Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-199

Az országgyűlés képviselőházának mert például egy szolgálati ág, amely 260 óra munkateljesítmény helyett 360 órát teljesít, nem a fékezés tünetét bizonyítja. (Rajniss Ferenc: Mi az, hogy például?) Elnök: Eajniss képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Kunder Antal: A saját szavairól beszéljen! — Zaj.) Homonnay Tivadar: Én mindenesetre köszönettel nyugtázom, hogy a képviselő úr szavaimban^ nem méltóztatott olyan élt találni, mintha én az ő személyével szemben óhajtottam volna mindezeket odaállítani. Igenis hangsúlyoztam és hangsúlyozom: sajnálatos, hogy a volt miniszterelnök úr, mint országgyűlési képviselő ilyen katasztrofálisan súlyos politikai helyzetben így aposztrofált egy társadalmi réteget, egy társadalmi osztályt, (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) amely hivatásának magaslatán áll. Ez a réteg jogosan ilyen módon nem támadható meg. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol a katasztrófa? — Kunder Antal: Ez a beszéd katasztrofális! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Kunder képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Maróthy Károly: Szót kérek!) Maróthy képviselő úr milyen címen kíván szólani? (Maróthy Károly: Saját szavaim helyreigazítása címén!) A képviselő urat a szó megilleti. Maróthy Károly: T, Ház! Távollétemben értesültem arról, hogy az előző elnök úr a mentelmi bizottság elé utasított azért, mert azt mondtam volna Homonnay képviselőtársam beszéde alkalmával a kormánypárt # felé, hogy a strómanok tapsolnak. Ki kell jelentenemu hogy sohasem szoktam általánosságban sérteni, mindig kizárólag csak tényeket állapítok meg. Kijelentésem nem a kormánypártra vonatkozott, hanem kizárólag Homonnay képviselő úrra és ezt az állításomat ezennel fenntartom. (Taps a szélsőbaloldalon.) — Zaj a .jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő^ urak. Maróthy képviselő urat azért a sértésért, amelyet Homonnay képviselő lírral szemben most elkövetett, rendreutasítom. (Maróthy Károly: Bizonyítani kívánom. — Homonnay Tivadar: A házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján szót kérek. — Derültség.) Homonnay képviselő urat megilleti a szó. Homonnay Tivadar: T. Ház! Huszonkét éve vagyok ennek a Háznak tagja. Személyes kérdésben, ha jól emlékszem, csak kétszer, vagy háromszor szólaltam fel. Ebben a kérdésben, amit Meizler képviselő úr (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Maróthy!) mondott, csak egy válaszom van: t

hogy a képviselő úrnak ezt az állítását, amit velem szemben tett, visszauta sítom és hasonlónak minősítem a képviselő úr eddigi politikai állásfoglalásához. (Mokcsay Dezső: Micsoda? — Rajniss Ferenc: Önnel volt egy pártban állandóan! — Zaj. — Zsámboki Pál: Ez nem sértés?) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Zsámboki képviselő úr maradjon csendben! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ezzel nincs elintézve!) Következik az interpellációé könyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. (Zaj.), Csendet kérek! vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpellációk 1941. évi június hó 25-én, szerdán: Kövér Gusztáv — a földmívelésügyi miniszterhez — a román nagytőke által felvásárolt és most visszakerült nagybirtok sorsa tárgyában. Stitz János — a vallás- és közoktatásügyi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X. 99. ülése 1941 június 24-én, kedden. 209 miniszterhez — a budapesti színházak körüli furcsa eseményekről. Angyal László — a földmívelésügyi^ miniszterhez — a nagyúti vasúti megálló és bekötőút tárgyában. Szabó ..Gyula — az iparügyi miniszterhez — a kerületi iparfelügyelők számának növelése tárgyában. vitéz Várady László — az iparügyi miniszterhez — az autógumi teljes kifogyása és a műgumi gyártása iránti sürgős intézkedés tárgyában. vitéz Várady László — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a minisztériumokban lévő kevés telefonvonal tárgyában. Petro Kálmán — a belügyminiszterhez — az Országos Nép- és Családvédelmi Alapnak az egyházakkal és a társadalmi szervekkel való együttműködése tárgyában. Padanyi Gulyás Jenő — a vallás-és közoktatásügyi miniszterhez — az erdélyi részeken képzőművészeti és irodalmi téren tett és tervezett intézkedések tárgyában. Homonnay Tivadar — a vallás-^ és közoktatásügyi miniszterhez — a szociális intézkedésekről a népiskolai tanítóság helyzetével kapcsolatban. Hendrey József — a földmívelésügyi miniszterhez —- a közbirtokossági erdőkben gyakorolható egyévi rendkívüli fahasználatból befolyó jövedelemnek felosztása tárgyában. Keck Antal — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — a magyar királyi kormány filmpolitikájának megváltoztatása tárgyában. Tornyos György — az iparügyi miniszterhez — a nyersolaj- és pakuratüzelésű ipartelepek átalakítása tárgyában. Pápai István — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez —.; az alföldi tanyai iskolák mellé internátnsok létesítése tárgyában. Bajcsy-Zsilinszky Endre — a földmívelésügyi miniszterhez — földbirtokpolitikai viszszásságok tárgyában. Bajcsy-Zsilinszky Endre — a pénzügyminiszterhez — adóbehajtási visszásságok tárgyában. Turchányi Imre — a belügy-, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a tüdővész leküzdése érdekében a távforgalmi közutak falvakat átszelő részeinek pormentesítése tárgyában. Ifj. Tatár Imre — a belügyminiszterhez — Ócsa község ügyeinek rendezése tárgyában.' Mester Miklós — a belügyminiszterhez — az állampolgársági visszásságok tárgyában, Bartha Ignác — az iparügyi miniszterhez — a Magyar-Belga Textilipari Rt., Kolozsvár, volt hatósági vezetőinek és jelenlegi felügyelőjének szabálytalanságai tárgyában. Serényi Miklós gróf — a belügyminiszterhez — Barcsay Ákos # pestmegyei főispán törvénytelen politikai eljárásai tárgyában. Jandl Lajos — a pénzügy-, a kereskedelemés közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszterhez —• a kisvállalkozók károsodásáról az Ilkovics-féle, a zsidótörvény alapján megszűnt italmérési engedély és a borkészlet ér- ; tékesítése körül. Piukovieh József — a miniszterelnökhöz — a budapesti Nemzetközi Vásárral kapcsolatos egyes kirívó jelenségek tárgyában. Matolcsy Mátyás — a miniszterelnökhöz, a belügy-, valamint a honvédelmi miniszterhez — Barcsay Ákos, Pest vármegye főispánjának zsidópártolása tárgyában. Szöllősi Jenő — a miniszterelnökhöz — a 30