Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-199

Az országgyűlés képiHselőhétzanak jttí), ülése Í941 június 2ú-én, kedden. 16$ úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kért és kapott; őt illeti a szó. Pintér Béia: Mélyen t. Ház! Amikor a felhatalmazási vitában mint ellenzéki szónok felszólalok, ezt nem azért teszem, hogy a kormány intézkedései elé ezekben a súlyos napokban akadályt gördítsek, mert soha sem volt nagyobb szükség a magyar lelkeknek aa építéshez való összefogására, mint ma (Úgy van! a szélsőbaloldalon.), de mégis szükségét érzem annak, hogy rámutassak egyes esetekre, amelyek különösen kint a falvakban az ország békéjét, nyugalmát, a lelkek összefogását nagyon hátráltatják. Lehetetlennek is tartom addig itt a teljes összefogást, amíg a kormány az ország nagy problémáit nem oldja meg sürgősen. Sok szó hangzik itt el a ma legaktuálisabb kérdésről, a többtermelésről, .Az országnak létérdeke, hogy ezekben a válságos időkben minél többet hozzunk ki a magyar földből, hogy az ország közelhatását biztosítsuk és barátainkon, is segíteni tudjunk. Ennek érdekében mindent el kell követnünk. Van egy különösen nagy problémája az országnak éhben a tekintetben, a vízszabályozás problémája. A pénzügyminiszter úr egy évvel ezelőtt olyan nyilatkozatot tett ebben az ügyben, hogy ezt a kérdést országosan fogja rendezni, mert tarthalta ti an az, hogy az országnak egynegyed vagy egyötöd részén a víz minden évben tönkretegye szorgalmas emberek verejtékes munkáját. Éppen ebben látom én a többtermelés legnagyobb akadályát, mert emiatt esik ki a termelésből a legszámottevőbb mennyiség. Mondom, a pénzügyminiszter úr e^y évvel ezelőtt bejelentette, hogy egy törvényjavaslatot foe benyújtani, amelyben . az egész országra kiterjedően fogják rendezni a vízszabályozást. Sajnos, ez eddig nem történt meg, pedig enélkül lehetetlen többet termelni ebben az országban. Ha ilyen tervekkél jönne a kormány, dehogy volnánk mi ellenzékiek ! Mi minden építő javaslatot szívvel-lélekkel megszavázunk, mert mi nem a szó régi értelmében vagyunk ellenzékiek, hogy csak azért is ellenezzünk mindent. Nem! Mi építő ellenzékiek vagyunk é» mindig a kormány segítségére leszünk, amikor ilyen fontos javaslatokat fog hozni. Nem tudom továbbá elhallgatni, hogy a zsidó birtokok rendelésénél tapasztalható nagy lassúság a nép széles rétegeiben a legnagyobb elkeseredést váltja ki. Most jelent meg a Magyar Élet Pártjának egy 'kimutatása, amelyben fel van tüntetve, hogy melyik megyében mennyi zsidó birtok van és mennyit f vettek eddig- igénybe. Ez a kimutatás szomorú képet fest a kormány intézkedéseiről, mert rávilágít arra. hogy a kétéves zsidótörvény után is á zsidóbirtokoknák még csak 10%-át vették igénybe a Magyar Élet Pártjának kimutatása szerint. Különösen megragadta figyelmemet az én megyémre, a Nyitra-Pozsony megyére vonatkozó adat. amely kimutatja hogy ott 512 zsidó birtok van 13.629 katasztrális hold terjedelemben s a bevezetésben azt mondja: Kárpátalján kívül csak egy vármegye van, ahol a közölt kimutatásokban átengedésre kötelező határozat nem szerepel és ez az idegen uralom alól visszatért Nyitra-Pozsony vármegye. Uraim, ha valanol szükség van arra. hogy a zsidóbirtokot igénybe vegyük, az országban talán a legelső helyen szükséges Pozsony— Nyitra megyéhen. amely ebben a kimutatásban nem szerepel, mert a Felvidéken a zsidó birtokoknak, magyar 'szempontból nem szép niuljtuk van. Ugyanis ezeknek a birtokoknak