Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-192

Az országgyűlés képviselőházának 1Ô2. ülése 19'41 április 2U-én } csütörtökön. 5 valósítsuk azt, arai állami és társadalmi in­tézményeinkben, de éppen úgy mindennapi életűnkben a magasabb nemzeti egység és szolidaritás, a nemzet egyetemévei szemben megkívánt nagyobb felelősség és mindenek­előtt a szociális igazságosság minél teljesebb érvényesítéséihez szükséges. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Bár azt hiszem, hogy ezzel is eleget mon­dottam, a világosság kedvéért mégis szeret­ném egyenként is megnevezni azokat a leg­fontosabb problémákat, amelyek leginkább fog­lalkoztatják közvéleményünket. (Halljuk! Hall­juk!) Itt van elsőnek az, amit helytelenül alkot­máuyreformnak szoktak nevezni és ami való­jában nem^ más, mint az a jogos kíván­ság, hogy élő, történelmi alkotmányunk ru­galmas keretei között korunk ^ eszméinek és a mai politikai és gazdasági élet követelmé­nyeinek megfelelően alakítsuk át az állami akaratnyilvánítás és a megnyilvánult akarat megvalósításának módiját. (Helyeslés jobbfe­löl.) Ezt az átalakítást történelmünk során a mindenkori követelmények szerint időről­időre mindig belső m varok és összeütközé­sek nélkül tudtuk végrehajtani. Az a meg győzőtlésern, hogy ha rákerül a sor így fog­juk ezt megvalósítani most is. Második legnagyobb problémánk, — amely­ben már túl vagyunk a kezdet nehézségein — az úgynevezett földkérdés, a magyar föld­birtok arányos megosztásának feladata. (He­lyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélsöbaloldalon. — Matolesy Mátyás: Meg se kezdték!) Az ország födjenek és a rajta letelepedett lakosságnak egymáshoz való viszonya és eunek alakulása mindenütt történelemformáló tényező és különösen az hazánkban. A legutóbbi két évtizedben hozott birtokpolitikai törvényeink célja mindig az volt, hogy keressük azt az egyensúlyt, amely mellett a gazdaságilag ön­álló földmívesek számát szaporíthassuk, más­felől pedig az ország földjét termelési szem­pontból képessé tehessük a legnagyobb erő­kifejtésre és ezzel megfelelően biztosíthassuk a földnélküli mezőgazdasági tömegek szociális érdekeinek kielégítését. A föidbirtokpolitikai törvények végrehajtása az előző kormány programmjában meghatározott módon, illető­leg e programul megvitatása körül kialakult elvek szerint folyik. (Matolesy Mátyást Banffv nem nyilatkozott még!) Nem szeretnék ismét­lésekbe bocsátkozni, mégis hangsúlyozuomke'l, hogy a kormánv a végrehajtás ütemét — amennyire csak lehet — gyorsítani kívánja. (Élénk helyeslés és taps.) különösen és_ első­sorban az úgynevezett házhelyakció tekinteté­ben és a zsidók tulajdonában levő mezőgazda­sági ingatlanok földbirtokwditikai célokra leendő felhasználása tekintetében. (Taps.) Ker­tem, állattartásra is módot nyújtó telken épülő i'alusi családi ház a legegészségesebb kiindulás önálló exisztenciák teremtésére és a mezőgaz­dasági lakosság életszínvonalának emelésére. Az a szándékunk, hogy a törvény erreyonat­kozó rendelkezéseinek végrehajtási utasítását a legrövidebb idő alatt külön adjuk ki. