Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

308 Az országgyűlés képviselőházának 202, ülése 19^1 június 27-én, pénteken. koznak, ide vonatkozólag is érvényesek és út­mutatást adnak. A 7. § kimondja azt, — ami szintén igen fontos dolog a nemzeti és keresztény szellem­nek az önkormányzati szervekben való érvé­nyesülése szempontjából — hogy az Országos Ügyvédi G-yám- és Nyugdíjintézet tisztviselő­jévé, igazgatóságának és felügyelő bizottságá­nak tagjává zsidót nem lehet megválasztani. Az Országos Gyám- és Nyugdíjintézet szerve­zetében szintén az ügyvédi testület önkor­mányzata érvényesül, ebből azután szükség­képpen következik az, hogy azoknak a rendel­kezéseknek hatályát, amelyek hivatva vannak a keresztény és nemzeti szellem érvényesülé­sét egyáltalában az ügyvédi önkormányzatban érvényre juttatni, magától értetődően ki kel] terjeszteni az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjin­tézet szervezetére is. A javaslat 8. §-a kimondja, hogy (olvassa): »A jelen törvény 5. és 7. §-ainak, valamint az 1939 : IV. te. 9. §-a negyedik bekezdésének ren­delkezéseit az 1939 : IV. te. 2. §-ának első be­kezdése alá eső ügyvédi kamarai tagokra is al­kalmazni kell.« Ezt a szakaszt úgy kell értel­mezni, hogy a hadirokkant és tűzharcos ügy­védek sem képezhetnek kivételt azok alól az általános szabályok alól, hogy kamarai vá­lasztási joga csak a választásra jogosult 6%­nak megfelelő számú zsidó tagnak lehet. Ebből a szempontból, az Országos Ügyvédi Gyám­és Nyugdíjintézet tisztviselőjévé, igazgatósá­gának és felügyelő bizottságának tagjává le­endő megválasztás szempontjából a zsidót nemzsidónak tekinteni szintén nem lehet, úgy­szintén nem lehet a zsidót nemzsidónak tekin­teni a kamarai önkormányzat irányításában való részvétel szempontjából sem. Itt a tör^ vényjavaslat nyitva hagy egy ajtót az egyéni természetű méltánylás elvéért, mert azt mégis érvényre kívánja juttatni a közmegbízatások­ban való részesíthetés tekintetében — vonat­kozással a második zsidótörvény 2. ^-ára, vagyis a hadirokkant, tűzharcos, sebesült­érmes, esetleg ellenforradalmár zsidó ügyvé­dekre vonatkozólag — hogy az ebbe a kate­góriába tartozók közmegbízatásokban még ez­időszerint részesíthetők. Végül a 9. § kimondja, hogy a jelen tör­vény kihirdetésének napján lép hatályba; vég­rehajtásáról az igazságügyminiszter gondos­kodik, T. Ház! Mint méltóztatnak látni, egy meg­határozott szűkebb keretek közt mozgó és bi­zonyos rövid időn belül gyakorlatilag szüksé­gesnek mutatkozó fajvédelmi törvényjavas­latról van szó, amely törvényjavaslatért^ a kormányzatot csak elismerés illeti és amelyért magamnak is szabad legyen kifejeznem kö­s'Zrön etemet mind az igazságügy miniszter úr­nak, mind legfőbb munkatársának, Antal Ist­ván politikai államtitkár úrnak és a javaslat készítőjének, Zehery Lajos királyi kúriai bíró úrnak. A javaslatot tisztelettel elfogadásra aján­lom. (Éljenzés és taps jobb felől és középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónok közül? Megay Károly jegyző: Maró thy Károly! Elnök: Maróthy Károly képviselő urat il­leti a szó. Maróthy Károly: T. Képviselőház! Amikor ezt a kis javaslatot tárgyaljuk, lehetetlen, hogy^ ebből egy pillanatra kikapcsolódván, hozzá ne Szóljunk Bárdossy miniszterelnök úr­nak