tulajdonosai voltak azok. akik a cseh hadsereg felszerelésénél először jelentkeztek számottevő öszszegekkei. A felvidéki magyarságnak még mánd emlékezetében van. hogy a zsidók hogyan viselkedtek, milyen örömmel járultak hozzá a cseh állam hadseregének kiépítéséhez. Most a felszabadulás után két és fél év multán még ott vannak ezek a nagy zsidó birtokok. Magyar vidéken például Tardoskedden van Springer bárónak, egy angol állampolgárnak 2800 holdja. Amikor a magyarságnak éppen ezen a vidéken, hála a jó Istennek, olyan nagy a lélekszáma, olyan szaporaságot mutat a születési aránya, feltétlenül szükségét látom annak, hogy itt sürgős intézkedések történjenek. Most csak egy 30 kilométeres határsávot említek. Ebben van Popper Samunak 700 hold földje. Popper Ernőnek 800 holdja, egy Winter nevű pozsonyi zsidónak 500 holdja, Braun-Barna nvitrai zsidónak 700 holdja. Ezek nem is idevaló állampolgárok. A Braun-féle birtok kishaszon bérletbe juttatása érdekében tizenkét esetben vezettem küldöttséget a földmívelésügyi minisztérium birtokpolitikai földbirtokrendezési osztályához; ott meg is ígérték, mindenütt jóakarattal találkoztam, de viszont ez a zsidó olyan raffinériával dolgozik, hogy felajánlotta a Vitézi Széknek ezt a birtokot, ha ezért magyar állampolgárságot kap. (Zaj a szélsőbaloldalon.jt Ez a zsidó részéről semmi más, mint a törvények kijátszása, végrehajtásuk megakadályozása.. Az ottani magyar nép a legnagyobb elkeseredéssel látja azt, hogy idegen kezekben van a föld s idegennyelvüek ott még a béresek is. Azon a vidéken a csehek óriási területű földet osztottak ki — magyar urakét — tótoknak, ugyanakkor a zsidó birtokot megtartották a csehek azért, mert ők érdemeket szereztek a cseh nemzeti állam felépítésében, a hadsereg felszerelésében. Ezek kivételt képeztek a földbirtokreform-törvény alól. Itt van például ez a Springer báró: ennek megmaradhatott 2800 hold földje a cseh, birtokreform során, holott a törvény kimondta, hogy 500 katasztrális holdon felül nem lehet magánbirtok. Ezt a magyar urakon végre is hajtották; hogy többet ne említsek, ott volt például Jaross nemzetes úrnak 800 holdas birtoka, ebből 300-at elvettek. Ennek a zsidónak 2800 holdja volt s abból egy barázdát sem vettek el. Amikor felszabadultunk, mindent elkövettünk, hogy e birtokokat minél előbb parcelláztassuk. Sajnos, eddig nem tudtunk eredményt elérni és most is kimaradt ez a fontos dolog a kormánypárt értesítőjéből. El vagyunk keseredve emiatt. Azért is iratkozunk fel a javaslat elfogadása ellen, mert ezeket a hiányokat szeretnénk pótoltatni a magyarság érdekében. El vagyunk keredve azon. hogy a határon ma is azok a zsidók álljanak őrt és vigyázzanak az országra, akik soha nem védték 20 év alatt a magyarság érdekeit. Uraim, ezt én sehogyan sem tudom helyeselni. Nagyon kérem a kormányt és különösen a földmívelésügyi miniszter urat. hogy ne hagyjanak ki az Ő értesítőjükből ilyen fontos vármegyét, ahol a határon túl is és a határon belül Is nagyon sok idegen ajkú ember él, akik â földbirtokreform által meggazdagodtak és ugyanakkor a legszegényebb sorsban élnek a mi magyarjaink, akik a sok gyermekkel az országnak a legnagyobb kincset adják, akiknél még nincs egyke-rendszer. Ha mi ezt a kérdést nem tudjuk megoldani, úgy az embert kétségek fogják el. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Két és fél év óta beszélünk róla, de olyan szomorú az eredmény, : hogy azt sehogyansem tudjuk elfogadni. Ezért iratkoztam 24*