a jelenlegi állapottal szemben ez haladást jelent.« (Radocsay László igazságügy miniszter: Nem írom fel! — Derültség.) Elismerem, hogy ez a jelenlegi állapottal szemben haladás, de ismét törvénybeiktatása annak, hogy még közszolgálatot tölthetnek be a zsidók Magyarországon, A további szakaszokkal nem érdemes foglalkozni. Megállapíthatjuk tehát, hogy a javaslat lényege ez: a zsidó szavazati jognak és közmegbízásoknak 6%-ra való leszállítása s az ügyvédjelöltek fizetésének rendeleti úton való megállapítására felhatalmazás. Ez a javaslat mérlege. T. Képviselőház! Amikor szegény Darányi '& ülése 1941 június 27-én, pénteken. Kálmán az első zsidótörvényt beterjesztette, a nyugtalankodó zsidók számára brómot rendelt.4 a nyugtalan zsidó idegeknek. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezek a javaslatok viszont a nyugtalankodó magyar közvélemény számára akarnak brómcseppek lenni, de ki kell, hogy jelentsem, hogy ezeki nem brómesejppek, mert ez csak utánzat. Ez nem „gyógyszer, ez nem brómcsepp, hanem csak a brómnak utánzata, ugyanis a magyar kövéleménynek megtévesztésére és nem megnyugtatására alkalmas. Ez így van, igen t. miniszter úr, és rögtön megmondom, hogy miért. Ilyen hatásos meg-tévesztést láttunk már a múltban is, amikor az első és a második zsidótörvényt tárgyaltuk. A közvélemény felé azt sugározták szét a kormány propagandalapjai, hogy itt tulajdonképpen 20%~ra, majd a második zsidótörvénynél 6%-ra száll le az ügyvédek arányszáma, de nem mondották meg azt, hogy majd 20 vagy 30 év múlva. Akárhány ember jött, az mind azt mondotta nekem: Miért nincs megelégedve a képviselő' úr ezzel a javaslattal? — hiszen 6% most már a zsidók arányszáma. Hiába kezdtem felvilágosítani, hogy 20 Vagy 30 év mnlva jelentkezik csak a hatása. Most ugyanez a helyzet. Ennél a javaslatnál ugyancsak azt hiszi a közvélemény, hogy ez a 6% most azonnal, hirtelen beáll az ügyvédi kamara zsidó-arányszámában. Nem szállítja le 6%-ra a zsidók arányszámát, hanem meghagyja továbbra is ez a javaslat. A kormány elősegíti az ilyen kegyes csalásokat azáltal, hogy cenzúrát és gyűléstilalmat vezet be és nem engedi, hogy a nemzeti szocialista oldal felvilágosítsa a közvéleményt. (Igaz! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Darányi Kálmánról éslmródy Béláról azt szokták otnondani, hogy ki akarták fogni a szelet a nyilasok vitorláiból s ezért hozták az első és ia második tasidótörvényt. Azt hihetné az ember, hogy a Bárdossykormány is felkészült hasonló szél-kifogásokra s ezért tett« meg főminiszterré ReményiSchmeller miniszter urat, aki — amint méltóztatnak tudni — a vitorla és szél kezelésében a Balatonon nagyon járatos. (Derültség a szélsőbaloldalon.) * Elnök; Kérem képviselő úr, iméKóztassék az ilyen gúnyos és mindenesetre sértő megjegyzésektől tartózkodni. (Kóródy Tibor: Nem sértő!) Maróthy Károly: Meg keH azonban állapítanunk, hogy ha a balatoni helyi szelekhez ért is, de a világszelekhez nem ért a miniszter xi r. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Elnök: Mos* kértem a képviselő urat, hogy méltóztassék az ilyen megjegyzésektől tartózkodni. Méltóztassék az elnöki figyelmeztetéseket honorálni és azokhoz tartani magát. Maróthy Karoly: Áttérve akkor másra, azt kell mondanom, — (mégis visszatérve a hasonlathoz, de nem a személyhez — hogy ha ezeket a kis javaslatokat látjuk ,akkor nyugodtak vagyunk, hogy a nyilas vitorlák nem; maradnak szél nélkül. Igen t. Képviselőtház! Ha megnézzük magát a javaslatot^ és megnézzük annak indokolását, meg kell állapítanunk, hogy a kormány teljesen tisztáiban van az adatokkal és a helyzettel, tehát a felismerés a kormánynál nem hiányzik, csupán BJ intézkedés hiányzik. Ezt I

méltóztatnak látni, ha méltóztatnak" az indoko láshoz csatolt tabellát megnézni, amely szerint a javaslat w elismeri, hogy Öt ügyvédi kama-