Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-198

15Ô Az országgyűlés képviselőházának szervezetek, amelyek mind egy célt szolgálnak, a zsidó világhatalom megteremtését, még ma is dolgoznak. Amikor a vit4z német csapatok menetelnek az új Enrópa megteremtéséért, akkor nekünk is kötelességünk volna 1941 június végén, éppen a júniusi ellenforradalom 22 éves évfordulóján végre leszámolni a vörös terrorral és azzal a vörös tűzzel, amely Magyarországot nem fogja mégegyszer felégetni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Midőn éppen a. javaslattal kapcsolatban voltam bátor ezeket a Ház színe elé hozni, tisztelettel kérem a magyar királyi kormány elnökét, oszlassa fel sürgősen az itt működő szociáldemokrata pártot ós a szakszervezeteket, (Élénk helyeslés és taps a jobbközépen és a szélsőbaloldalon.) tüntesse el a magyar földről az előbb felsorolt szervezkedéseket, amelyek a magyar állam testében mint genny, mint rothasztó, bomlasztó bacilus élnek. (Helyeslés e.s

1 taps.) Ha ezek eltűnnek a magyar élet testéből vagy oda kerülnek, ahol a törvény szerint a helyük van, akkor meglesz a lelki egyetértés és nem lesznek kovászok, amelyek a magyart a magyarral szembeállítsák. Akkor majd a t. Ház túloldala is meg fogja érteni azt, amit mi már evek óta hirdetünk és amit ma már meg óhajtanak érteni, amint ezt a legutóbbi vezérszónokuk beszédéből kivettük. (Maróthy Károly: A kormány egyelőre támogatja a szociáldemokratákat, nem hinném, hogy feloszlatná! — Mozgás és ellenmondások a jobboldalon és a középen. — Elnök csenget. — Maróthy Károly: Majd én elmondom!) Éppen Benes Zoltán igen t. képviselőtársam, a Magyar Élet Pártjának vezérszónoka beszélt a lelki kitartásról és Összefogásról a Ház legutóbbi ülésén. Szinte felszólított minket, többi pártok tagjait, hogy fogjunk össze. Magyar összefogásban hiba eddig sem volt. Amikor 1939-ben szükség volt felkelőkre, t önkéntesekre, pártunk emberei és tagjai százával önként jelentkeztek, hogy a magyar hazáért életüket és vérüket adják, ha kell. Én magam .is jelentkeztem és nem rajtam mtílott, hogy nem engedtek odajutni, ahova szerettem volna elmenni. De akkor, amikor vége volt az eseményeknek, nem egy magyar testvérünket utána internálótáborba küldték. (Mokcsay Dezső: Ott kaptak kitüntetést!) Volt, aki ellenséges repülőgépet lőtt le, kitüntetést kapott és utána mégis internálótáborba ment. Hosszú órákon keresztül lehetne ezeket a ránk nézve fájó kérdéseket felsorolni, egyéni problémákat elmondani, amikben a múltban részünk volt. Azonban az egyéni kérdések sohasem alkalmasak arra, hogy tárgyaltassanak, mert ezek eltörpülnek a nagy közös cél, a nagy problémák előtt. Amikor lelki békéről van szó, akkor^ valahogyan a magyar királyi kormány részéről is szeretnénk azt látni, hogy a kormány valóban őszintén óhajtja ezt a békét. Éppen mo^st, ezelőtt másfél órával történt egy szomorú eset. A Nyilaskeresztes Párt szociális osztálya Párkány vidékéről meghivott 40, 10—14 éves gyereket három napra, mint egyes tagjainak vendégeit, hogy elvigyük őket és megmutassuk nekik Budapestet, a Margitszigetet, a Várat. az Állatkertet, a cirkuszt, hogy a kis gyerekek hasznos tudással gyarapodva térjenek vissza falura. Napokkal ezelőtt csendőrök jártak a falvakban, a kisgazdáknál, azoknál a kisgazdáknál, akiknek a gyereke Pestre kellett volna hogy jöjjön és azt mondották, hogyané engedjék a gyerekeket Budapestre. Mi