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a- középen.) A harmadik nagy kérdés, amely köz­véleményünket különösen érdekli, a zsidó­kérdés. (Ügy van! Ügy van! — Halljuk! Halljuk!) Nem vitás, hogy e kérdés megíté­lésénél két alapvető elvből kell kiindulni. A zsidókérdés nem speciálisan magyar kérdés. hamun európai kérdés (Ügy van! ügy van!) és nálunk is csupán egy általános és egységes európai riendezés keretében oldható meg gyö­keresen és véglegesen. Míg azonban ez az általános és egységes európai rendezés bekövetkezhotik, nekünk ad­dig is megoldást kell találnunk a magunk ha­laszthatatlan _ speciális zsidó problémáink te­kintetében. (Ügy van! Ügy van!) Szükség van erre azért, mert az eddigi rendezések — külö­nösen a második zsidótörvény — a kérdés egyes elvi részei és gyakorlati vonatkozásai tekintetében olyan bonyolult helyzetet terem­tettek, (Úgy van! Ügy van!) amelynek tisztázá­sáról mielőbb gondoskodni kell. (Élénk helyes­lés és taps.) Szükség van a második zsidótör­vény egyes alapvető rendelkezéseinek — így például a zsidó fogalmi meghatározásának — szabatosabbá tételére, (Ügy van! Ügy van!) az egyes helyesen megalkotott rendelkezések továbbfejlesztésére, végül olyan jogterületek szabályozására a zsidókérdés szempontjából, amelyeket a második zsidótörvény nem érin­tett, de amelyeken a szabályozás szükségessé­get az azóta eltelt idő nyilvánvalóvá tett. (Élénk helyeslés.) Nem szeretnék ezúttal e kérdés részleteibe belemélyedni, hiszen az idetartozó problémá­kat a rendelkezésre álló anyagot, az eddig elkészített terveket és általában ez óriási kér­dés egész komplexusát csak ezután lesz mó­domban behatóan áttanulmányozni, méltóztas­sék azonban mégis megengedni, hogy néhány általánosabb szempontra, amelyeket az újabb jogszabályok megalkotásánál irányadóknak tekintek, már most felhívjam a t. Ház figyel­mét. Ezek a következők. Egyszerű, világos és az egész problémát az ország egyetemes érde­keihez igazodóan megoldó egységes és tömör törvényre van szükség, (Élénk helyeslés.) amely az elvi kérdések tekintetében sem félreértésre, sem kibúvásokra nem ad lehetőséget, (Taps. — Gr. Festetics Domonkos: Ügy vau! Végre Chorin is zsidó lesz egyszer!) a gyakorlati problémákat viszont — elvi alapon — célsze­rűen és észszerűen oldja meg. Az ríj jogszabályalkotás kiindulási pontja a zsidó fogalmának egyszerű, világos s a kü­lönböző (felekezeti és faji) szempontokat össze nem vegyítő, határozott megállapítása. (Élénk helyeslés.) Teljes mértékben magamévá teszem meg­boldogult elődömnek a multévi költségvetési beszédében kifejezésre juttatott azt a nézetét, hogy törvényes úton meg kell akadályozni a zsidóság elkeveredését a nemzsidókkal. (Taps. •— Maróthy Károly: Leszavazták az idevonat­kozó javaslatunkat!) Gondoskodni kell arról is, hogy a zsidóság a nemzet társadalmi, kul­turális, politikai és szellemi életének mindazon helyeiről, ahonnan a nemzet lelki, erkölcsi, világnézeti és politikai irányítása, valamint a nagy tömegek lelkületének kialakítása és^ a jövő generáció nevelése folyik, teljes mérték­ben kirekesztessék. (Maróthy Károly: A Pester Lloydnál is!) Az ország gazdasági életének kulcspozíciót nem szabad zsidó, leizsidó vagy strohmann kézben hagyni. (Élénk helyeslés és taps.) Viszont nem téveszthetjük szemlélői azt a tényt, hogy az országban egymillió zsidó él és ha minden életlehetőséget el akarnánk vonni tőlük, ez súlyos gazdasági és szociális zűr­zavarokat idézhet elő. (Zaj,) Tudom, hogy a kérdés megvizsgálása és megoldásának élőké-

Next

/
Thumbnails
Contents