Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-198

Áz országgyűlés képviselőházának 198. ülése 19ki június 23-án, hétfőn. 159 hogy ezt az ő szelleme, az ő elgondolása szerint ne vezessék így továbbra is, hanem az ő utasításának megfelelően fektessenek fel még két főkönyvet. Nekem ez lényegében csak annak megállapítására adott alkalmat, hogy amikor özek a szerencsétlen emberek a közellátás terén — hangsúlyozom, annak nehézségei folytán — mindennap t;ele vannak újabb és ftjabb nehézségekkel, amikor a petróleumtól a cukron, a liszten, a bőrön és mit tudom én mi mindenen végig mindent nyilván kell tartaniok, azért, hogy azt a keveset, amit ez az ország tud adni a mostani viszonyok között, a lehetőséghez képest igazságosan osszák el a falu népe'között, akkor nem tudom megérteni, hogyha ezek a könyvelési módszerek — mert hiszen nem hibákról beszélt, csak módszerekről — húsz évig jók voltak, miért kell ezeknek a szerencsétlen községi jegyzőknek amúgyis túlhajtott munkáját még ezzel is terhelni? T. Ház! Szeretnék még a cselédség helyzetére rámutatni. Sokat beszélünk mi itt a családvédelemről; sokszor megállapítjuk azt, hogy ennek a nemzetnek a jövője a gyermekszaporulattól függ és ennek elősegítésére Imrédy képviselőtársam meg is jelölte a módot, hogy erre komolyabb alapot kell létesíteni és erre a célra a nemzetnek nagyobb áldozatokat kell hoznia. Ezzel kapcsolatban szeretnék most Festetics Domonkos képviselőtársam beszédébe belekapcsolódni, aki azt mondotta itt: több megértést, több gondot a falura. Hiába beszélünk mi odakint a falusi népnek — amint ö mondotta — arról, hogy szűkös viszonyaink között nélkülözni kell egyes iparcikkekben vagy élelmiszerekben, amikor bejönnek a városba és látják itt, hogy a Dunakorzón kifestett dámák sétálnak. Tény és való, hogy ez így van. Szomorúan kell nekünk is tapasztalnunk, hogy a nélkülözésnek, a megszorításoknak a nyomát sem látjuk ezeken a korzókon. Láthatjuk azonban azt, hogy odakint a családszaporulatunk, hála a jó Istennek, nem ismeri az egyke-rendszert, láthatjuk a mi gazdasági cselédjeinknél, hogy az a 14 métermázsa kenyérmag. amelyet kommencióméréskor egy évre megkapnak, bizony sokszor csak szűkösen, de nagyon szűkösen elég annak a 6—7, vagy sokszor 8—10 tagú családnak és nagyon sokszor megtörténik az, hogy a kommenciómérés előtti utolsó hetekben főtt krumplin vagy főtt kukoricán kell annak a szegény embernek a családját fenntartania. S amikor ezt mondom, örvendetesen látjuk, hogy ez a népréteg az, amely nem esett bele ebbe a nemzetrontó és fojtó, veszélyeztető egyke-rendszerbe. Ott még hála Istennek, megvan a család, az a gazdasági cseléd, ha szűkös körülmények között is, de nevel gyermekeket. Ezzel szemben idebenn a városban reggel, vagy késő este, egyaránt azt látjuk, hogy gyermekkocsi helyett kutyákat vezetnek, és ha meglátogatja az ember ezeket a kifestett dumákat, akkor azt látja, hogy odahaza család helyett a díszpárnákon angoramacskák nyújtóznak. (Malasits Géza: Azért van gyermek is Pesten!) Amikor künn a korzókon szembejönnek velünk ezek a hölgyek, úgy tűnnek fel, mintha egy-egy drogéria induit volna meg. Ha ilyeneket látunk, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy arra a lelki egységre, arra a megnyugvásra, amelyről Festetics Domonkos képviselőtársam szólott, nagyobb szükség van most, mint volt a múltban. Már 4—5 napon keresztül minden szónok •— jómagam is — rámutatott arra, hogy ápoljuk és keressük azt a lelki egységet, amely nélkül nincs építőmunka egy országban. Ennek a lelki egységnek a megteremtése nélkül nem lehet ennek a nemzetnek ezeket a nagy megpróbáltatásokat kiállania és ezt a nagy harcot megvívnia. Ezzel szemben azt látjuk, hogy mindez csak üres szólam és nem látunk komoly intézkedéseket, amelyek azt bizonyítanák, hogy ezt a lelki egységet nemcsak jeligének használják, hanem tényekkel is előmozdítják és megakarják valósítani, és ezért a törvényjavaslatot sajnos, nem fogadhatom el. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Pintér Béla! Elnök: Pintér Béla képviselő urat illeti a szó. Pintér Béla: Kérem a t. Házat, méltóztassék beszédem elmondását a legközelebbi ülésre halasztani, mert már csak 10 percnyi időm van. Elnök: Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. T. Ház! A napirendünk tárgyalására szánt idő letelt, ezért a vitát megszakítom és javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, folyó hó 24-én, kedden d. e. 10 órakor tartsa és ennek napirendjére tűzze ki a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat részletei felett való döntést; a törvényhozói összeférhetlenséget szabályozó törvényjavaslat tárgyalásának élőkészítésére kiküldendő bizottság 27 tagjának megválasztását; továbbá a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatához hozzájárult. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa az ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyvre? (Nincs! Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés d. u. 1 óra 49 perckor végződött.) Hitelesítették ; Abonyi Ferenc s. h. ifj. Berencsy Géza s. k. naplőhíráló-bizottsáyi tagok.