Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-192
Az országgyűlés képviselőházának 1Ô2. ülése 19'41 április 2U-én } csütörtökön. 5 valósítsuk azt, arai állami és társadalmi intézményeinkben, de éppen úgy mindennapi életűnkben a magasabb nemzeti egység és szolidaritás, a nemzet egyetemévei szemben megkívánt nagyobb felelősség és mindenekelőtt a szociális igazságosság minél teljesebb érvényesítéséihez szükséges. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Bár azt hiszem, hogy ezzel is eleget mondottam, a világosság kedvéért mégis szeretném egyenként is megnevezni azokat a legfontosabb problémákat, amelyek leginkább foglalkoztatják közvéleményünket. (Halljuk! Halljuk!) Itt van elsőnek az, amit helytelenül alkotmáuyreformnak szoktak nevezni és ami valójában nem^ más, mint az a jogos kívánság, hogy élő, történelmi alkotmányunk rugalmas keretei között korunk ^ eszméinek és a mai politikai és gazdasági élet követelményeinek megfelelően alakítsuk át az állami akaratnyilvánítás és a megnyilvánult akarat megvalósításának módiját. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezt az átalakítást történelmünk során a mindenkori követelmények szerint időrőlidőre mindig belső m varok és összeütközések nélkül tudtuk végrehajtani. Az a meg győzőtlésern, hogy ha rákerül a sor így fogjuk ezt megvalósítani most is. Második legnagyobb problémánk, — amelyben már túl vagyunk a kezdet nehézségein — az úgynevezett földkérdés, a magyar földbirtok arányos megosztásának feladata. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélsöbaloldalon. — Matolesy Mátyás: Meg se kezdték!) Az ország födjenek és a rajta letelepedett lakosságnak egymáshoz való viszonya és eunek alakulása mindenütt történelemformáló tényező és különösen az hazánkban. A legutóbbi két évtizedben hozott birtokpolitikai törvényeink célja mindig az volt, hogy keressük azt az egyensúlyt, amely mellett a gazdaságilag önálló földmívesek számát szaporíthassuk, másfelől pedig az ország földjét termelési szempontból képessé tehessük a legnagyobb erőkifejtésre és ezzel megfelelően biztosíthassuk a földnélküli mezőgazdasági tömegek szociális érdekeinek kielégítését. A föidbirtokpolitikai törvények végrehajtása az előző kormány programmjában meghatározott módon, illetőleg e programul megvitatása körül kialakult elvek szerint folyik. (Matolesy Mátyást Banffv nem nyilatkozott még!) Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, mégis hangsúlyozuomke'l, hogy a kormánv a végrehajtás ütemét — amennyire csak lehet — gyorsítani kívánja. (Élénk helyeslés és taps.) különösen és_ elsősorban az úgynevezett házhelyakció tekintetében és a zsidók tulajdonában levő mezőgazdasági ingatlanok földbirtokwditikai célokra leendő felhasználása tekintetében. (Taps.) Kertem, állattartásra is módot nyújtó telken épülő i'alusi családi ház a legegészségesebb kiindulás önálló exisztenciák teremtésére és a mezőgazdasági lakosság életszínvonalának emelésére. Az a szándékunk, hogy a törvény erreyonatkozó rendelkezéseinek végrehajtási utasítását a legrövidebb idő alatt külön adjuk ki. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a- középen.) A harmadik nagy kérdés, amely közvéleményünket különösen érdekli, a zsidókérdés. (Ügy van! Ügy van! — Halljuk! Halljuk!) Nem vitás, hogy e kérdés megítélésénél két alapvető elvből kell kiindulni. A zsidókérdés nem speciálisan magyar kérdés. hamun európai kérdés (Ügy van! ügy van!) és nálunk is csupán egy általános és egységes európai riendezés keretében oldható meg gyökeresen és véglegesen. Míg azonban ez az általános és egységes európai rendezés bekövetkezhotik, nekünk addig is megoldást kell találnunk a magunk halaszthatatlan _ speciális zsidó problémáink tekintetében. (Ügy van! Ügy van!) Szükség van erre azért, mert az eddigi rendezések — különösen a második zsidótörvény — a kérdés egyes elvi részei és gyakorlati vonatkozásai tekintetében olyan bonyolult helyzetet teremtettek, (Úgy van! Ügy van!) amelynek tisztázásáról mielőbb gondoskodni kell. (Élénk helyeslés és taps.) Szükség van a második zsidótörvény egyes alapvető rendelkezéseinek — így például a zsidó fogalmi meghatározásának — szabatosabbá tételére, (Ügy van! Ügy van!) az egyes helyesen megalkotott rendelkezések továbbfejlesztésére, végül olyan jogterületek szabályozására a zsidókérdés szempontjából, amelyeket a második zsidótörvény nem érintett, de amelyeken a szabályozás szükségességet az azóta eltelt idő nyilvánvalóvá tett. (Élénk helyeslés.) Nem szeretnék ezúttal e kérdés részleteibe belemélyedni, hiszen az idetartozó problémákat a rendelkezésre álló anyagot, az eddig elkészített terveket és általában ez óriási kérdés egész komplexusát csak ezután lesz módomban behatóan áttanulmányozni, méltóztassék azonban mégis megengedni, hogy néhány általánosabb szempontra, amelyeket az újabb jogszabályok megalkotásánál irányadóknak tekintek, már most felhívjam a t. Ház figyelmét. Ezek a következők. Egyszerű, világos és az egész problémát az ország egyetemes érdekeihez igazodóan megoldó egységes és tömör törvényre van szükség, (Élénk helyeslés.) amely az elvi kérdések tekintetében sem félreértésre, sem kibúvásokra nem ad lehetőséget, (Taps. — Gr. Festetics Domonkos: Ügy vau! Végre Chorin is zsidó lesz egyszer!) a gyakorlati problémákat viszont — elvi alapon — célszerűen és észszerűen oldja meg. Az ríj jogszabályalkotás kiindulási pontja a zsidó fogalmának egyszerű, világos s a különböző (felekezeti és faji) szempontokat össze nem vegyítő, határozott megállapítása. (Élénk helyeslés.) Teljes mértékben magamévá teszem megboldogult elődömnek a multévi költségvetési beszédében kifejezésre juttatott azt a nézetét, hogy törvényes úton meg kell akadályozni a zsidóság elkeveredését a nemzsidókkal. (Taps. •— Maróthy Károly: Leszavazták az idevonatkozó javaslatunkat!) Gondoskodni kell arról is, hogy a zsidóság a nemzet társadalmi, kulturális, politikai és szellemi életének mindazon helyeiről, ahonnan a nemzet lelki, erkölcsi, világnézeti és politikai irányítása, valamint a nagy tömegek lelkületének kialakítása és^ a jövő generáció nevelése folyik, teljes mértékben kirekesztessék. (Maróthy Károly: A Pester Lloydnál is!) Az ország gazdasági életének kulcspozíciót nem szabad zsidó, leizsidó vagy strohmann kézben hagyni. (Élénk helyeslés és taps.) Viszont nem téveszthetjük szemlélői azt a tényt, hogy az országban egymillió zsidó él és ha minden életlehetőséget el akarnánk vonni tőlük, ez súlyos gazdasági és szociális zűrzavarokat idézhet elő. (Zaj,) Tudom, hogy a kérdés megvizsgálása és megoldásának élőké-