csak az imént tett bejelentéséhez. Meg kell állapítanunk, hogy az egész ország igen nagy megdöbbenéssel vette tudomásul a ma­gyar felségterületeknek otromba megsértését a Szovjet által. Nagy megdöbbenésünket csak növelte még az a körülmény, hogy ennek az otromba támadásnak halálos áldozatai is vol­tak. Mindnyájan ama meggyőződésünknek adunik kifejezést, hogy ez nem marad megtorlás nélkül, és pártunk,^ a Nyilaskeresz­tes Párt, ebben az ügyben már reggel távira­tot is intézett a. miniszterelnök úrhoz, kérvén, hogy ezeknek a hallatlan incidenseknek azon­nali megtorlása ne várasson tovább magára; így csak természetes, hogy a miniszterelnök úrnak azt a bej elöntését, mely szerint Magyar­ország ezekután hadiállapotban lévőnek tekinti magát a Szovjettel, örömmel vesszük tudomá­sul. (Taps a szélsőbaloidalon.) Ehhez aaonban egy mondattal hozzá kell fűznünk azt... Elnök: Kérem a 'képviselő urat, méltóztas­sék a javaslattal foglalkozni. Maróthy Károly: Igen, azonnal rátérek» Ehhez azonban hozzá kell még fűznünk azt, hogy ennek belső konzekvenciáit is le kell vonni. Lehetetlen az, hogy itt ebben a képvi­selőháziján és még egyébként is politikai té­nyezők r legyenek ma a zsidók és a szociálde­mokraták. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőlaloldalon: Internálótá­borba velük! — Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Ki velük!) Igenis, a kormány tegye meg ezen a téren intézkedéseit, oszlassa fel a szo­ciáldemokrata pártot és büntesse meg őket. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Meskó Zoltán: A szocikat és a többieket ki­verni! — Egy hang a szélsobaloldalon: Jnter­nálótáborba valamennyivel! — Gosztonyi Sán­dor: Ki kell dobni a siaociáldemokratákat! Semmi keresni valójuk itt!) Csendet kérek, Gosztonyi képviselő úr. (Papp József: Ki kell dobni a zsidókat innen — Rupert Rezső közbe­szól. — Gosztonyi Sándor (RaneH Rezső felé): Kicsoda? Nevez'ae meg! — Folytonos Zaj. — Az elnök csenget.) Csendet kérek Rupert és Gosztonyi képviselő urak. (Egy hang a szélso­baloldalon: Lemondatni, kidobni innen! — Folytonos Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a komoly időkhöz méltó magatartást tanúsítani é« kérem Marótbv kéovis-alő urat, méltóztas­sék a szőnyegen lévő javaslattal foglalkozni. Maróthy Károly: T. Képviselőház! A ja­vaslathoz visszatérve, mégis csak meg kell döbbennem azon, üosry ehhez a javaslathoz is még két zsidó felszólaló iratkozott fel. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldaon: Hallatlan! Szé­g y en-g y alázat ! ) Az a meggyőződésem, t. Ház, hogy 1941 nyarán nem lehet ebben a képviselő házban a zsidó érdekeket nyíltan védeni: (Ta^s a szélsobaloldalon, — Tóth János: Tö­rölni őket!) T. Képviselőház! Rátérve magára a javas­latra, meg kell állapítanunk azt, hogy vannak kérdések, amelvek egyetlen törvényhozási ak­tussal nem oldhatók meg, A zsidókérdéstől sem tagadható meg az, hogy jogpolitikai fejlődés szerves következményeképpen oldassék meg. • Ez a javaslat azonban nem jelent ezen a téren semminemű változást és semmiféle természe­tes fejlődést. Ez a javaslat csak pepecselést jelent, technikai kérdések felett való pepecse­lést és ha mi ezektől a nagy eseményektől el tudjuk, magunkat vonatkoztatni és természer

Next

/
Thumbnails
Contents