Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-199

168 Az országgyűlés képviselőházának csak egy részt kell megoldani belőle, hanem az egész problémát gyökeresen meg kell oldani. A zsidókérdést, amely tulajdonképpen legfőbb problémája az országnak, elsősorban mégis csak gazdasági téren kell megoldani. Nem vagyunk mi senkinek az üldözői, nem vagyunk emberüldözők, zsidóüldözők, de ha a zsidók a gazdasági életben nem volnának ilyen aránytalan százalékban, akkor ezt nem is tennénk szóvá. Lehetetlen állapot az, hogy az iparban és a kereskedelemben még mindig ők vannak 70-—80%-ban. Kérem a kormányt, hogy hozzon ilyen javaslatokat, azokat el fogjuk fogadni, de amíg nem jön ilyenekkel, addig ezit a felhatalmazási javaslatot nem fogadhatjuk el. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) K4nök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Huffó jegyző: Maróthy Károly. Elnök: Maróthy Károly képviselő urat illeti a szó. Maróthy Károly: T. Ház! Kénytelen vagyok a Ház határozatképességének megállapítását kérni, még pedig azzal az indokolással hogy az ilyen izig-verig zamatos, mélyen átérzett nagyszerű magyar beszédet, mint amilyent képviselőtársunk mondott, a túloldalon, úgylátom, nem kívánják meghallgatni. Először is kötelességet vélek teljesíteni akkor, amikor az elnök úrnak köszöneteit mondok azért, hogy itt a képviselőház üléstermében a keresztet kifüggesztette. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Azt roméljük, hogy ezzel a kereszttel együtt a kérészit szimbóluma, a feltámadás szimbóluma és az igazi keresztény szellemiség is bevonult a képviselőházba és azt kell kívánnunk, hogy ne csak a képviselőházban, hanem a megyeházakban, a községházakban, sőt a magyar hivatalokban is tegyük ki a keresztet és ezzel vigyék be oda a magyar keresztény szellemet is, amire olyan nagy szükségünk van. .Mi azt gondoljuk és úgy ismerjük, úgy tudjuk, hogy a kereszt maga Krisztus urunk szenvedésének és feltámadásának a jele. Mi ezenkívül még Magyarország keresztrefeszíttetésére és dicsőséges feltámadására is gondolunk mindenkor és gondoljanak a mi utódaink is, akik ezt a keresztet látni fogják. Lehetetlen, hogy most, amikor ilyen zsútolódó külpolitikai események vannak, teljesen ej tudjuk ezektől vonatkoztatni magáinkat és lehetetlen, hogy ne gondoljunk arra a nagy eseményre, amelynek vasárnap voltunk a tanúi és hallói, t. i. arra, hogy Németország és Olaszország, tehát a tengely most két-három napja fegyveres, háborús viszonyban van Oroszországgal. A mai nap jutott a tudomásomra, hogy a magyar királyi kormány nagyon helyesen megszakította à kapcsolatot a szovjettel. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Annak idején, amikor felvette a magyar királyi kormány a kapcsolatot, nem néztük azt akkor sem jó szemmel, mert emlékszünk most is és emlékeztünk akkor is a véres magyarországi bolsevizmusra, Kun Béláék uralmára. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A zsidókra!) Éppen ezért nem tartottuk helyesnek annakidején a diplomáciai kapcsolat felvételét. Most, hogy ez megszűnt, igenis azt mondjuk, hogy ezért köszönet jár a kormánynak. Mi egyébként szívszorongva vártuk azt, hogy vájjon Oroszország miképpen fogja eldönteni a maga problémáját és azt gondoltuk, hogy tanult a múlton és tisz199. ülése :\9H1 június i4-én

} kedden. tán a helyes logika és belátás hideg mérlegelésével elönti el ezt a kérdést, azonban sajnálattal láttuk, hogy nem így történt. Természetes lett volna az a remény, hogy a bolsevizmus tanult az eddigi termelés kudarcaiból és a magántulajdonnal való szakításából és tanult azokból a zavarokból, amelyek ennek folytán előállottak. Mi azt gondoltuk, hogy a bolsevizmus számolt azzal, hogy Európa közben nemzeti szocialistává vált, különösen pedig számolt azzal, hogy többé világuralmi terjeszkedési törekvéseket nem táplálhat. Hitler kiáltványa, a német birodalom nagyszerű fejének és vezérének kiáltványa, leleplezte Oroszországot. (Taps a szélsőbaloldalon,) Megállapíthatjuk kiáltványából azt, hogy Anglia tervei közé tartozott ugyan a háború meghoszszabbítása, de most már iigy látjuk, hogy Oroszország tervei közé is ez tartozott és abból a nagy kérdésből, amelyet a német vezér számára Molotov felvetett, nyilvánvalóvá yáll Oroszország álláspontja. Ebből bennünket két pont érdelkel. Az egyik a mi testvérnépünket, Finnországot érintette exiszteueiájában, a másik pedig, ami érdekelt bennünket _ különösképpen, a negyedik pont, amely szerint tulajdonképpen Oroszország, a bolsevizmus, a Balkánra akarta rátenni a kezét azáltal, hogy Bulgáriába csapatokat akart küldeni. Tagadhatatlan, hogy Oroszországnak ez a törekvése Ázsia szellemét nyomta volna bele Európa testébe. Bennünket Magyarországot pedig azért is érdekelt volna ez. mert ez az orosz szellem nemcsak északról, nemcsak keletről, hanem ezáltal délről is körülvett volna bennünket s veszélyeztette volna országunk függe'de őségét és önállóságát. T. Ház! Még szomorúbb lett volna

v üa Oroszország ebben a lesállásban a háború végéig maradhatott volna és esetleg _ a háború végén egy óvatlan pillanatban ömlik rá f az orosz láva az európai keresztény .-ivilizációra, Éppen ezért azok felé, akik Trianon bilincsét megtörték, ezúttal hálatelt szívvel gondolunk és küldjük üdvözletünket azért, hogy most pedig egy másik nagy jótéteményt tesz velünk, a bolsevizmus veszedelmét hárította el tőlünk Németország és a tengely. (Éljenzés a szélsőbaloldalon. — Gosztonyi Sándor: Éljen a német hadsereg!) Elnök: A képviselő úr a tanácskozóképesség megállapítását kérte. A házszabályok értelmében megállapítom, hogy szeimmelláthatólag megvan a tanácskozóképesség. Méltóztassék beszédét folytatni. Maróthy Károly: Nemcsak bennünket, hanem magát Európát és a világot is meg fogja óvni a tengelynek ez a döntő lépése a bolsevizmus veszedelmétől és mi azt reméljük, hogy ahogy Spanyolországban sikerült német és olasz segítséggel legyőzni a bolsevizmust, azonképpen sikerülni fog most magában Oroszországban is és ezáltal Németország s annak vezére, Hitler, harmadszor tesz igen nagy szolgálatot a világ keresztény kultúrájának.. Először, amikor Németországban győzte le a bolsevizmust, másodszor, amikor Spanyolországban győzte le és most, amikor Oroszországban, saját hazájában fogja legyőzni. T. Képviselőház! Visszatérve most már magára a javaslatra, amely a Ház asztalán fekszik, legyen szabad a kerek tíz évvel ezelőtt itt ült akkori legnagyobb magyarnak, Apponyi Albert grófnak ajkáról elhangzott véleményt idehozni, amelyet ezzel a javaslattal kapcsolatosan kifejtett. Apponyi Albert,