ezt azért akartuk csinálni szerény rekompenzációképpen, inert éppen à párkányi szervezet ál198> illése 19 hl június 23-án, hétfőn. dozat'os tagjai tavaly és tavaly előtt Budapest legsötétebb nyomortanyáiról nyaraltattak s öltöztettek fel 50—50 gyereket és mi úgy gondoltuk, hogy ez a legszerényebb viszonzás azért a nagy áldozatért, amelyet magyar testvér a magyar testvérrel szemben hozott. Ma fenn a Várban, de nem a királyi Várban, hanem a Várban rendőrök igazoltatták le a párkányi vezetőt, a gyerekeket és a velük levő íelesegemet és a párkányi vezetőt előállították a rendőrségre. (Bodor Márton: Borzasztó!) így nem lehet a lelki békét megteremeteni. T. Ház! Egész röpcédula-ipar fejlődött ki ellenünk. Éppen Matolcsy képviselőtársam tett le a múlt ülésen borzalmas röpcédulákat a Ház asztalára, amelyet csak el kell olvasni. Mi tudjuk, hogy honnét fúj a szél, de nem tehetünk ellene semmit, mert már volt egyszer egy ílyen szomorú eset. Akkor egy igen" nagy úrról, — akit nem akartunk megnevezni — Magyarország igen nagy jótevőjéről terjesztettek rppcedulat, ezt is csak letettük a Ház asztalára. A rendőrség nem nyomozta ki az esetet, pedig megadtuk az adatokat. Őrizetbe vették a nyomdászt, a mérnököt, de az a mérnök két nap múlva szabad volt, nem került internálótáborba és megint ugyanabban a beosztásban van, ahol azelőtt volt. Ha egy ilyen röpcédula esetben nem történik eljárás, akkor a mi ellenünk támadó akármilyen súlyos röpcédulával hiába megyünk a bírósághoz, és hiába megyünk a rendőrséghez. T. Ház! Marosvásárhelyen mindennap délelőtt, délután bemegy két államrendőrségi detektív a párthelyiségbe megnézni, hogy mi az ujsag. Megakadályoznak minden szervezkedést, megmozdulást, Maros-Torda vármegye egyik járásában épp a múlt héten szedettek le valami 8—10 nyilaskeresztes párttáblát a párthelyisegek ajtajáról. Tisztelettel kérek körülbelül 15 percnyi meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kert meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a 15 perces meghosszabbítást megadja. (Matolcsy Mátyás: Le tudjuk szavazni a másik oldalt. — vitéz Lipcsey Márton: Miérté Hiszen megadjuk a meghosszabbítást! '— Matolcsy Mátyás: Csak közlöm. — Zaj. — Elnök csenget.) .\ Vajna Gábor: Mi lovagias sajtószellémet várnánk. Az egyife oldalon túlsók a sajtótermek, hiszen a zsidóknak több napilapjuk van, bar csak egy személlyel vannak képviselve a parlamentben, mint a nyilaskeresztes pártnak, a, nemzetiszocialista mozgalomnak. A sajtóban óriási betűkkel hoznak ki mindent, ami a nyilasokról szól. Egy sikkasztó nyilas, egy ilyen nyilas, egy olyan nyilas, — írják — ugyanajkkor, ha mi valamit meg akarunk írni, sohasem írjuk, hogy a sikkasztó magyaréletpárti. (Egy hang a jobboldalon: Nem is lehet olyan mértékben ilyesmit nálunk tapasztalni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Volt már kormánypárti is!) Vajna Gábor: Sohasem írjuk azt, hogy egy kormánypárti tett ilyesmit. Ha egy kicsivel több megértéssel találkoznánk/ meg tudnánk egymást érteni, de mindennap jön egy szúró tövis és amikor már a barátkozás útjára jutottunk volna, beleszúr a testünkbe. (Matolcsy Tamás: Azért Fischerrel nehéz barátkozni! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: Nem is tanácsos!) A mi külpolitikánkban őszinte tengelybarátságot hirdettünk, hirdetünk ma és Örvendtünk annak, amikor Csáky miniszter úr ugyanazt a politikát r hirdette,